6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények

A fájdalom az egészségi állapot romlásának egyik legerősebb velejárója. A napi életvezetést, a hangulatot és az életminőséget befolyásoló hatása a klinikai populációban jól kimutatható. Kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre arról, hogy a népesség egészét, illetve bizonyos klinikai csoportjait tekintve milyen hatása van a fájdalomnak a napi életvitelre és az életminőségre.

A továbbiakban a legfrissebb országos felmérés (Hungarostudy 2002) adatai felhasználásával részletes leírást adunk a krónikus fájdalom és az életminőség kapcsolatáról.

 

Módszerek

A jelen tanulmány a magyar lakosságot nemben, korban, területi megoszlásban jól reprezentáló országos epidemiológiai felmérés (Hungarostudy 2002) adatai alapján vizsgálja a fájdalomnak az életminőségre gyakorolt hatását. A testi és lelki jóllétre vonatkozó kérdések között szerepelnek a fájdalom feltérképezésére vonatkozó kérdések is:

1. Jelenleg vannak-e fájdalmai?
2. Ha igen, akkor 3 hónapnál régebben kezdődtek?

 

A krónikus fájdalom meghatározását jelen esetben a 3 hónapnál régebb óta fennálló, jelenleg is meglévő fájdalmak jelentik. Egy következő kérdés a fájdalmak lokalizáció szerinti megoszlását vizsgálja, azok erősségét (intenzitását) egy 4 fokú Likert skálán pontozva (0 - nincs; 1 - enyhe; 2 - közepesen erős; 3 - nagyon erős). Lokalizáció szerint 8 féle fájdalomra kérdeztünk rá (fejfájás, mellkasi fájdalom, hát-derékfájás, ízületi, korábbi sérülésekből származó, gyomortájéki, alhasi, és végtagokból származó fájdalom), illetve 1-1 kérdés vonatkozott az egyéb típusú fájdalomra, valamint a nem lokalizált fájdalomra (nem tudja). a lokalizáció és az intenzitás alapján létrehoztunk két fájdalmi mutatót, a diverzitást és az összesített fájdalomindexet. A diverzitást a lokalizációk száma adja (0 és 8 közötti skálán, azaz, hogy a 8-féle lokalizációjú fájdalomból összesen hány van jelen az adott személynél, függetlenül a különböző típusú fájdalmak intenzitásától. Az összesített fájdalomindex a különböző mértékű fájdalmak összegét jelöli (a 8 féle lokalizációjú fájdalom esetén 0–3-ig jelölve a fájdalom erősségét 0–24 pontig terjedhet). E kettőt azért tartjuk fontosnak megkülönböztetni, mert feltételezésünk szerint a sokfelé lokalizálódó kismértékű fájdalom eltérő minőséget képvisel, mint az erős intenzitású, viszonylag körülírt fájdalomélmény.

A fájdalmaknak a napi tevékenységet korlátozó szubjektív hatását egy 3 fokú skálán mértük: 1 - nem korlátoznak; 2 - enyhén korlátoznak; 3 - nagyon korlátoznak.

A komorbiditást az 1 éven belül előforduló betegségek számával mértük.

Az életminőség mérőeszközei: lásd módszertani fejezet

• Az egészségi állapot önbecslése (összességében és kortársakhoz viszonyítva)
• Betegségteher Index (Illness Intrusiveness Scale; Devins és mtsai, 1983)
• Vitális kimerültség Skála (Vital Exhaustion Scale)
• Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (Beck és mtsai, 1961; Kopp és mtsai, 1990; 1995, 1998, 2000; Réthelyi és mtsai, 2001; Rózsa és mtsai, 2002);
• Szorongás: „Az elmúlt időszakban feszültés ideges voltam.” (4 fokú likertskála)
• WHO Általános Jóllét Index (Beck és mtsai, 1996);

 

Statisztikai elemzések

A 12 668 válaszadó közül kihagytuk az elemzésből mindazokat, akiknél a fájdalomra vonatkozó kérdések hiányosak voltak, és azokat, akiknél a fájdalom kevesebb, mint 3 hónapja áll fenn (nem krónikus fájdalommal küzdők). Így összesen 10 516 személy adatait vizsgáltuk, akik közül 4594 krónikus fájdalmat jelzett és 5922 pedig fájdalmat egyáltalán nem jelzett, e két populációt hasonlítottuk össze. Korrelációs elemzéseket végeztünk, majd az életminőséggel szignifikánsan összefüggő mutatóknak az egymáshoz viszonyított hatását regressziós modellekben is megvizsgáltuk.

 

Eredmények

 

Fájdalom előfordulása

Felmérésünk szerint a magyar lakosság több mint egyharmada (N = 4594, a minta 36,28%-a) ad számot valamilyen, 3 hónapnál régebb óta fennálló fájdalomról (6.11-1. táblázat). Ez megfelel más epidemiológiai felmérések adatainak, amelyekben a krónikus fájdalom előfordulása a definíció szigorúságától függően 8 és 80% közötti (Purves és mtsai, 1998; Von Korff és mtsai, 1990). A Fájdalomkutatás Nemzetközi Egyesülete (International Association for the Study of Pain, IASP) a 6 hónapnál régebbi fájdalmakat sorolja a krónikus fájdalmak közé. Számos szerző már a 3 hónapnál régebb óta fennálló fájdalmat is krónikus fájdalomnak értékeli (Mantyselka és mtsai, 2003), tehát a vizsgálatok eredményei széles spektrumot ölelnek fel.

 

6.11-1. táblázat. A krónikus fájdalom előfordulása a teljes mintában

	Előfordulás
		N	%
Általunk vizsgált minta, ebből:	10 516	83,02%
Nincs fájdalom	5922	46,76%
Krónikus fájdalom	4594	36,28%
Nem krónikus fájdalom(<3 hónapja áll fenn)	368	2,90%
Hiányzik az adata	1784	14,08%
Összesen	12 668	100%

 

Szociodemográfiai mutatók

Curie és munkatársai (2004) kanadai epidemiológiai mintában a krónikus fájdalom esetében átlagosan magasabb életkort, kisebb foglalkoztatottságot, a nők és az egyedülállók magasabb arányát találták a nem fájdalmasokhoz képest. Saját adataink alátámasztják ezt: a magyar férfiak 32,7%-a, míg a nők 39,9%-a számol be krónikus fájdalomról (6.11-2. táblázat). Életkori átlaguk 54,6 év, szemben a nagy mintát jellemző 47,6 évvel. A krónikus fájdalommal küzdők közül a 18 és 44 év közötti korosztályba 27,4%, a 45 és 64 év közötti korcsoportba 41,6% tartozik, a 65 év felettiek aránya közöttük 31,1%. Figyelemre méltó, hogy közel fele ennek a populációnak (48,3%) pedig 55 évnél idősebb. A krónikus fájdalomnak a korcsoportok szerinti megoszlását a 6.11-3. táblázat szemlélteti. a fájdalom erősségét az életkor függvényében a 6.11-1. ábra mutatja.

 

6.11-2. táblázat. A krónikus fájdalom előfordulása férfiakban és nőkben

A fájdalom előfordulása a nemek szerint	nincs fájdalom		krónikus fájdalom
férfiak	2949	61,69%	1831	38,31%
nők	2970	51,85%	2758	48,15%
összesen	6412	56,33%	4641	43,67%

 

6.11-3. táblázat. A krónikus fájdalom életkori jellegzetességei

	Átlagéletkor	szórás	Korcsoportok szerinti eloszlás
						18–44	45–64	65 felett
nincs fájdalom	41,38	16,52	74,2%	45,9%	31,5%
krónikus fájdalom	54,56	16,67	25,8%	54,1%	68,5%
a teljes mintában	47,14	17,83	46,5%	54,1%	19,8%

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5483/#m1395amnea_5483 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5483/#m1395amnea_5483)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5483/#m1395amnea_5483)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.11-1. ábra. A fájdalom erőssége az életkor függvényében a férfiak és a nők körében

 

6.11-4. táblázat. Krónikus fájdalom és családi állapot

Családi állapot	nincs fájdalom (N;%)		krónikus fájdalom (N; %)
nõtlen, hajadon, egyedülálló	1535	79 ,25%	402	20 ,75%
házas, házastársával együtt él	3170	53 ,61%	2743	46 ,39%
házas, házastársával nem él együtt	92	50 ,83%	89	49 ,17%
elvált	378	53 ,85%	324	46 ,15%
özvegy	392	31 ,64%	847	68 ,36%
élettársi kapcsolat	345	66 ,09%	177	33 ,91%

 

Családi háttér: a krónikus fájdalommal küzdők 63,8%-a házas vagy élettársi kapcsolatban él, 36,2% pedig egyedül él, ezen belül 50% az özvegyek aránya (6.11-4. táblázat).

 

Társadalmi-gazdasági helyzet

A család gazdasági és társadalmi helyzete szorosabban függ össze a fájdalom mértékével, mint a saját gazdasági helyzet. Az alacsonyabb státusz kétszeresére növeli a krónikus fájdalom kialakulásának kockázatát. A legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz (Susánszky és Riskó → 6.6. fejezet) a legmagasabbhoz képest 2,3-szoros kockázatot jelent, még az életkor hatásának kiküszöbölése után is (6.11-2. ábra). A társadalmi-gazdasági helyzet meghatározó tényezői közül a legerősebb előrejelzőnek a végzettség számít, önmagában 1,7-szeres kockázatot jelent a krónikus fájdalomra.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5490/#m1395amnea_5490 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5490/#m1395amnea_5490)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5490/#m1395amnea_5490)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.11-2. ábra. A krónikus fájdalom előfordulása a társadalmi-gazdasági helyzet (szocio-ökonómiai státusz, SES) függvényében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5492/#m1395amnea_5492 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5492/#m1395amnea_5492)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5492/#m1395amnea_5492)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.11-3. ábra. A betegségek száma a krónikus fájdalom függvényében (Unianova: életkorra kontrollálva)

 

Komorbiditás

Az egyéb betegségeket (komorbiditás) is figyelembe véve azt találtuk, hogy a krónikus fájdalmasok 64,5%-a az elmúlt 1 éven belül nem állt semmilyen orvosi kezelés alatt, míg a teljes populáció 80%-áról mondható el ugyanez. (6.11-3. ábra). Az aktuális betegségek száma és a fájdalom mértéke szorosan összefügg egymással (r = 0,42), ez az összefüggés a demográfiai mutatók hatásának kiszűrése után is jelentős marad (r = 0,37).

 

Fájdalmi jellemzők

A fájdalom diverzitása szerint a következő jellemzőket találtuk: a krónikus fájdalmasok 1/3-a maximum 2 eltérő lokalizációról számol be, több mint felének legfeljebb 3 helyen és újabb 1/3-ának több mint 4 helyen van fájdalma (átlag = 3,15). A fájdalom erőssége (összesített fájdalomindex): átlagosan 6-os pontszámú.

A népességben leggyakrabban előforduló fájdalom a hát- és derékfájás (29,4%), majd az ízületi fájdalom (28,0%), a végtagfájdalom (24,5%), és a fejfájás (19,9%). Hasi fájdalmakat (gyomortájéki és alhasi) a minta 16,8%-a, mellkasi fájdalmat 9,7%, korábbi sérülés nyomán kialakuló fájdalmat pedig 6,2% említ (6.11-4. ábra). A fejfájás és a hasi fájdalmak a nők körében körülbelül kétszer olyan gyakoriak, mint a férfiak között.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5499/#m1395amnea_5499 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5499/#m1395amnea_5499)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5499/#m1395amnea_5499)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.11-4. ábra. Fájdalom lokalizációja

 

A fájdalomnak a napi tevékenységet korlátozó hatását a krónikus fájdalommal küzdők egynegyede (25,9%) nagymértékűnek, több mint fele (51,9%) enyhe fokúnak találta, míg 22,2%-ukat a fájdalmak nem korlátozzák napi életvitelükben. A korlátozás elsősorban az összesített fájdalomindexszel korrelál, míg a diverzitás önmagában egy kevésbé erős korlátozó tényezőnek számít. Leginkább korlátozóak a mozgásszervi fájdalmak, vagyis a végtag-, az ízületi és a hát-gerinc-fájdalmak, továbbá a mellkasi fájdalom, valamint a fejfájás.

A relatív korlátozottság, vagyis az adott mértékű fájdalom által előidézett korlátozottság (korlátozottság és az összfájdalom hányadosa) a fiatalabb korosztályokban magasabb, mint a középkorúak, illetve az idősebbek esetében. Érdekes módon a férfiak nagyobb relatív korlátozottságról számolnak be, mint a nők (6.11-5. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_5503/#m1395amnea_5503 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_5503/#m1395amnea_5503)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_5503/#m1395amnea_5503)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.11-5. ábra. A relatív korlátozás nagysága az életkor függvényében a férfiak és a nők körében

 

Életminőség

Az életminőség mutatói magasan korrelálnak a fájdalom intenzitásával (korrelációs együtthatók 0,4 és 0,6 között), illetve a fájdalom korlátozó hatásával (r = 0,3–0,5).

A krónikus fájdalomnak az életminőségre tett hatását a lehetséges közvetítő- (kor, nem, társadalmi-gazdasági helyzet) és módosítótényezőkhöz viszonyítva is megvizsgáltuk. A lineáris regressziós modellbe (6.11-5. táblázat) elsőként az összesített fájdalomindexet vittük be, következő lépésként a demográfiai jellemzőket (társadalmi-gazdasági helyzet, nem, életkor), majd az aktuális betegségek számát, legvégül a depresszió pontszámát. A regressziós modellben a fenti tényezők együtthatóira mind 0,2 fölötti értékek jöttek ki, amelyek jelentősnek mondhatók. a 0,2 fölötti ß-együtthatók jelentős hatást közvetítenek (A 6.11-5. táblázatban vastagon kiemelve).

 

6.11-5. táblázat. A különböző életminőség-mutatók legfontosabb prediktorai (Lineáris Regresszió, p<0, 0001). Kiemelve a magas (0, 2) feletti ß-együtthatók

Az életminőség mutatói	Fájdalom okozta korlátozás		Összességében értékelt egészségi állapot	Kortársakhoz viszonyított egészségi állapot	WHO Jóllét	Betegségteher	Vitális kimerültség
Standardizált ß-együttható
Összesített fájdalom		0 ,26	- ,31	-0 ,28	-0 ,16	0 ,29	0 ,26
SES kategóriák, családi jövedelem		-0 ,03	,08	0 ,08	0 ,029	NS	NS
Nem		NS	,02	0 ,06	-0 ,04	NS	0 ,08
Életkor		0 ,09	- ,25	0 ,13	-0 ,03	NS	0 ,05
Jelenlegi betegségek száma		0 ,10	- ,11	-0 ,1	-0 ,04	0 ,21	0 ,06
Depresszió pontszáma		0 ,23	- ,21	-0 ,21	-0 ,38	0 ,26	0 ,50
Modell erőssége R2		0 ,27	0 ,48	0 ,22	0 ,27	0 ,38	0 ,53

 

Betegségteher

A Betegségteher Index a fájdalommmal 0, 5-ös korrelációs együtthatót mutat (p<0,001). Ez az összefüggés akkor is szignifikáns marad, ha a demográfiai mutatókkal, illetve a depressziós tünetekkel való lehetséges összefüggését is kiküszöböljük (r = 0,35; p<0,001).

Az egyidejűleg előforduló komorbiditásnak és a fájdalomnak a betegségterhet befolyásoló, egymáshoz viszonyított hatását a lineáris regressziós modellben vizsgáltuk. A fájdalomnak a betegségteherre tett hatása a közvetítő demográfiai tényezők lehetséges hatásának kiküszöbölése után is igen jelentős (ß = 0,37; p<0,001), nagyobb, mint az egyidejűleg fennálló betegségek számának a hatása (ß = 0,24; p<0,001). Egy következő lépésben a depressziós pontszámot vittük a modellbe, amely a fájdalom hatását nagyobb mértékben csökkentette, mint a betegségszámét, vagyis a depresszió és a fájdalom jobban átfedik egymást, mint a betegségek száma és a depresszió, ami arra utal, hogy a fájdalom megélése inkább a szubjektív egészségi állapot egyik jelzője, nem pedig az objektív egészségé (6.11-5. táblázat).

 

Fájdalom okozta korlátozottság

A fájdalom okozta korlátozást az összesített fájdalomindex (0,26; p<0,001) után a depressziós tünetek befolyásolják a legjobban (0,25; p<0,001). Ezt követi a betegségek száma (0,11; p<0,001), majd a társadalmi-gazdasági helyzet, végül a kor. A nem a korlátozást nem befolyásolta számottevően. Ha ugyanezt a modellt külön vizsgáljuk depressziósokra és nem depressziósokra, az összesített fájdalomindexre kapott koefficiens mindkét esetben 0,28, vagyis a fájdalom mértékének ugyanakkora a korlátozó hatása mindkét esetben, függetlenül a depressziós tünetek meglététől. A betegségek száma szintén hasonló mértékű hatással volt a funkcióbeli korlátozásra. vagyis függetlenül a pszichés tünetektől, a rosszabb testi állapot, főleg a fájdalom a funkcióromlás ugyanakkora hányadáért felelős.

 

Egészségi állapot önbecslése összességében

A krónikus fájdalmasok a nem fájdalmasakhoz képest szignifikánsan rosszabbnak minősítették egészségi állapotukat (átlag: M = 2,8 vs. 3,77; p<0,001). Ez az életminőség-jellemző az általunk vizsgált tényezők közül a legszorosabb összefüggést az összesített fájdalomindexszel mutatta, majd a depressziós tünetekkel és a korral, kevésbé a betegségek számával, a társadalmi-gazdasági helyzettel és a nemmel.

Az átfogó modellelemzés alapján is a saját egészségi állapot önbecslése az összesített fájdalomindexszel áll a legszorosabb kapcsolatban. Ezt mutatja az is, hogy a lineáris regresszió eredményei alapján ez a mutató a legerősebb előrejelző az egészségi állapot önbecslésében, még a kornak, a depressziónak, a betegségek számának és a társadalmi-gazdasági helyzetnek a hatását is felülmúlja. A nemnek önmagában szignifikáns, de a többi változóhoz képest elhanyagolható szerepe van az egészségi állapot önbecslésében. E regressziós modell alapján tehát az egészségi állapot önbecslését a betegségek száma (objektív egészségi állapot) kevésbé befolyásolja, mint a fájdalom (6.11-5. táblázat).

 

Kortársakhoz viszonyított egészségi állapot

A kortársakhoz viszonyított egészségi állapot megítélése kisebb mértékben függ össze a fájdalommal, mint a globálisan megítélt egészségi állapot (lásd előző rész) azonban a fájdalom ez esetben is a legerősebb befolyással bír. Az összefüggés legszorosabbnak a középkorúak körében mutatkozik (-0,42 korrelációs együttható a demográfiai tényezőkre kontrollálva), majd az idősek (-0,37) és fiatalok körében (-0,32). Ugyanakkor ezt az életminőségmutatót az aktuális betegségek száma mindhárom korosztályban hasonló mértékben befolyásolja (r = -0,22–0,27), vagyis a betegségek száma a kortól függetlenül, míg a fájdalom a korral szoros kölcsönhatásban hat a saját egészségi állapot megítélésére. A 65 év felettiek körében tapasztalt kevésbé szoros összefüggése a fájdalommal adódhat abból, hogy az idősek kortársaikhoz viszonyított saját egészségi állapotukat nem csupán a fájdalom mértéke szerint ítélik meg, hanem egyéb, feltételezhetően pszichés tényező is befolyásolja azt (például nagyobb a szerepe az életcélnak, a pozitív beállítódásnak).

Lineáris regressziós modell: a saját kortársakhoz viszonyított egészségi állapot megítélésében szintén az összesített fájdalomindexnek van a legnagyobb hatása, ezt követi a depresszió, a kor, a betegségek száma, végül a társadalmi-gazdasági helyzet. A modell kevésbé erős, mint az előző esetben, ami azt jelenti, hogy a kortársakhoz viszonyított szubjektív egészségi állapot becslésében egyéb tényezőknek is jelentős szerepe lehet (6.11-5. táblázat).

 

WHO általános Jóllét Index

A szubjektív jóllét és a fájdalom összefüggése: ez esetben is legszorosabban az összesített fájdalomindex függ össze a jólléttel (r = -0,38, p<0,001). Ha a nem, a kor és a szocioökonómiai státusz hatását kiküszöböljük, akkor mindkét fájdalommutató esetében csökken a korreláció foka a jólléttel összefüggésben. Ha ezen kívül a depressziós tünetek hatását is kiiktatjuk, a korreláció még kisebb lesz, azonban az összefüggés továbbra is szignifikáns marad. Tehát az esetek egy részében a depresszió lehet az egyik közvetítő a fájdalom és a csökkent jóllét között, azonban a fájdalom depressziós tünetek hiányában is jelentősen csökkenti a jóllétet (6.11-5. táblázat).

Külön vizsgálva a depressziósok és a nem depressziósok körében ugyanezeket az összefüggéseket, azt találjuk, hogy a két csoportban a fájdalom-jellemzők és a WHO-jóllét pontszámok gyengébb összefüggéseket mutatnak. Ez is azt látszik alátámasztani, hogy a WHO-pontszám csökkenése a krónikus fájdalomban jobbára a depressziós tüneteken keresztül valósul meg.

 

Vitális kimerültség

Az összesített fájdalomindex a vitális kimerültséggel magas korrelációt mutat (r = 0,56, p<0,001), Ez a demográfiai mutatók figyelembevétele mellett is erős marad (0,49, p<0,01). A betegségek száma kevésbé szoros összefüggést mutat a vitális kimerültséggel (0,35, p<0,001). Legerősebb összefüggést a depresszióval találjuk (0,67, p<0,001), ami arra utal, hogy a vitális kimerültség és a depressziós tünetegyüttes nagymértékben átfedik egymást. Egy átfogó modellben vizsgálva e két mutatót, azt találtuk, hogy a fájdalom a vitális kimerültséghez jobban hozzájárul, mint a depressziós tünetek kialakulásához, a depresszió pedig sokkal erősebben függ a társadalmi státusztól, mint a vitális kimerültség (6.11-6. táblázat).

A különböző lokalizációjú fájdalmak közül a fejfájás, a mellkasi és mozgásszervi fájdalmak intenzitása a nem, a kor és a társadalmi-gazdasági helyzet hatásának kiküszöbölése után is szignifikánsan összefügg a vitális kimerültséggel (6.11-7. táblázat).

 

6.11-6. táblázat. A depresszió és a vitális kimerültség a demográfiai jellemzők, a betegségek száma és a fájdalom függvényében (GLM: Multivariate Anova)

Függő változók	Beck depresszió			Vitális kimerültség
	F	Sig.	Eta2	F	Sig.	Eta2
Társadalmi-gazdasági helyzet (SES)	341,061	0,000	0,035	129,243	0,000	0,014
Nem	0,212	0,645	0,000	77,790	0,000	0,008
Életkor (év)	96,907	0,000	0,010	110,467	0,000	0,012
Betegségek száma (db)	130,789	0,000	0,014	172,976	0,000	0,018
Összfájdalom	1285,99 R2 = 0,286	0,000	0,121	2039,047 R2 = 0,353	0,000	0,180

 

6.11-7. táblázat. A különböző lokalizációjú fájdalmak intenzitásának összefüggése a vitális kimerültséggel (életkorra, nemre és SES-re kontrollálva; p<0, 001)

A fájdalom lokalizációja	R parciális	A fájdalom	R parciális lokalizációja
Hát, derék	0,37	Mellkas	0,30
Ízület	0,36	Gyomor	0,27
Végtag	0,34	Alhas	0,23
Fej	0,33	Korábbi sérülés	0,16

 

Depresszió

A krónikus fájdalomban a depressziós tünetek gyakorisága 43,7%, ebből 13,9% kimeríti a súlyos depressziós tünetek kritériumait. Krónikus fájdalom hiányában 14,7%-ban fordulnak elő depresszív tünetek, a súlyos depresszió aránya pedig csak 2,9%. A depressziós tünetegyüttes átlagos pontszáma e populáción belül 4,47, krónikus fájdalom megléte esetében 11,69 (az országos mintában 7,88) (6.11-8. táblázat). A fájdalomnak a depresszióval való korrelációja 0,48, p<0,001, ha azonban a nem, a kor és a társadalmi-gazdasági helyzet hatását is kiküszöböljük, csökken a korreláció, amely a fájdalomnak és a depressziónak e mutatókkal való összefüggéséből adódhat. A korreláció azonban így is jelentős marad (0,4, p<0,01) (6.11-8. táblázat). A krónikus fájdalom a depressziós tünetek meglétéhez nagyobb mértékben járul hozzá (OR = 4,37 a férfiak és OR = 4,48 a nők esetében), mint az aktuális betegségek (beteg/nem beteg) (OR = 2,93 a férfiaknál, illetve 2,27 a nők esetében).

 

6.11-8. táblázat. A depressziós pontszám és a szorongás átlaga és szórása a krónikus fájdalomban, illetve annak hiányában (t-teszt: p<0, 0001)

	Krónikus fájdalom	Átlag	Szórás
Beck depresszió	nincs	4,4725	6,63
	van	11,696	11,84
Szorongás	nincs	0,64	0,8
	van	1,1	0,9

 

Szorongás

A szorongásskálán elért pontszám a krónikus fájdalom megléte esetén szignifikánsan magasabb, mint a nem fájdalmas csoportban (átlag: M = 1,1, illetve 0,64) (6.11-8. táblázat). Ugyanakkor a fájdalomnak a szorongással való kapcsolata nem olyan erős, mint a depresszióval való összefüggése (r = 0,37); nemre, korra és társadalmi-gazdasági helyzetre kontrollálva azonban hasonló mértékű összefüggést láthatunk, mint a depresszió esetében (r = 0,32). Maga a fájdalom megléte/hiánya kevésbé szoros kapcsolatot mutat a szorongás meglétével (OR = 2,3 a férfiak és OR = 2,2 a nők körében), mint a depresszióval (lásd fent).

 

Összefoglalás

A fájdalom az összes életminőség-paraméterrel szorosabb összefüggést mutat, mint a betegségek száma, tehát önmagában is az életminőségromlás egyik legfontosabb összetevője lehet. Az életminőségmutatók közül a betegségteher, valamint az egészségi állapot megítélése sokkal szorosabb összefüggést mutat a fájdalom okozta korlátozással, mint az intenzitással, vagy a fájdalom diverzitásával. Ugyanakkor a depresszió, a szorongás, illetve a vitális kimerültség a fájdalom intenzitásával mutatja a legszorosabb összefüggést (nemre, korra, társadalmi-gazdasági helyzetre kontrollálva) (6.11-5. táblázat).

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//