6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján

 

Módszerek

Hungarostudy 2002 alapján vizsgáltam az allergiás tünetek gyakoriságát a magyar lakosságban, az allergiás tünetekkel összefüggésben a pszichiátriai zavarok gyakoriságát, az allergiás betegek életminőségét, valamint az életminőséget meghatározó pszichoszociális háttértényezőket.

 

1. Az allergiás és asztmás tünetekre vonatkozó kérdések:
   • Állt-e kezelés alatt élete során az alábbi betegségek miatt: asthma bronchiale / szénanátha / allergiás bőrbetegség / étel allergia / egyéb allergiás betegség?
   • Hány napig volt miattuk munkaképtelen?
   • Melyik okozta a legfőbb problémát az utóbbi 1 évben?
   • Fenti betegsége milyen súlyos tünetekkel jár? (elhanyagolható/enyhe/közepes/súlyos)
   • Allergiás panaszai miatt történt orvosi kivizsgálás? (pl. allergiás bőrpróba)
   • Az orvosi vizsgálattal sikerült-e a tüneteket kiváltó tényező(ke)t azonosítani, kimutatni?
   • Hány éves kora óta allergiás?
2. Demográfiai háttértényezők: nem, életkor, végzettség, lakóhely, szociális és gazdasági helyzet (SES).
3. Életminőség kérdőívek: Betegségteher Index,WHO Jóllét Index.
4. Pszichoszociális háttértényezők: önhatékonyság, koherencia érzés, világnézet, életcélok, pozitív és negatív érzelmek (elégedettség), kompetencia, anómia, D-típusú személyiség, szociális támogatás, házastársi stressz, családi problémák, Chicago szociális támogatás, ellenségesség, cinizmus, diszfunkcionális attitüdök (DAS), megküzdési stratégiák (érzelmi vagy problémaorientált), pozitív és negatív életesemények.
5. Pszichés zavarok tüneti skálái: Beck Depresszió Kérdőív (BDI), vitális kimerültség, szorongás, alvászavarok.
6. Orvosi kezelés depresszió, pánikzavar, vagy egyéb pszichiátriai zavar miatt.

 

A statisztikai elemzések során a hiányzó válaszokat kihagytam az elemzésből, kivéve az egyes betegségek prevalenciájára vonatkozó leíró statisztikákat, ahol a hiányzó válaszokat a „nem” válaszokhoz soroltam, abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a betegség listán a kérdőívfelvételkor egyes kérdőíveken csak az „igen” válaszok voltak beírva. Az összefüggéseket p<0,01 szignifikancia szint alatt tekintettem klinikailag jelentősnek. Különböző csoportok átlagértékeit ANOVA teszttel vizsgáltam. A vizsgált és kontroll személyek csoportok közti megoszlását a Khi négyzet próbával teszteltem. Többváltozós elemzéseknél lépésenkénti regresszió analízist alkalmaztam. az elemzéseket az SPSS for Windows program segítségével végeztem.

 

Eredmények

 

Az allergiás tünetek gyakorisága

A 2002. március–május időszakban megkérdezett 12 668 fő 18,1%-a részesült életében orvosi kezelésben valamilyen allergiás tünet, illetve asztma miatt. Az egyes allergiás kórképek élettartam prevalenciája: asztma 3,9%, szénanátha 7,2%, allergiás bőrtünet 5,5%, ételallergia 1,7%, egyéb allergia 4,8%, az allergiás személyek 3,9%-ának két- vagy többféle allergiás tünete is volt.

Az életminőség elemzése során az aktuális, a kérdőívfelvételt megelőző egyéves időszakban panaszt okozó allergiás tüneteket vettük figyelembe, ezek aránya mintánkban 15,1% volt. Magasabb prevalenciát találtunk nőknél (18,0%), mint férfiaknál (11,8%), így a nemzetközi adatokkal megegyezően az allergiások körében a ffi:nő arány közel 1:2 volt, 666 férfi (átlagéletkor 44,5±16,9 év) és 1257 nő (átlagéletkor 46,6±17,2 év).

Arra a kérdésre, hogy melyik allergiás tünet okozta a fő panaszt az elmúlt évben, a leggyakoribb válasz a szénanátha (6,7%) volt, a fő allergiás tünetek további megoszlása: asztma 2%, allergiás bőrtünet 3,7%, ételallergia 0,7% és egyéb allergiás tünet 2,1%, az egyes allergia csoportok jellemzőit a 6.9-1. táblázatban foglaltam össze.

 

6.9-1. táblázat. Az egyes allergiás tünetek 1-éves prevalenciája

Fő allergiás tünet elmúlt évben	N	Melyik a fő problémát jelentő tünet	Tünetek súlyossága (0–3 átlag)	Allergiás bőrpróba volt (%)	Betegségteher (átlag)*	WHO jóllét*
Asztma	251	2 ,0%	1 ,78	86 ,5	14 ,90	7 ,46
Szénanátha	850	6 ,7%	1 ,51	63 ,9	12 ,56	8 ,94
Allergiás bőrtünetek	466	3 ,7%	1 ,42	59 ,5	8 ,91	8 ,76
Ételallergia	93	0 ,7%	1 ,37	61 ,5	9 ,64	8 ,71
Egyéb allergia	263	2 ,1%	1 ,64	56 ,6	10 ,69	8 ,11
Összesen allergiás	1923	–	1 ,53	64 ,5%	12 ,19	8 ,21
Nem allergiás	10730	–	–	–	–	8 ,91

* azon személyek átlagai, akik allergiás kórképeket jelöltek meg fő betegségüknek

 

Az allergiás tünetek gyakoribbak voltak a fiatalabb korcsoportokban, kiugróan magas a szénanátha gyakorisága a 18–25 éves korosztályban (6.9-1. ábra). Nemzetközi, illetve korábbi saját vizsgálatokkal összhangban a városi lakosok körében szignifikánsabban gyakoribb volt az allergia, mint a kis településeken élők körében, leggyakoribb a fővárosban lakók körébenvolt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5217/#m1395amnea_5217 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5217/#m1395amnea_5217)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5217/#m1395amnea_5217)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.9-1. ábra. Az egyes allergia típusok gyakorisága korcsoport szerinti megoszlásban

 

Az allergiás tünetek prevalenciája az iskolai végzettséggel, illetve a szülők végzettségével is pozitív korrelációban áll (6.9-2. ábra). A kor és nem szerint kontrollált korrelációs együttható azonban csak a saját végzettség tekintetében volt szignifikáns (r = 0,034; p<0,001), a szülők végzettségére vonatkozóan már nem.

 

Allergia súlyossága, betegségteher és jóllét

Az allergiás tünetek átlagos súlyossága 1,5 volt egy 0–3 terjedő skála alapján, allergia típustól függően 1,4–1,8 közötti értékeket találtunk, ami átlagosan enyhe – közepesen súlyos tüneteket jelent (6.9-1. táblázat).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5222/#m1395amnea_5222 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5222/#m1395amnea_5222)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5222/#m1395amnea_5222)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.9-2. ábra. Allergiás tünetek gyakorisága és iskolai végzettség

 

A Betegségteher Index elemzése azt mutatja, hogy az allergia egyéb krónikus betegségeknél kevésbé befolyásolja a mindennapi életvitelt, az egyes dimenziók átlagértékei a 6.9-3. ábrán láthatók. Az allergiásokat tüneteik elsősorban a munkavégzésben és az aktív pihenésben korlátozzák (a válaszadók 50%-ánál), kisebb mértékben, de kihatnak anyagi helyzetükre, passzív pihenésükre és táplálkozásukra is (pozitív válasz 25–30%-ban). Ugyanakkor a társas kapcsolatok és a spirituális élet vonatkozásában csak az allergiások 15%-a érezte korlátozva magát, és ez a korlátozottság többnyire enyhe volt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5225/#m1395amnea_5225 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5225/#m1395amnea_5225)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5225/#m1395amnea_5225)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.9-3. ábra. A betegségteher egyes dimenzióinak átlagai allergiás betegekben

 

Az allergiás tünet azoknál, akiknél nem volt egyéb társuló betegség, 70,3%-ban nem okozott munkaképesség csökkenést, l8,1%-ban enyhe, 8,6%-ban közepes, 1,5%-ban súlyos munkaképesség csökkenés volt, és 1,5% nem tudott fizetett munkát vállalni.

A WHO Jóllét kérdőíven is hasonló arányokat találtunk, 18,2%-ban volt csökkent jóllét, míg 56,7%-ban jóllét és 24,6%-ban teljes jóllét.

Az allergia súlyossága természetszerűleg szoros összefüggést mutatott a betegség teher összpontszámmal, és fordított összefüggést a jólléttel. Ezen túlmenően számos további lelki tényezővel mutatott szignifikáns összefüggést az allergiás tünetek súlyossága.

Az életkorra és nemre korrigálva, pozitív korrelációt találtam a depresszió, szorongás, reménytelenség, vitális kimerültség, D típusú személyiség, ellenségesség, anómia, negatív hangulat és az allergia súlyossága között, ugyanakkor az iskolai végzettség, a koherencia érzés, az elégedettség, és a Chicago szociális támogatás skálák pontszámaival fordított volt az összefüggés. Mintánkban nem volt összefüggés az attitüdök, a megküzdési stratégiák és a tünetek súlyossága között.

 

Allergiás betegek pszichoszociális jellemzői

A felmérésben szereplő pszichoszociális mutatók közül kiemeltem azokat, melyeknél szignifikáns különbségeket találtunk az allergiás személyeket a nem allergiásokkal összehasonlítva. Az összehasonlító statisztikai elemzéseket többféle csoportbontás mellett is elvégeztem, az allergiás tünetek mellett a társbetegségeket, az esetleges nemi különbségeket és az életkori sajátosságokat is figyelembe véve az egyik felosztásban az „allergiás” csoportba került mindenki, akinek az elmúlt évben volt allergiás tünete, és a „kontroll” csoportba akinek nem volt, függetlenül kortól, nemtől, és egyéb társbetegségtől. Másik felosztásban azon kérdés alapján, hogy „a felsoroltak közül melyik betegség befolyásolja leginkább mindennapi életvitelét”, négy csoportot különítettem el. A „nem beteg” csoportba kerültek azok, akik semmilyen betegséget nem jelöltek be, „allergia” csoportba kerültek azok, akik valamelyik allergiás kórképet jelölték meg, „egyéb” csoportba kerültek azok, akik valamelyik egyéb betegséget jelölték meg és nem volt allergiás tünetük az elmúlt évben, végül „allergia és egyéb” csoportba kerültek azok, akik valamelyik egyéb betegséget jelölték meg, és volt allergiás tünetük az elmúlt évben. Ezt követően az elemzéseket elvégeztem külön férfiak és nők esetében, illetve korcsoportos bontásban is. végül még egyszer elvégeztem a statisztikai elemzéseket a 65 év alatti populációban, tekintettel arra, hogy időskorban az allergia kevésbé gyakori, ellenben számos egyéb, súlyosabb tünetekkel jár krónikus betegség jóval gyakoribb.

Az elvégzett elemzések többféle szempont szerint is szignifikáns eredményeit csoportosítva és egyéb vizsgálatok eredményeivel összevetve mutatom be. Tekintettel arra, hogy a szignifikancia mértéke mindig 0,05 alatt volt, azonban a többféle összehasonlítás során statisztikai próba értékei különbözőek voltak, ezeket az értékeket itt nem részletezem.

Az életminőséggel összefüggő szignifikáns háttértényezőket, illetve indikátorokat az alábbi dimenziók mentén foglalom össze: gazdasági helyzet, szociális támogatás, életesemények, értékek, attitüdök, megküzdés, pszichés zavarok.

 

Gazdasági helyzet

Az allergiások átlagos iskolai végzettsége magasabb, és magasabb a szüleik végzettsége is. Saját és családjuk anyagi helyzetét összességében jobbnak ítélik, mint a nem allergiások, és sokkal jobbnak, mint más krónikus betegségben szenvedők. Ezen eredmények teljes mértékben megegyeznek a korábbi hasonló felmérés, a Hungarostudy 1995 eredményeivel (Stauder és mtsai, 1998, 2001). többváltozós elemzésekben a szociális gazdasági helyzet indikátoraként a fenti mutatók alapján számolt, SES elnevezésű kategorikus mutatót használtam.

 

Szociális támogatás, családi problémák

A szociális támogatás fő mutatói azon személyek száma, akikkel a személy kapcsolatban áll, illetve az elégedettség a különböző kapcsolatokkal. Ezen mutatók tekintetében nem találtam szignifikáns különbséget az allergiások és nem allergiások között.

Ugyanakkor az allergiások szignifikánsan gyakrabban aggódtak családi problémák miatt, és az allergiás nők jelentősebbnek érzik a házastársi stresszt, mint a nem allergiások. Az alábbi, bántalmazásra vonatkozó kérdésekre az allergiások szignifikánsan gyakrabban adtak pozitív választ: „Élete során partnere vagy más fontos személy (szülő, rokon) testileg bántalmazta”; „Az elmúlt évben előfordult, hogy valaki megütötte, megverte, megrugdosta vagy egyéb módon testileg bántalmazta”; „Fél valakitől közvetlen környezetében, mert testileg bántalmazhatja”.

A bántalmazás és az allergia közötti erősen szignifikáns összefüggést az 1998-as fiatal nők körében végzett egészségfelmérésben is megfigyeltük (Stauder 2003). Jelen vizsgálat eredményei megerősítik azt a megfigyelést, hogy a fizikai bántalmazás és a szexuális abúzus hosszú távú negatív hatást gyakorol nem csak a lelki egészségre, hanem a testi egészségre is, a tünetképzés élettani hátterének megértéséhez további vizsgálatok, mély interjúk, pszichofiziológiai vizsgálatok szükségesek.

 

Életesemények

Az allergiások több az elmúlt 10 évben előforduló életeseményről számolnak be, mint a nem allergiások, akár a nem betegeket, akár az egyéb betegségben szenvedőket tekintve. Mind a pozitív, mind a negatív életesemények nagyobb számban fordultak elő, és nagyobb stresszt jelentettek számukra. A gyermekkorra vonatkozóan az allergiások kissé jobbnak minősítik gyermekkorukat, mint a nem allergiások, ugyanakkor a szüleik körében gyakoribb volt a válás. Gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet, illetve a halállal végződő öngyilkosság is az allergiások családjában.

 

Értékek, attitűdök, érzelmi reakciók

Koherencia érzés, önhatékonyság, cinizmus, anómia, életcélok tekintetében az allergiások átlagértékei nem tértek el szignifikánsan az országos átlagtól. Az attitűdök közül (DAS) csak a teljesítmény igény („Elkeseredem, ha kudarcot vallok”) pontszám volt szignifikánsan magasabb az allergiásoknál, ez az összefüggés férfiaknál erősebb volt.

Az allergiások szignifikánsan alacsonyabb átlagpontszámokat értek el az elégedettség kérdőíven, lényegesen elégedetlenebbek a munkájukkal, a főnökükkel, az anyagi helyzetükkel és lakásukkal, illetve lakókörnyékükkel, mint a nem allergiások, a személyes kapcsolataikkal ugyanolyan elégedettek. Mindez egybevág korábbi vizsgálataink eredményeivel, a 1995-ös felmérésben is azt találtuk, hogy az allergiások az élet számos területén elégedetlenebbek voltak helyzetükkel, habár objektív mutatóik (pl. továbbtanulás, jövedelem, házasság, lakáskörülmények) hasonlóak, vagy jobbak voltak, mint a nem allergiás kontroll csoportban (Stauder és mtsai, 1998).

Ez egyfajta negatív szemléletmódra utalhat. Az allergiás személyekre fokozottan jellemző negatív lelki beállítódás további mutatói az ún. D típusú személyiség vonások, illetve a szorongás, depresszió, reménytelenség és vitális kimerültség skálákon elért szignifikánsan magasabb pontszámok. Gyakrabban számoltak be alvászavarokról és fájdalmakról is, mint a nem allergiások.

 

Megküzdés, önkárosító magatartásformák

Az allergiásokra fokozottan jellemző az érzelem orientált konfliktusmegoldás, mind jelen, mind korábbi vizsgálataink alapján. a legszorosabb összefüggést az allergia és a „Másokon vezetem le a feszültségemet” mint konfliktuskezelési stratégia között találtuk, ami mintegy megerősíti azt a pszichodinamikus elméletet, hogy az allergia, mint pszichoszomatikus tünet, a belső feszültségek külvilágra történő kivetítése lehet.

Az önkárosító magatartásformák közül az alkoholfogyasztásban nem különböztek az allergiások az átlagpopulációtól. Az allergiások között kevesebb a dohányos, a soha nem dohányzók aránya kevéssel, a dohányzásról leszokottak aránya lényegesen magasabb, valószínűleg az életmódra való fokozott odafigyelés miatt.

Szignifikánsan gyakoribbak az öngyilkossággal kapcsolatos problémák az allergiások körében. Több öngyilkossági gondolatról számoltak be, és gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet is, de a különbség ez utóbbinál csak a nők körében volt szignifikáns. Az allergiások családjában is gyakrabban fordult elő mind öngyilkossági kísérlet, mind ezzel összefüggő haláleset. Ezen eredmény ugyancsak korábbi vizsgálataink eredményeit erősíti meg.

 

Szorongás, depresszió, egyéb pszichiátriai zavarok

A pszichiátriai zavarok és az allergiás tünetek gyakori komorbiditására nemzetközi és saját korábbi vizsgálataink is felhívták a figyelmet. Ugyanakkor módszertani nehézségek miatt megbízható epidemiológiai adatok nem álltak rendelkezésünkre.

Korábbi vizsgálatainkban a pszichiátria zavarok előfordulását elsősorban szűrőkérdőívek segítségével vizsgáltuk. Az „ALLEPSY 1998” kutatás keretében allergológus és pulmonológus kollegák közreműködésével multicentrikus szűrővizsgálatot végeztünk allergia szakrendelésen megjelenő betegek körében a szorongásos és depressziós tünetek gyakoriságának felmérésére. A betegek egy részével személyes interjút is készítettünk. A szűrőkérdőívek megbízhatóságát figyelembe véve, a pszichiátriai kezelést igénylő esetek gyakoriságát 19%-ra becsültük, további 13%-ban találtunk enyhe, szubklinikai tünetegyüttesre utaló pontszámokat. A klinikailag jelentős szorongásos és/vagy depressziós esetek 46%-a soha, semmilyen pszichofarmakológiai kezelésben nem részesült, ami arra utalhat, hogy az esetek közel fele nem kerül felismerésre (Stauder 2003; Kovács 2002, 2003).

A Hungarostudy 2002-ben célzottan rákérdeztünk a pszichiátriai kezelésre, és a kezelési diagnózisra (6.9-2. táblázat). Az allergiások 13,4%-a, míg a nem allergiásoknak mindössze 8,0%-a részesült életében pszichiátriai kezelésben, ez 1,8-szoros rizikót jelent (95% konfidencia intervallum: 1,51–2,09). Depressziót jelölt meg kezelési diagnózisként az allergiások 10,5%-a (nem allergiásoknál 6,3% volt a prevalencia), pánikzavart 4,7% (kontroll 2,7%), egyéb pszichiátriai zavart 2,5% (kontroll: 1,2%). az allergia típusa szerint asztma esetében találtuk a legmagasabb pszichiátriai komorbiditást, de a fiatalabb korosztályra jellemző és kevésbé súlyos tünetekkel járó szénanáthások is gyakrabban részesültek pszichiátriai kezelésben, mint az átlagpopuláció. Más kutatók még ennél is magasabb rizikónövekedést találtak populációs vizsgálatban allergiás tünetek és pánikzavar vonatkozásában (Goodwin 2003, 2004).

 

6.9-2. táblázat. Orvosi kezelések pszichiátriai zavar miatt

Élete során orvosi kezelésben részesült
Fõ allergiás tünet múlt évben	„depresszió miatt”	„pánik” miatt	egyéb pszichiátriai zavar miatt	pszichiátriai zavar miatt (összesen)
asztma	15,4%	4,8%	2,7%	16,0%
szénanátha	9,4%	4,2%	2,2%	12,4%
allergiás bőrtünet	11,6%	5,7%	3,2%	15,3%
étel	8,8%	5,0%	1,3%	10,0%
egyéb	8,5%	4,5%	2,7%	12,5%
Összes allergia	10,5%	4,7%	2,5%	13,4%
Nincs allergia	6,3%	2,7%	1,2%	8,0%
Teljes minta	7,0%	3,0%	1,4%	8,9%
Esélyhányados	1,74	1,80	2,07	1,78
95% konf. intervallum	1,45–2,08	1,38–2,34	1,44–2,98	1,51–2,09

 

Bár a nők körében gyakoribbak a pszichiátriai zavarok, az allergiás tünetek és pszichiátriai zavarok közötti összefüggés férfiakban erősebb volt. Felnőttkorban kezdődő allergiás tünetek esetén szintén szorosabb volt ez az összefüggés. Cohen prospektív vizsgálata alátámasztja, hogy a gyermekkori allergiás betegségek fokozott rizikót jelentenek fiatal felnőttkori pszichiátriai zavarok tekintetében (Cohen 1998).

 

Pszichés tényezők hatása az allergiás betegségek lefolyására

A mindennapi betegellátás során a figyelem általában akkor fordul a lelki tényezők irányába, ha a beteg a szokásos kezelésre nem jól reagál, állapota nem javul az elvárt mértékben, az előírásokat nem tartja be, esetleg kifejezett problémák jelentkeznek az orvos-beteg kapcsolatban.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a pszichés problémák negatív hatással vannak az allergia megélésére és kezelésére (ten Thoren 2000, Tilles 2002, Katon 2004). A betegek súlyosabb tünetekről számolnak be, gyakoribb az inadekvát (túlzott vagy elégtelen) gyógyszerhasználat, magasabb a munkahelyi hiányzások és betegnapok száma. Asztmás betegeknél komorbid pszichiátriai zavar esetén gyakoribbak a rohamok, a sürgősségi ellátás és a hospitalizáció is (Yellowlees 1990, Carr 1998, ten Brinke 2001, Rietveld 1999).

Az életveszélyes, illetve fatális asztmás rohamok kialakulásban kiemelt szerepet játszanak olyan pszichoszociális tényezők, mint a rossz szociális-gazdasági helyzet, a betegség tagadása, az inadekvát (többnyire rendszertelen) gyógyszerhasználat (Campbell 1995, Haida 1995, Tough 1998). Szembetűnő, illetve mérhető a nagyfokú, az alapbetegség által nem indokolt életminőség romlás, gyakrabban alakul ki elkerülő magatartás (Sherbourne 1996, Linnet 1999).

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//