Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.8.2. Saját vizsgálat – módszer

 
Vizsgálati személyek és eljárás
Az IBS Életminőség Kérdőívet egy, az IBS-betegek pszichológiai jellemzőire irányuló vizsgálat részeként alkalmaztuk. Mivel a jelen fejezet középpontjában az életminőség áll, az eredeti vizsgálatból itt csupán az életminőséggel kapcsolatos adatokat közöljük.
A vizsgálatban összesen 71 személy vett részt, 25 IBS-beteg (17 nő és 8 férfi, az átlagéletkor 42±13 év), 18 colitis ulcerosás beteg (16 nő és 2 férfi, az átlagéletkor 37±13 év), valamint 28 egészséges személy (19 nő és 9 férfi, az átlagéletkor 42±13 év). A két betegminta három budapesti kórház (Semmelweis
Egyetem II. Belklinikája, Szent Erzsébet Kórház és Szent János Kórház) belgyógyász által diagnosztizált betegei közül került ki. Az egészséges kontrollcsoportba sorolhatóság kritériuma az volt, hogy a személynek ne legyenek jelentős gyomor-bélrendszeri panaszai.
Az kérdőívet a betegek orvosuk kérésére egyedül töltötték ki és ezután az orvosuknak személyesen adták át. Emellett a vizsgálati személyek osztályozták magukat egy általunk összeállított gyomor-bélrendszeri tünetlistán (a felsorolt gyomor-béltünetek gyakoriságát kellett jelölni 5 fokú skálán) és válaszoltak egy kérdésre, amely az elmúlt évi betegség miatti munkahelyi hiányzások számára vonatkozott.
 
Az IBS Életminőség Kérdőív magyar változata
Az IBS Életminőség Kérdőív használatára a szerzők engedélyével került sor. A kérdőív fordítását két független személy végezte és két „olvasó” ellenőrizte. Az eredeti instrukciónak megfelelően a betegeknek ötfokú skálán kellett értékelniük, hogy a gyomor-bélpanaszok milyen mértékben, illetve milyen gyakran befolyásolták szokásos életvitelüket, tevékenységeiket az elmúlt két hét során.
 
A kiértékelés módszere
Az eredmények kiértékelése az SPSS programmal történt. az IBS Életminőség Kérdőív belső konzisztenciájának felmérésére kiszámítottuk a kérdőív egészére és az egyes alskálákra vonatkozó Cronbach-alfa értékeket.
A három csoport skálapontszámait független mintákon végzett ANOVA módszerrel hasonlítottuk össze, majd ezt követően post-hoc páronkénti összehasonlítást végeztünk. Az elemzésekben kontrollált változóként szerepelt a nem, az életkor és az iskolai végzettség. A csoportátlagokat és szórásokat a szignifikáns különbségek jelzésével a táblázatok mutatják.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave