6.10.2. Magyarországi eredmények

A vizsgálat felépítése

Az alábbiakban a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján az 1991. január 1. és 2000. december 31. között ellátott csípőtáji töröttek körében 2001-ben végzett retrospektív vizsgálat eredményeit ismertetjük (Smudla, Nyiri, Somogyi, 2003).

A budapesti Ortopédiai Klinika baleseti ügyeletének egyik profilja az idős betegek csípőtáji töréseinek ellátása volt. A törések létrejöttét, valamint a sérülés előtti és utáni életvitelt nagymértékben meghatározza az esetlegesen fennálló csontritkulás. Ezért célul tűztük ki csípőtáji törött betegeink osteoporosis irányába történő vizsgálatát, valamint a csontritkulás és a vele összefüggő törés életminőségre gyakorolt hatásának elemzését.

A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának adatai alapján, a klinikán ellátott 688 csípőtáji töröttből a felméréskor biztosan 242 fő élt, míg 74 főről nem tudtak adatot szolgáltatni. A felmérésben végül 64 nő vett részt, átlagéletkoruk 73,7 év volt. A többi betegtől a levélben történt megkeresésre visszajelzést nem kaptunk. Az alacsony mintaelemszám okát a csípőtáji töröttek magas átlagéletkorában, illetve a megfelelő ellátás ellenére a törés után sok esetben kialakult nagyfokú mozgáskorlátozottságban kell keresni. A műtét és a felmérés között átlagosan 3,67 év telt el.

A műtéti napló alapján a kiválasztottaknak címzett levél segítségével történt a betegek behívása. A felmérésben résztvevők kérdőíveket töltöttek ki. Így az Osteoporosis Targeted Quality of Life (OPTQoL) kérdőívet (Lyndick, 1997; Chandler, 1998), az Ortopédiai Klinikán használt Osteoporosis Rizikófaktor Kérdőívet és a baleset körülményeit felmérő kérdőíveket.

Az Osteoporosis Targeted Quality of Life (OPTQoL) kérdőív öt fő részre bontható: 1) testi nehézségek; 2) alkalmazkodás; 3) félelem, szorongás; 4) csontritkulással összefüggő változások és 5) egészség, demográfia (Lyndick, 1997; Chandler, 1998). Tanulmányunkban a kérdőív utolsó egységéből az osteoporosissal kapcsolódó anamnézist rögzítő, a kitöltő saját egészségi állapotának, életminőségének szubjektív megítélésére vonatkozó „egészség, demográfia” részét nem használtuk, tekintettel arra, hogy kérdései az általunk használt Osteoporosis Rizikófaktor Kérdőívben szerepelnek.

A csontritkulás kialakulásának rizikófaktorait a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának Osteoporosis Regionális Centrumában használt Osteoporosis Rizikófaktor Kérdőív segítségével összegeztük. A kockázati tényezők közül a kérdőív rákérdez a kitöltő korábbi, illetve jelenleg fennálló betegségeire, mint például asztma, gyomor- vagy nyombélfekély, vastagbél-gyulladás, hormonzavarok, cukorbetegség, szív-érrendszeri vagy daganatos betegségek, rögzíti a korábbi műtéteket, esetleges menstruációs zavarokat, a terhességek számát. Vizsgálja az élvezeti szerek használatát, mint például a dohányzás, a kávé- és az alkoholfogyasztás.

A baleset körülményeit felmérő kérdőívben a baleset bekövetkezésének helyét (például otthonon vagy utcán következett be), körülményét (milyen magasból történt az esés, a balesetkor esetleg fennálló alkoholhatás) rögzítettük

A klinikai vizsgálat során a csípőízület mozgásterjedelmét mértük fel a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján korábban használt, a csípőízület mozgástartományát felmérő adatlap segítségével. Csontsűrűség-mérés is történt, DEXA-val és csontultrahanggal. A DEXA (Dual Energy X-ray Absorptiometry) kettős energiájú sugárforrással dolgozik, ma világszerte és Magyarországon is a csontsűrűség mérésére elfogadott és elterjedt módszer. Három fő mérési régió volt: a combcsont, az ágyéki 2-3-4 csigolyák, az orsócsont és a singcsont csukló közeli része. Ujjperceken csak csontultrahangos vizsgálatok történtek.

A csípőtáji törések esetén minden esetben a tört végeket műtét során egyesítik A törés elhelyezkedése alapján három fő csoportra oszthatók: combnyaktörés, tomportáji törés (pertrochanter törés) és subtrochanter törés (a törés meghatározó része a tomporokat összekötő vonal alá esik). Vizsgálatunkban a combnyak törötteket és a tomportáji törötteket vizsgáltuk, míg a kis esetszám miatt az utolsó csoportot nem vontuk be a felmérésbe.

A csípőtáji törötteket kontrollcsoporttal összehasonlítva is vizsgáltuk, amely korban, nemben illesztett volt, és olyan emberekből állt, akiknek csontritkulással összefüggésbe hozható törésük korábban nem volt.

 

Eredményeink

Az Ortopédiai Klinikán tíz év alatt az ellátott tomportáji töröttek és combnyak töröttek aránya 0,93:1 volt. Korábban Magyarországon végzett vizsgálatokban 3:2-nek (Kazár, 1987), 2,1:1-nek (Poór, 1998), illetve 1:0,9-nek (Somogyi, 2000) találták ezt az arányt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5363/#m1395amnea_5363 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5363/#m1395amnea_5363)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5363/#m1395amnea_5363)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-1. ábra. A baleset körülményei

 

Csípőtáji töröttek:	Látáscsökkenés: 70,3% Halláscsökkenés: 34,4% Szédülésérzés naponta: 34,4% Havonta legalább egyszer elesik: 34,4%
Kontroll csoport:	Látáscsökkenés: 24,1% Halláscsökkenés: 5,6% Szédülésérzés naponta: 3,7% Havonta legalább egyszer elesik: 7,4%

 

A baleseteket vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy azok 31,3%-a közlekedési eszközön, utcán történt, míg 67,2%-a a beteg otthonában történt. az otthon történt baleseteknek majdnem háromnegyede házon belül történt (6.10-1. ábra).

Ez az arány megegyezik más nemzetközi vizsgálatokkal és egy, Magyarországon végzett korábbi felméréssel is. Ez utóbbi során 97, csípőtáji törést szenvedett beteget vizsgálva ahhoz a végeredményhez jutottak, hogy a balesetek döntő többsége (74%) a betegek otthonában, többnyire zárt térben történik. Ugyanez a vizsgálat kitért az elesést befolyásoló, csontsűrűségtől független tényezőkre is, így a szédülésre, a látászavarra, az alkoholfogyasztásra, agyi történés következtében létrejövő féloldali bénulás meglétére és a segédeszközök helytelen használatara. Azt állapították meg, hogy e tényezők a betegek 51%-ánál játszottak szerepet a baleset bekövetkeztében (Rápolthy, 2000).

Vizsgálataink során a csípőtáji törötteket és a kontrollcsoportot összehasonlítottuk a látáscsökkenés, a halláscsökkenés, a naponta érzett szédülésérzés és a gyakori elesések (havonta legalább egy) szempontjából. Míg a csípőtáji töröttek 70,3%-a látáscsökkenésre panaszkodott, addig a kontrollcsoportnál ez az arány 24,1% volt. Mind a halláscsökkenés, mind a gyakori szédülésérzés, illetve az ezekből következő gyakori elesések 34,4%-ban fordulnak elő a törötteknél, míg a kontrollcsoport esetében ez az aránya minden esetben 10% alatt marad (5,6%, 3,7%, 7,4%) (6.10-1. ábra). Tehát a látáscsökkenés, szédülésérzés a csípőtáji törések létrejöttében legalább olyan fontos komorbiditási tényezők, mint a csontritkulás. Irodalmi adatok szerint az elesésre hajlamosító tényezők és a másodlagosan, bizonyos betegségek talaján kialakuló csonttömeg-csökkenéshez vezető tényezők együttesen a törési kockázat 72%-át teszik ki (Rápolthy, 2000).

Az osteoporosis (csontritkulás) és az osteopenia (csontritkulást megelőző, csökkent csontsűrűséggel járó állapot) gyakoriságát is vizsgáltuk. Csontsűrűség-mérés értékelésekor használt T-score a mért értéknek a fiatalkori csúcs-csonttömegtől való eltérését fejezi ki standard deviációban. Gyakorlati szempontból csontritkulást jelent, ha bármely mérési helyen a fiatalkori normál értéknél 2,5 vagy több standard deviációval kisebb értékeket mérünk (T-score < -2,5 SD), míg osteopenia esetén a csökkenés –1 és –2,5 standard deviáció közé esik (-2,5 SD < T-score < -1 SD). DEXA-val (Dual Energy X-ray Absorptiometry) mérve a csípőtáji törötteknél minden mérési régióban a csontritkulás aránya legalább 2-3-szor gyakoribb, mint a kontrollcsoport esetében (6.10-2/a ábra, 6.10-2/b ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5370/#m1395amnea_5370 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5370/#m1395amnea_5370)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5370/#m1395amnea_5370)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-2/a ábra. A csontritkulás (osteoporosis) és a csontritkulást megelőző állapot (osteopenia) aránya a törötteknél

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5372/#m1395amnea_5372 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5372/#m1395amnea_5372)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5372/#m1395amnea_5372)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-2/b ábra. A csontritkulás (osteoporosis) és a csontritkulást megelőző állapot (osteopenia) aránya a kontrollcsoportnál

 

A csontritkulás és az osteopenia együttes aránya bizonyos régiókban (például a combcsont ward (combcsont bizonyos területe a csontsűrűség DEXA-val történő mérésekor) mérési régiójában 97,7% a betegek esetében, míg a kontrollcsoportnál 94%) mindkét csoportban közel azonos arányban fordul elő, ezért a két csoport egyaránt fokozottan veszélyeztettet a törés szempontjából. a NORA (National Osteoporosis Risk Assessment) vizsgálatot az Egyesült Államokban végeztek kétszázezer olyan menopausa utáni nő (>50 év) bevonásával, akiknél korábban nem diagnosztizáltak csontritkulást, és az előző évben nem végeztek náluk csontsűrűség-mérést. Az 1 éves követés során azt tapasztalták, hogy az osteopenia megkétszerezi, az osteoporosis megnégyszerezi a csonttörés kockázatát a normál csontsűrűségű populációhoz képest (Siris, 2001).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5375/#m1395amnea_5375 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5375/#m1395amnea_5375)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5375/#m1395amnea_5375)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-3. ábra. A csípő funkcionális vizsgálatának átlagos eredményei százalékban kifejezve a csípőtáji törötteknél

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5377/#m1395amnea_5377 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5377/#m1395amnea_5377)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5377/#m1395amnea_5377)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-4. ábra. Az OPTQoL (Osteoporosis Targeted Quality of Life) kérdőív átlagos eredményei százalékban kifejezve a csípőtáji törötteknél és a kontroll csoportnál

 

A csípőtáji töröttek csontultrahangos vizsgálata során, az ujjperceken mértük a csontsűrűséget és a csont elaszticitását. Ezzel a metodikával a töröttek 97,8%-ának határozottan csökkent csont ásványianyag-tartalmat találtunk (6.10-2/a ábra).

A csípő funkcionális állapotának vizsgálatakor a csípőízület mozgástartományát vizsgálatuk. A csípőtáji töröttek átlagosan a maximális pontszám 62,3%-át érték el. A combnyak és a tomportáji törötteket külön vizsgálva azt lehet megfigyelni, hogy a tomportáji töröttek csípőfunkciója rosszabb, mint a combnyak törötteké. A csontritkulásos és a nem csontritkulásos betegeket összehasonlítva megfigyelhető, hogy a csontritkulásban szenvedő töröttek csípő funkcionális eredményei kétmintás t-próbával vizsgálva szignifikánsan rosszabbak (p<0,05) mint a nem csontritkulásos törötteké (6.10-3. ábra).

A töröttek esetében az Osteoporosis Targeted Quality of Life (OPTQoL) kérdőívvel (Lyndick, 1997; Chandler, 1998) mért életminőség kétmintás t-próba alapján szignifikánsan rosszabb (p<0,05) a kontrollcsoporthoz képest. Ez a szignifikancia mind a négy vizsgált kérdéscsoportban (testi nehéz-

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5382/#m1395amnea_5382 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5382/#m1395amnea_5382)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5382/#m1395amnea_5382)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-5. ábra. Az OPTQoL (Osteoporosis Targeted Quality of Life) kérdőív átlagos eredményei százalékban kifejezve a csípő funkciófüggvényében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5384/#m1395amnea_5384 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5384/#m1395amnea_5384)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5384/#m1395amnea_5384)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.10-6. ábra. Az OPTQoL (Osteoporosis Targeted Quality of Life) kérdőív átlagos, százalékban kifejezett eredményének változása az osteoporosis és osteopenia függvényében (csípő totál T-score alapján)

 

ségek; alkalmazkodás; félelem, szorongás; csontritkulással összefüggő változások) látható. A legkifejezettebb a csökkenés a csontritkulás következtében kialakult alkati változások esetében volt megfigyelhető (6.10-4. ábra).

Az életminőséget a csípő funkcionális állapota is befolyásolja. A törötteket két csoportra osztottuk az összes törött átlagos csípő funkcionális eredménye alapján. a rosszabb, átlag alatti csípőfunkcióval rendelkező csípőtáji töröttek esetében az OPTQoL kérdőívvel mért életminőség kétmintás t-próbával vizsgálva szignifikánsan rosszabb (p<0,05) a jobb, átlag feletti csípő funkcionális állapottal rendelkező töröttekhez képest, ha a testi nehézségek, illetve a félelem, szorongás kérdéscsoportokat vizsgáljuk (6.10-5. ábra).

Vizsgáltuk az osteoporosis összefüggését az életminőséggel az OPTQoL kérdőív segítségével. A csontritkulásos csípőtáji töröttek életminősége rosszabb, mint az osteopeniás törötteké. Ez a csökkenés kifejezettebb az osteoporosisos kontrollcsoport az osteopeniás kontrollcsoport életminőségéhez képest látható csökkenésénél. A csípőtáji töröttek és a kontrollcsoport között kétmintás t-próbával nem találtunk szignifikáns különbséget, melynek az oka az alacsony betegszám lehet (6.10-6. ábra).

Az osteoporosis rizikófaktorok közül néhányat kiemelnénk. A töröttek 30,2%-ának volt gyomor- vagy nyombélfekélye, vagy vastagbélgyulladása, míg ez az arány a kontrollcsoport estében kisebb, mint 5,6%. Ez a tény utal arra, hogy a különböző eredetű felszívódási zavarok megléte a csontritkulás, és azzal összefüggésben létrejött törések kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszik, külön problémát jelent az idős betegek körében. Fontos rizikófaktor a tartós, az élete folyamán összefüggően legalább három hónapig tartó szteroid-szedés is. Azt tapasztaltuk, hogy a töröttek közül minden ötödik (20,6%) kapott élete folyamán tartósan szteroidot, míg a kontrollcsoport esetében ez minden tizedik (9,3%) emberre volt igaz. A csípőtáji törést szenvedett betegek testtömeg-indexe (testsúly/testmagasság méterben kifejezett értékének négyzete) szignifikánsan alacsonyabb, mint a kontroll csoporté (22,9 kg/m2, illetve 25,5 kg/m2). Mivel a két csoportnak azonos az átlagos testmagassága, a töröttek átlagos testsúlya, ezáltal a csípőtáji zsírpárnája kisebb, mint a kontrollcsoporté. A kisebb zsírpárna kevésbé tud mechanikus védelmet nyújtani az esetleges elesések esetén. A többi fontos rizikófaktor tekintetében a csípőtáji töröttek és a kontrollcsoport között nem volt látható szignifikáns különbség. Ennek hátterében az állhat, hogy a kontrollcsoport is fokozottan veszélyeztetett volt a csontritkulás szempontjából, hiszen olyan emberek alkotják, akik a csípőtáji töröttekhez hasonló életkorúak, de csontritkulással összefüggő törésük nem volt.

A felmérésben részt vett csípőtáji törötteknek csak harmadát kezelik csontritkulása miatt. Ez nagy probléma, hiszen az idős emberek nehezebben jutnak el orvoshoz, a rehabilitáció nem megoldott, a csípőtáji törésen átesett emberek ellátása komoly anyagi terhet jelent a családoknak. Fontos megjegyezni, hogy megfelelő terápiával akár 30–70%-kal is lehet csökkenteni az újabb törés kialakulásának valószínűségét, ezáltal megelőzve a további életminőség romlást (Schreithofer, 2000).

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//