Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.10.3. Összefoglalás

A lakosság elöregedése, a környezeti ártalmak felerősödése és a diagnosztikai eljárások fejlődése következtében a diagnosztizált csontritkulásos betegek száma robbanásszerűen nő. Ennek jelentőségét a talaján kialakult törések és azok szövődményei adják. Magyarországon évente 30–40 ezer csigolyatörés, 14–15 ezer csípőtáji törés, 23–25 ezer csuklótáji törés, illetve 8–10 ezer felkartörés történik (Somogyi, 2000). Becslések szerint a csípőtáji törések incidenciája jelentősen nő, számuk a század közepéig várhatóan megháromszorozódik a világon (Gullberg, 1997). A törések, azon belül is a csípőtáji törések magas mortalitással, jelentős költségvonzattal és minden esetben életminőség-romlással járnak. A betegek több, de akár egy törés bekövetkezte után is kevesebbet mozognak, a lakásba bezártan élnek. Vizsgálatok szerint hat hónappal csípőtáji törésük után tíz betegből öt képtelen volt segítség nélkül öltözni, kilenc ember pedig 800 métert gyalogolni vagy félemeletnyi távolságot lépcsőn felmenni (Siris, 2001). Az életminőség-romlás a csípőtáji törés és a csontritkulás együttes fennállása esetén kifejezettebb. A csontritkulás pontos szerepének megállapításához és megmagyarázásához a csípő funkció és az életminőség alakításában további vizsgálatok szükségesek.
A csökkent csonttömeg és az életminőség alakulása közötti kapcsolat kimutatására, a csontritkulás diagnosztizálására, megfelelő terápiára, a prevencióra irányuló nemzeti és nemzetközi programok sokasága jelzi az osteoporosis problémájának súlyosságát. Magyarországon 1995-ben jött létre a Nemzeti Osteoporosis Program (WHO javaslatára), amelynek célja a csontritkulás diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatosan létező helyzet javítása. 2003 áprilisában indult útjára a Nemzeti Törésmegelőző és Kockázatjavító Program, amely a skóciai glasgow-i példa alapján jött létre. Azonban Magyarország az első olyan hely, ahol ez országos szinten megvalósulhat.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave