Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.8.4. Megbeszélés

Az IBS Életminőség Kérdőív a vizsgálat szerint megbízható mérőeszköz és alkalmas az IBS-betegek életminőségének mérésére. Jól elkülöníti a gyomor-bélpanaszokkal rendelkező és a panaszmentes személyeket, viszont kevéssé érzékeny a funkcionális és organikus betegcsoport megkülönböztetésére. Ennek valószínűleg részben az a magyarázata, hogy a kétféle betegcsoport panaszai sok tekintetben hasonlítanak (bár lényegi, markáns különbségek is vannak) és hogy az IBS-és colitis ulcerosás betegek ebben a mintában nem különböztek egymástól a gyomor-bélrendszeri tünetek mennyiségében.
Mivel a kontrollszemélyek kiválasztásának kritériuma az egyén számára problémát jelentő gyomor-bélrendszeri tünetek hiánya (de nem a teljes tünetmentesség) volt, így természetes, hogy ők mind a tünetek mennyiségében, mind az IBS Életminőség Kérdőív faktoraiban szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutattak, mint a két betegcsoport.
Az IBS- és colitis ulcerosás betegek nem tértek el egymástól szignifikánsan sem a tünetek összmennyiségében, sem a tünetek által befolyásolt életminőségben. Csupán az életminőség „Aktivitással való interferencia” és „Egészség miatti aggodalom” faktorában mutattak a colitis ulcerosás betegek magasabb értékeket. Előbbi a gyulladásos bélbetegség tüneteinek erősen korlátozó jellegével, utóbbi a betegség súlyosabb prognózisával jól magyarázható. a többi életminőség faktorban a különbségek hiánya arra utal, hogy a „csupán” funkcionális elváltozással rendelkező IBS-betegek ugyanolyan mértékben szenvednek a tüneteiktől, mint a sokkal súlyosabbnak tekinthető colitis ulcerosás betegek. Ez az eredmény összhangban van azzal a kognitív elmélettel, mely szerint az IBS-betegekre gyakran jellemző az esetenként triviális gyomor-bélrendszeri tünetekre irányuló fokozott figyelem és a tünetek betegségattribúciója (Whitehead és Palsson, 1998). A szelektív figyelem felerősítheti a panaszokra adott érzelmi és viselkedéses válaszokat, és ezzel fokozhatja a tünetek által megélt életminőség-romlást és az „abnormis” betegviselkedést.
Az IBS és a colitis ulcerosás csoport a betegségek miatti munkahelyi hiányzás mennyiségében sem tért el egymástól, viszont mindkettő szignifikánsan meghaladta az egészségesek átlagos hiányzását. Ez egybecseng azzal a szakirodalmi adattal, miszerint az IBS-betegek az átlagnál több betegségről és azokhoz társuló súlyosabb képességcsökkenésről számolnak be, így gyakrabban hiányoznak munkahelyükről kisebb betegségek miatt is, ami a túlzott betegviselkedés egyik megnyilvánulásaként értelmezhető (Whitehead és mtsai, 1982).
A gyomor-bélrendszeri tünetek hasonló életminőség-romláshoz vezetnek az orvoshoz forduló IBS és a colitis ulcerosás betegeknél, aminek fontos üzenete van: a „megmagyarázhatatlan” tünetek szenvedésnyomása adott esetben ugyanakkora lehet, mint más súlyosnak tekintett bélbetegségeknél. A tünetek korlátozó hatásainak felmérése útmutatóul szolgálhat a gyakorló orvos számára az IBS-betegek megértéséhez és a kezelési forma megválasztásához.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave