Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Bosley CM, Fosbury JA, Cochrane GM. The psychological factors associated with poor compliance with treatment in asthma Eur Respir J, 1995, 8(6):899–904.
Campbell DA, Yellowlees PM, McLennan G, Coates JR, Frith PA, Gluyas PA. Psychiatric and medical features of near fatal asthma. Thorax, 1995, 50:254–259.
Carr RE. Panic disorder and asthma: causes, effects and research implications. J Psychosom Res, 1998, 44(1):43-52.
Chen H, Katz PP, Eisner MD, Yelin EH, Blanc PD. Health-related quality of life in adult rhinitis: the role of perceived control of disease. J Allergy Clin Immunol, 2004 Oct, 114(4):845–850.
Cuffel B, Wamboldt M, Borish L, Kennedy S, Crystal-Peters J. Economic Consequences of Comorbid Depression, Anxiety and Allergic Rhinitis. Psychosomatics, 1999, 40(6):491–495.
Cohen P, Pine DS, Must A, Kasen S, Brook j: Prospective associations between somatic illness and mental illness from childhood to adulthood. Am J Epidemiol, 1998, 147(3):232–239.
Haida M. Rise in the number of asthma fatalities are poor patient education, lack of compliance and undelying psychological disturbances (letter). Psychosom Med, 1995, 57:506.
Goodwin RD.: Self-reported hay fever and panic attacks in the community. Ann Allergy Asthma Immunol, 2003, 88(6):556–559.
Goodwin RD, et al. Mental Disorders and Asthma in the Community. ArchGen Psychiatry, 2003, 60:1125–1130.
Kaszab Zs, Purebl Gy, Dévai G. Önsegítő terápiás lehetőségek az asthma bronchiale gyógykezelésében. Végeken, 1992, 3(4) 23–27.
Katon WJ, Richardson L, Lozano P, McCauley E. The relationship of asthma and anxiety disorders. Psychosom Med, 2004, 66(3):349–355.
Kennedy BL, Morris RL, Schwab JJ. Allergy in panic disorder patients: a preliminary report. Gen Hosp Psychiatry, 2002, 24(4):265–268.
Kinsman RA, Dirks JF, Dahlem NW. Non-compliance to prescribed-as-needed (PRN) medication use in asthma: usage patterns and patient characteristics. J Psychosom Res, 1980, 24:97–107.
Knapp PH, Carr HE, Mushatt C, Nemetz. Asthma, melancholia and death. Psychoanalytic (I.) and Psychosomatic (II.) considerations. Psychosom med, 1966, 28:114–154.
Kovács ME, Stauder A, Szedmák S. Severity of allergic complaints: the importance of depressed mood. J Psychosom Res, 2003, 54:549–557.
Kovács ME, Stauder A. Vizsgálati módszerek pszichés zavarok diagnosztizálására allergiás betegeknél. Allergológia és Klinikai Immunológia, 2002, 5:110–119.
Laidlaw TM, Booth RJ, Large RG. The variability of type I. hypersensitivity reactions: the importance of mood. J Psychosom Res, 1994, 38(1):51–61.
Lehrer P, Hochron S, Carr R, Edelberg R, Hamer R, Jackson A, Porges S. Behavioural task-induced bronchodilatation in asthma during active and passive tasks: a possible cholinergic link to psychologically induced airway changes. Psychosom Med, 1996, 58:413–422.
An assessment of anxiety and dermatology life quality in patients with atopic dermatitis. Br J Dermatol, 1999 Feb, 140(2):268–272.
Martinez FD. The coming-of-age of the hygiene hypothesis. Review. Respir Res, 2001, 2(3):129–132.
Mascia A, Frank S, Berkman A, Stern L, Lampl L, Davies M, et al. Mortality versus improvement in severe chronic asthma: physiologic and psychologic factors. Ann Allergy, 1989, 62(4):311–317.
Priel B, Rabinowitz B, Hendler N. Perceptions of asthma severity: the role of negative affectivity. J Asthma, 1994, 31:479–484.
Rietveld S, Brosschot JF. Current perspectives on symptom perception in asthma: a biomedical and psychological review. Int J Behav Med, 1999, 6(2):120–134.
Rónai Z, és mtsai. A betegoktatás szerepe a gyermekkori asthma bronchiale gondozásában. Gyermekgyógyászat, 1995, 46:343–350.
Shawitt RG, Gentil V, Mandetta R. The association of panic/agoraphobia and asthma. Contributing factors and clinical implications. Gen Hosp Psychiatry, 1992, 14(6):420–423.
Sherbourne CD, Wells KB, Meredith LS, Jackson CA, Camp P. Comorbid anxiety disorder and the functioning and well-being in chronically ill patients of general medical providers. Arch Gen Psychiatry, 1996, 53:889–895.
Stauder A, Csoboth Csilla, Purebl György, Szedmák Sándor. Allergiás tünetek összefüggései gazdasági, szociális és környezeti tényezőkkel fiatal nők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 1999, 10.(1.)3-4:23–29.
Stauder A, Kovács ME. Anxiety symptoms in allergic patients: identification and risk factors. Psychosomatic Medicine, 2003, 65(5):816–823.
Stauder A, Szedmák S, Lőke J, Kopp M. Allergiás betegek pszichoszociális jellemzői országos reprezentatív felmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 1998, 9(1):4–13.
Stauder A. Pszichoszociális tényezők allergiás megbetegedésekbe. Doktori disszertáció, Budapest, 2003.
Szádóczky E. Kedélybetegségek és szorongásos zavarok prevalenciája Magyarországon. Print-Tech Budapest, 2000.
Szánthó A, Stauder A, Purebl Gy. Allergiás betegek komplex támogatása. In Polgár M (szerk): Allergia csecsemő és gyermekkorban. Springer, 1996:304–318.
ten Brinke A, Ouwerkerk ME, Zwinderman AH, Spinhoven P, Bel EH. Psychopathology in patients with severe asthma is associated with increased health care utilization. Am J Respir Crit Care Med, 2001, 163(5):1093–1096.
ten Thoren C, Petermann F. Reviewing asthma and anxiety. Respir Med, 2000, 94:409–415.
Tilles SA. The association between allergic rhinitis and psychologic disturbances. Review. Ann Allergy Asthma Immunol, 2002, 88(6):539–540.
Tough SC, Hessel PA, Ruff M, Green FH, Mitchell I, Butt JC. Features that distinguish those who die from asthma from community controls with asthma. J Asthma, 1998, 35:657–665.
Trautner C, Richter B, Berger M. Cost-effectiveness of a structured treatment and teaching programme on asthma. Eur Respir J, 1993, 6:1585–1591.
Williams JW, Pignone M,Ramirez G, Stellato CP. Identifying depression in primary care: a literature synthesis of casefinding instruments. Gen Hosp Psych, 2002, 24:225–237.
–: Allergy, parasites, and the hygiene hypothesis. Science, 2002 Apr 19, 296(5567):490–494. Review.
Yellowlees PM, Kalucy RS. Psychobiological aspects of asthma and the consequent research implications. Chest, 1990, 97(3):628-34. Comment in Chest, 1990, 97 (3):14–15, Chest, 1991, 99(3):788–789.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave