Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei

 
Az allergiás betegek életminőségét meghatározó háttértényezők
Ami magatartásorvoslási szempontból érdekes kérdés, hogy vajon az allergiás csoporton belül, milyen további, a betegségtől független tényezők határozzák meg, hogy valakinek az életminősége kisebb vagy nagyobb mértékben romlik?
Eredményeink arra utalnak, hogy a krónikus betegek életminősége szempontjából, illetve annak szubjektív megítélésében kiemelt szerepet játszik a lelki jóllét „psychological well-being” dimenziója, melynek jelentősége valójában túlmutat saját mért értékén, hiszen egyéb változók/dimenziók szubjektív minősítését is alapvetően meghatározza a válaszadó hangulata, esetleges kognitív torzításai.
 
6.9-3. táblázat. Lépésenkénti regresszió analízis. Függő változó: Betegségteher összpontszám; vizsgált minta: életvitelét leginkább befolyásoló betegség: allergia (n = 410)
Háttérváltozók
Nem standardizált
koefficiens
 
Standardizált koefficiens
t
Szignifikancia (p)
Modell
B
Std. Hiba
Beta
 
 
4
(konstans)
,924
,109
 
8,504
,000
Életkor
0,0056
,002
,174
3,184
,002
Allergiás tünetek súlyossága
0,066
,026
,139
2,585
,010
D típusú személyiség
0,0076
,003
,121
2,274
,024
Legmagasabb végzettsége
-0,031
,015
-,116
-2,150
,032
A modellben még szereplő, nem szignifikáns változók: Koherencia érzés, DAS, Nem, Gazdasági helyzet, Chicago szociális támogatás, Ellenségesség, Önhatékonyság, Anómia.
 
6.9-4. táblázat. Lépésenkénti regresszió analízis. Függő változó: WHO Jóllét Index, vizsgált minta: életvitelét leginkább befolyásoló betegség: allergia (n = 410)
Háttérváltozók
Nem standardizált koefficiens
 
Standardizált koefficiens
t
Szignifikancia (p)
Modell
B
Std. Hiba
Beta
 
 
5
(konstans)
4,194
1,173
 
3,576
,000
Koherencia érzés
,378
,072
,280
5,232
,000
D típusú személyiség
-,117
,029
-,217
-4,087
,000
Allergiás tünetek súlyossága
-,625
,200
-,152
-3,128
,002
Legmagasabb végzettsége
,299
,114
,127
2,617
,009
Önhatékonyság
,169
,084
,107
2,018
,044
A modellben még szereplő, nem szignifikáns változók: Életkor, DAS, Nem, Gazdasági helyzet, Chicago szociális támogatás, Ellenségesség, Anómia.
 
Többváltozós elemzést végeztem, hogy az allergiás tünetekkel valamilyen összefüggést mutató számos, a korábbiakban felsorolt, és egymástól gyakran nem független tényező közül kiemeljem azokat, melyek az életminőség szempontjából a leginkább meghatározóak. Mint arról korábban kiemelten szó volt, a pszichiátriai zavarok a legkomolyabb életminőség romlást okozó tényezők, ezek jelen elemzésben nem szerepelnek. A többváltozós lépésenkénti regresszió eredményeit, és az abban elemzett változókat a 6.9-3. táblázatban és 6.9-4. táblázatban foglaltam össze.
A Betegségteherrel legszorosabban összefüggő, független háttértényezők az allergiás tünetek súlyosságán kívül az életkor, a D típusú személyiségjegyek és fordított arányosságban az iskolai végzettség voltak. A WHO Jóllét Index alapján az életminőség romlás független meghatározója az allergiás tünetek súlyosságán kívül a D típusú személyiség volt, míg a jobb életminőség a magasabb koherencia érzéssel, önhatékonysággal és iskolai végzettséggel függött össze.
Ez utóbbi, protektív tényezők a beteg ismereteinek és kontrollérzésének jelentőségét emelik ki. Egy a közelmúltban publikált vizsgálat is hasonló eredményre jutott, szénanáthás betegek életminőségének független előrejelzőiként a tünetek súlyosságát, a pszichés problémákat, és az észlelt kontrollt emelte ki (Chen 2004). Fentiek alapján az allergiások jobb életminősége a pszichés problémák felismerése és kezelése, illetve a betegség felett érzett kontroll fokozása révén érhető el leghatékonyabban.
 
A pszichiátria zavarok felismerése és kezelése
A pszichiátriai kezelésre szoruló szorongásos-depressziós zavarok közel kétszer gyakoribbak az allergiás betegek körében, mint az átlag populációban, ezt a nemzetközi vizsgálatokkal összhangban saját eredményeink is alátámasztják. Szintén általános probléma, hogy az alapellátásban jelentkező betegek közel felében a pszichiátriai tünetek nem kerülnek felismerésre, és nem részesülnek megfelelő kezelésben.
A pszichiátriai zavarok felismerését a betegek panaszain túl a leggyakoribb tünetekre vonatkozó célzott kérdések teszik lehetővé. tekintettel a rendeléseken tapasztalható szűk időkeretekre, a hatékony információgyűjtést és a problémák felismerését nagymértékben elősegítheti önkitöltő szűrőkérdőívek használata. Az allergiás tünetekkel szorosan összefüggő problémákról betegség-specifikus életminőség kérdőívek segítségével egész pontosan tájékozódhatunk, súlyos és gyakori tünetek esetén tüneti napló vezetése is hasznos lehet.
A pszichiátriai zavarok felismerésére kidolgozott szűrőkérdőívek kitöltése és értékelése egyszerű és kevés időt vesz igénybe. Többféle tünetlista áll a klinikusok rendelkezésére (Williams 2002). Saját multicentrikus vizsgálatunkban (ALLEPSY) a Spielberger Szorongásosság Kérdőívet (STAI-T), a Beck Depresszió Tünetlista rövidített változatát (BDI) és a Juhász Neurózis Pontozóskálát használtuk, személyes interjúval összevetve mindegyik 80% feletti megbízhatósággal jelezte a pszichés zavarok fennállását, kombinált alkalmazásuk a pontosságot növelte (Kovács, Stauder 2002). a kérdőívek ugyan nem helyettesítik az orvosi interjút, viszont hozzájárulhatnak a társuló zavarok hatékonyabb felismeréséhez, a pszichiátriai konzultáció indikációjához és a szükséges kezeléshez.
Szorongásos és/vagy depressziós zavar diagnózisa esetén indokolt lehet gyógyszeres kezelés antidepresszívumokkal és/vagy anxiolítikumokkal. A pszichoterápia a gyógyszeres terápia kiegészítéseként, illetve önmagában is alkalmas a szorongásos-depressziós tünetek csökkentésére, megszüntetésére. Amennyiben feszültség, alvászavar a vezető tünet, relaxációs módszerek elsajátítása javasolt. A relaxáció a kóros izomfeszültség oldásán és a vegetatív egyensúly helyreállításán túlmenően fokozza az önkontrollt, és allergiás tünetek javulását is eredményezheti.
 
A pszichés zavarok megelőzése: betegoktatás, self-management programok
A betegség, mint krónikus stresszforrás fontos tényező a szorongás és a depresszió kialakulása szempontjából. A betegséggel kapcsolatos ismeretek hiánya, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzése, illetve a megküzdési képességek észlelt illetve valós hiánya szorongáshoz, a tanult tehetetlenség (kontrollvesztés) állapotához vezethet.
Amennyiben a beteg pszichoszociális problémái elsősorban az allergiával kapcsolatosak (annak következményei lehetnek), a betegséggel kapcsolatos ismeretek megszerzésére érdemes hangsúlyt helyezni. Pozitív megfogalmazásban azon betegek tudnak sikeresen együtt élni az allergiájukkal, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek betegségükről, a kiváltó tényezőkről, a terápiás lehetőségekről (pl. megfelelő gyógyszerszedés, allergének elkerülése), és képesek is megvalósítani azt a magatartásformát, ami betegségük szempontjából a legelőnyösebb.
Ezen alapul az öngondozás (self-management), mely a jó orvos-beteg együttműködésen alapul és tanulható/tanítható. Lényege a beteg önálló, adott helyzetekhez alkalmazkodó döntéshozatala a betegség kezelésével kapcsolatban, mely erősíti a beteg kontroll érzését, és lehetővé teszi, hogy a tünetek, illetve a szükséges terápia a lehető legkevésbé korlátozza az egyént életvitelében, munkavégzésében, szabadidő kihasználásában, társas kapcsolataiban illetve pihenésében, alvásában.
A betegséggel való megküzdést elősegítő betegoktató programok költség-hatékonyságát számos vizsgálat igazolja (Trautner 1993). A jobb „self-management” szignifikánsan nagyobb mértékben javítja az adott betegcsoport életminőségét, mint valamely új terápiás szer, és kimutatható gazdasági előnyökkel is jár: csökken a munkahelyi hiányzások, a betegnapok száma, csökken az orvoshoz fordulás gyakorisága.
A strukturált (csoportos) betegoktatás a megfelelő információátadás nemzetközileg elfogadott leghatékonyabb formája, a nemzeti Tüdőgyógyász Társaságok módszertani leveleiben asztmás betegek szakszerű ellátásának fontos elemeként szerepel.
Hazai viszonylatban évek óta folyik betegoktatás (Kaszab1992, Rónai 1995), azonban ez sokszor esetleges, központi források hiányában többnyire lelkes orvosok és asszisztensek önkéntes hozzájárulásán múlik, a hátteret önsegítő betegszervezetek („asztmaklub”) biztosítják.
 
Következtetések
Összességében szignifikáns különbséget találtunk az allergiás betegek és a nem allergiás kontrollcsoport között számos pszichés, szociális és fizikális mutató alapján, az életminőség három fő dimenziója mentén. Mindezek alapján az allergiások szociális-gazdasági helyzete hasonló, illetve jobb, mint a nem allergiásoké, ugyanakkor több családon belüli problémával küzdenek, gyakoribbak a pszichés problémák körükben, mely tényezők az életminőséget jelentősebb mértékben rontják, mint az alapbetegség. Az esetleges pszichoszociális problémák negatív hatással vannak a tünetek súlyosságára, a betegség lefolyására, illetve a kezelés eredményességére.
A mindennapi betegellátás során az alapbetegség megfelelő gyógyszeres kezelése mellett az allergiás betegek életminőségét pszichoszociális intervenciókkal lehet hatékonyan javítani. Alapvető fontosságú a pszichoszociális háttértényezők feltérképezése és a gyakran társuló pszichiátriai zavarok felismerése és megfelelő kezelése. Betegoktató, önsegítő programokkal költség hatékony módon elő lehet segíteni a megfelelő életmód kialakítását, az allergiás betegséggel és annak kezelésével kapcsolatos problémákkal való megküzdést. A csoportos betegoktatás lelki egészségvédő hatással is bír, lehetővé teszi a komolyabb pszichés zavarok megelőzését. Az egészséggel kapcsolatos megfelelő ismeretek, az észlelt kontroll, a sikeres alkalmazkodás az életminőség kiemelt jelentőségű, pozitívan befolyásolható meghatározói.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave