Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Chandler JM, Martin AR, Girman C, Ross PD, Love-McClung B, Lydick E, Yawn BP. (1998) Reliability of an osteoporosis-targeted quality of life survey instrument for use in the community: OPTQoL. Osteoporosis Int, 8: 127–135.
Delmas P, Fraser M. (1998) European Union challenges member states to fight the Silent Epidemic of Osteoporosis. Eurohealth, 4:1–3.
Dési I. (2001) Népegészségtan, 47, 564–565.
Greendale GA, Barrett-Connor E, Ingles S, Haile R. (1995) Late physical and functional effects of osteoporotic fracture in women: The Rancho Bernardo study. J am Geriatr. Soc, 43:955–961.
Gullberg B, Johnell O, Kanis JA. (1997) World-wide projections for hip fracture. Osteoporosis Int, 7:407–413.
Kazár Gy, Cserháti P, Melly A, Manninge, J, Kádas I. (1997) Combnyaktáji törés miatt kezelt betegek sorsának ötéves követése. Orvosi Hetilap, 138:3173–3177.
Lydick E, Zimmerman SI, Yawn B, Love B, Kleerekoper M, Ross P, Martin A, Holmes R. (1997) Development and validation of a discriminative quality of life questionnaire for osteoporosis (OPTQoL). Journal of Bone and Mineral Research, 12:456–463.
Poór Gy, Kiss Cs, Lunt M, Reeve, J. (1998): Prevalence of osteoporosis in older Hungarian females and males. Osteoporosis Int. 8 (suppl3):21. Abstracts of the European Congress on Osteoporosis, Berlin, Sept. 11–15.
Poór Gy. (1992) Az osteoporosis és az idősebb kori törések epidemiológiai vonatkozásai. Orvosi Hetilap, 133:1,695–701.
Rápolthy I, Molnár J, Szász J, Imre L, Vámi Sz. (2000) Osteoporosis miatt csípőtáji törést szenvedett betegek rövid távú követése. Ca és Csont, 3(3):135–138.
Schreithofer L. (2000) Az osteoporosis eredetű törések megelőzésének és kuratív ellátásának költségvonzata. Ca és Csont, 3(3):107–110.
Siris ES, Miller PD, Barrett-Connor E, Faulkner KG, Wehren LE, Abbott TA, Berger ML, Santora, AC, Sherwood LM. (2001) Identification and fracture outcomes of undiagnosed low bone mineral density in postmenopausal women (Result from the National Osteoporosis Risk Assessment). JAMA, 286:2815–2822.
Smudla A, Nyiri P, Somogyi P. (2003) Csípőtáji törések vizsgálata az osteoporosis és az életminőség tekintetében. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 46.3:258–267.
Somogyi P, Bossányi A, Kricsfalusy M, Schreithofer L, Rápolthy I, Udvardy Cs, Horváth Cs. (2000) Az osteoporoticus eredetű csonttörések számának becslése Magyarországon. Ca és Csont, 3(3):111–117.
Somogyi P, Lakatos P, Poór Gy, Horváth Cs. (2003) Nemzeti törésmegelőző és kockázatjavító program. Ca és Csont, 6(1):22–29.
Tosteson AN, Hammond CS. (2002) Quality-of-life assessment in osteoporosis: health-status and preference-based measures. Pharmacoeconomics, 20(5):289–303.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave