Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Andersson HI, Ejlertsson G, Leden I, and Rosenberg C. Chronic pain in a geographically defined general population: studies of differences in age, gender, social class, and pain localization. Clin J Pain, 1993, 9 3:174–182.
Banks SM & Kern RD. Explaining high rates of depression in chronic pain: a diathesis-stress model. Psychol Bull, 1996, 119:95–110.
Berghammer R. Különböző típusú krónikus fejfájásban (migrén, tenziós és cluster típusú fejfájás) szenvedő betegek pszichoterápiája. Pszichoterápia, 1996, 4:249–259.
Berghammer RA. Migrén pszichoszomatikája. In: Migrén. Magatartástudományi füzetek 5, (Szerk. Szendi G.) MAPET-Végeken Alapítvány, 1997. 15–52.
Berghammer R, Szedmák S. Az attitűdök, a szorongás és önértékelés alakulása a kognitív megközelítés szempontjából háromféle krónikus fejfájós betegcsoportban. Pszichoterápia, 1997, 433–437.
Berghammer R, Szedmák S. Új kérdőív migrénes betegek életminőségéről. Pszichoterápia, 1998, 3:180–184.
Berghammer R, Kopp M, Szedmák S. Mozgáskorlátozottság és fájdalom pszichoszociális aspektusból egy országos reprezentatív mintában. Magyar reumatológia,1998, 39:42–49.
Birket-Smith M. Somatization and chronic pain. Acta Anaesthesiologica Scandinavica, 2001, Vol. 45 Issue 9:1114.
Blanchard EB, et al. Psychological changes accompanying non-pharmacological treatment of chronic headache: the effects of outcome. Headache, 1991, 31:249–253.
Chapman CR, Gavrin J. Suffering the contributions of persistent pain. Lancet, 1999, 353:2233–2237.
Crombie IK. Epidemiology of persistent pain. In: Jensen TS, Turner JA, Wiesenfeld-Hallin Z. Editors. Proceedings of the 8th World Congress on PainProgress in Pain Research and Management, 1997 vol. 8., IASP Press, Seattle, WA, 53–61.
Curie SR, Wang J. Chronic back pain and major depression in the general Canadian population. Pain, 2004 Vol107, Issues 1-2:54–-60.
Daut RL, Cleeland CS. The prevalence and severity of pain in cancer. Cancer, 1982, 50:1913–1918.
De Benedittis G, Lorenzetti A. The role of stressful life events in the persistence of primary headache: major events vs. daily hassles. Pain, 1992, 51(1):35–42.
Diehl M, Hastings CT, Stanton JM. Self-concept differentiation across the adult life span. Psychol Aging, 2001, 16:643–654.
Dworkin RH, Richlin DM, Handlin DS, Brand L, Vannicci C. Predicting treatment response in depressed and nondepressed chronic pain patients. Pain, 1986, 24: 343–353.
Eccleston C. Chronic pain and distraction: an experimental investigation into the role of sustained and shifting attention in the processing of chronic persistent pain. Behavioral Research and Therapy, 1995, 33(4):391–405.
Edwards L, et al. Selective memory for sensory and affective information in chronic pain and depression. British Journal of Clinical Psychology, 1992, 31:239–-248.
Fillenbaum. Social context and self-assessments of health among the elderly. J Health Soc Behav, 1979, 20:45–51.
Ford DE, Kamerow DB. Epidemiological study of sleep disturbances and psychiatric disorders. J Am Med Assoc, 1989, 262:1479–84.
Harris S, Morley S, Barton SB. Role loss and emotional adjustment in chronic pain. Pain, 2003, 105, 1–2:363–370.
Helme RD, Gibson SJ. The epidemiology of pain in elderly people. Clin Geriatr Med, 2001, 17:417–431.
Holroyd KA, Penzien DB. Pharmacological versus non-pharmacological prophylaxis of recurrent migraine headache: a meta-analytic review of clinical trials. Pain, 1990, 42:1–13.
Holroyd KA, et al. A comparison of pharmacological (amitriptyline HCL) and non-pharmacological (cognitivebehavioral) therapies for chronic tension headache. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 1991, 59, 3:387–393.
Idler EL, Benyamini Y. Self-rated health and mortality: a review of twenty-seven community studies. J Health Soc Behav, 1997, 38 1:21–37.
Kanner AD, Coyne JC, Schaefer C, Lazarus RS. Comparison of two modes of stress measurement: daily hassles and uplifts versus major life events. J Behav Med, 1981, 4(1):1–39.
Kaplan GA, Camacho T. Perceived health and mortality: a nine-year follow-up of the human population laboratory cohort. Am J Epidemiol, 1983, 117, 3:292–304.
Kopp M, Gruzelier I. Szorongó betegek és kontrollszemélyek pszichofiziológiai jellemzőik alapján azonosítható alcsoportjai II. Az inger- és a fájdalomküszöb, az agorafóbia, a depresszió és az agyi lateralitás összefüggései. Pszichológia, 1991, 11.
Magni G, Caldieron C, Rigatti-Luchini S, Merskey H. Chronic musculoskeletal pain and depressive symptoms in the general population. An analysis of the 1st National Health and Nutrition Examination Survey data. Pain, 1990, 43:299–307.
Mantyselka PT, Turunen JH, Ahonen RS, Kumpusalo EA. Chronic pain and poor self-rated health. JAMA, 2003, 12, 290(18):2435–2442.
Merikangas KR, et al. Migraine and psychopathology. Archives of General Psychiatry, 1990, 47:849–853.
Moldofsky H. The contribution of sleep–wake physiology to fibromyalgia. Adv Pain Res Ther, 1990, 17:227–240.
Nybo H, Petersen HC, Gaist D, Jeune B, Andersen K, McGue M, Vaupel JW, Christensen K. Predictors of mortality in 2, 249 nonagenarians—the Danish 1905-Cohort Survey. J Am Geriatr Soc, 2003, 51(10):1365–1373.
Patten SB. Long term medical conditions and major depression in the Canadian population. Can J Psychiatry, 1999, 44:151–157.
Pincus T, Morley S. Cognitive processing bias in chronic pain: a review and integration. Psychol Bull, 2001, 127:599–617.
Post RM, Silberstein SD. Shared mechanizms in affective illness, epilepsy and migraine. Neurology, 1994, 44 (Suppl 7):S37–S47.
Purves AL, Penny KI, Munro C, Smith BH, Grimshaw J, Wilson B, Smith WC., Chambers WA. Defining chronic pain for epidemiological research—assessing of subjective definition. The Pain Clinic, 1998, 10:139–147.
Réthelyi J, Berghammer R, Ittzés A, Szumska I, Purebl Gy, Csoboth Cs. Comorbidity of pain problems and depressive symptoms in young women. Results from a cross-sectional survey among women aged 15-24 in Hungary. European Journal of Pain, 2004, 8(1): 63–69.
Reyes-Gibby CC, Aday LA, Cleeland C. Impact of pain on self-rated health in the community-dwelling older adults. Pain, 2002, 95,1–2:75–82.
Schoenfeld LC, Malmrose DG, Blazer DT, Gold and TE,. Seeman. Self-rated health and mortality in the high-functioning elderly – a closer look at healthy individuals. MacArthur field study of successful aging. J Gerontol Med Sci, 1994, 49:109–115.
Sternbach RA. Survey of pain in the United States: The Nuprin Pain Report. Clin J Pain, 1986, 2:49–53.
Sullivan M, Thorn B, Haythornthwaite JA, Keefe F, Martin M, Bradley LA, et al. Theoretical perspectives on the relation between catastrophizing and pain. Clin J Pain, 2001, 17:52–64.
Turk DC, Rudy TE, Sorkin BA. Neglected topic in chronic pain treatment outcome studies: determination of success. Pain, 1993, 53:3–16.
Von Korff M, Dworkin SF, LeResche L, Kruger A. An epidemiologic comparison of pain complaints. Pain, 1988, 32:173–183.
Verhaak PFM, Kerssens J.J, Dekker J, Sorbi MJ, Bensing JM. Prevalence of chronic benign pain disorder among adults: a review of the literature. Pain, 1998, 77:231–239.
Wincent A, Lidén Y, Arnér S. Pain questionnaires in the analysis of long lasting (chronic) pain conditions. European Journal of Pain, 2003, 7–14.
Zsombók T, et al. Effects of autogenic training on drug comsumption in patients with primary headache: an 8-month follow-up study. Headache, 2003, 43:251–257.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave