Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.9.1. Bevezetés

Korunk egyik legelterjedtebb, népbetegségnek számító tünetegyüttese az allergia. Az új megbetegedések száma világszerte emelkedik, hazánkban jelenleg minden harmadik embert érint élete során az allergiás betegségek valamely formája, kisgyermek és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb krónikus betegségcsoport az asztma és egyéb allergiás kórképek.
 
Az allergiás kórképek jellemzői
Az allergia igen heterogén tünetcsoport, melynek közös jellemzője, hogy a szervezet fokozott immunválasszal (specifikus ellenanyag termeléssel) reagál normális esetben ártalmatlan környezeti ingerekre. Allergénnek nevezzük mindazokat a környezetünkben előforduló anyagokat, melyeket arra túlérzékeny személyek immunsejtjei „idegenként” ismernek fel, azaz antigénként bekerülve a szervezetbe kiváltják a fokozott immunválaszt. A tünetek kialakulását az immunrendszer hiperszenzitivitása és hiperreaktivitása mellett az egyes szervek érzékenysége határozza meg. Az allergén felismerésének jelentőségét az adja, hogy a tünetek megelőzhetőek, ha az ismert allergént sikerül elkerülni. Az allergiás megbetegedések igen változatos klinikai tünetekkel jelentkezhetnek, úgy mint szénanátha (rhinoconjunctivitis allergica), asztma (asthma bronchiale), ételallergiák (gastrointestinalis allergia), csalánkiütés (urticaria), ekcéma (dermatitis atopica). Emelkedik a fizikai és kémiai ingerek által kiváltott ún. kontakt allergiák száma is. Igen nagy jelentőséggel bírnak a gyógyszer által kiváltott túlérzékenységi reakciók. Az esetek nagy részében a tünetek egy-egy szervre lokalizáltak (légutak, emésztőrendszer, bőr), előfordulhat azonban hogy több szerv is érintett, ritkán súlyos általános tünetek jelentkezhetnek (anaphylaxia).
Az allergiás megbetegedések lefolyására jellemzőek a spontán ingadozások: a hirtelen rosszabbodások éppúgy, mint a hosszabb tünetmentes időszakok. változhat az allergia megjelenési formája: csecsemő és kisgyermekkorban a táplálékfehérje allergia és az ekcéma a leggyakoribb, az életkor előre haladtával a légúti allergiák, az asztma és a szénanátha kerülnek előtérbe.
Egyes esetekben a tünetek olyan váratlanul és hirtelen, ahogy megjelentek, meg is szűnnek, máskor fokozatosan enyhülnek, a gyerekek gyakran „kinövik” allergiájukat. Más esetekben azonban a korszerű gyógyszerek ellenére sem érhető el tünetmentesség, a súlyosabb tünetek a beteg munkaképességére is negatív hatással vannak. Maguk a tünetek sokszor feltűnőek (tüsszögés, orrfolyás, szemgyulladás, köhögés, fulladás, bőrkiütések), ami az érintettek napi tevékenységeit, társasági életét is korlátozhatja. A tünetek megelőzése érdekében komoly életmódbeli korlátozásokra is szükség lehet: a felismert allergének kerülése, a lakótérben az allergén koncentráció csökkentése, táplálékallergia esetén a diéta pontos betartása javasolt. Az allergiás gyulladás csökkentésére használt antihisztamin készítmények több-kevesebb központi idegrendszeri mellékhatással rendelkeznek, leggyakoribbak az álmosság és a koncentrációs képesség romlása.
 
Az allergiás kórképek kialakulását befolyásoló életmódbeli tényezők
Mind a nemzetközi szakirodalom, mind saját korábbi kutatásaink alapján tudjuk, hogy az allergia – a legtöbb krónikus betegséggel ellentétben – gyakoribb a jobb szociális-gazdasági körülmények között élők körében. A Hungarostudy 1995 országos reprezentatív felmérés (Kopp és mtsai 1997; Stauder és mtsai 1998, 1999, 2001), illetve az 1998-ban fiatal nők körében végzett országos reprezentatív kérdőíves egészségfelmérés (Kopp, Csoboth, Purebl 1999) egyaránt azt mutatta, hogy a szülők iskolai végzettsége és az allergia prevalenciája között pozitív líneáris korreláció van. A lakókörnyezet hatására utal, hogy magasabb az allergia kockázata nagyvárosokban, mint kistelepüléseken, falvakban, illetve gyakoribb az allergia azok körében, akik szellemi foglalkozást végeznek, mint mezőgazdasági dolgozók vagy egyéb szakmunkások körében.
A jobb szociális-gazdasági helyzet és magasabb allergia prevalencia összefüggést csak részben magyarázhatja az, hogy esetleg a magasabb végzettségűek az enyhébb tünetekre jobban odafigyelnek, és hamarabb fordulnak miattuk orvoshoz. Számos nemzetközi felmérés, melyekben objektív allergia vizsgálat (bőrpróba) is történt, alátámasztja fenti eredményeket és az életmód jelentőségére irányítja a figyelmet. A magyarázó elméletek közül a legelfogadottabb az ún. „higiénia elmélet”, mely abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az immunrendszer fejlődéséhez, az egyes sejtvonalak fejlődésének modulációjához szükség van egyfajta immunstimulációra a korai gyermekkorban (Martinez 2001, Yazdanbakhsh 2002). Ezért allergia szempontjából védő hatásúak lehetnek a gyermekkori bakteriális fertőzések, az allergén dús falusi környezet, a BCG oltás. Ugyanakkor az immunrendszer normális fejlődése túlzottan higiénikus környezetben kevésbé valósul meg, ezért fokozza az allergia rizikóját az, ha valaki első gyermek (jobban óvják, nagy testvértől nem kapja el a fertőzéseket), az antibiotikumok túlzott, indokolatlan használata, illetve a természetes allergénektől mentes, ugyanakkor szennyezettebb levegőjű városi lakókörnyezet.
A tünetek kialakulásában ezenkívül pszichoszociális stressz hatásoknak is szerepe lehet. Az allergiás tünetek kezdete az esetek egy részében környezeti változásokhoz, körülírt vagy megváltozott allergén expozícióhoz köthető, míg más esetekben a betegek határozottan valamilyen (többnyire negatív) életesemény után jelentkeznek. Retrospektív vizsgálatokban az allergiások több gyermekkori traumatikus eseményt említenek (ez pszichoszomatikus betegségek, illetve krónikus betegségek többségére jellemző), és allergiás, elsősorban az asztmás gyerekek családjában gyakoribb a diszfunkcionális kommunikáció.
Összefoglalva, az allergia kialakulásában a genetikai hajlam mellett fontos szerepet játszanak környezeti, életmódbeli és pszichoszociális tényezők. Másrészről a már kialakult tünetek, illetve azok terápiája hatással van nemcsak a betegek testi működésére, hanem életmódjára, pszichoszociális működésére, az életminőségére is.
Az allergia és életminőség közötti összefüggéseket a Hungarostudy 2002 felmérés eredményei és a szakirodalom alapján elemzem a továbbiakban.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave