Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői

 
Ellenségesség Kérdőív
 
A következő kérdésekre válaszoljon az alábbiak szerint.
0. egyáltalán nem ért egyet 1. kevéssé ért egyet 2. inkább egyetért 3. teljesen egyetért
 
  1. A legtöbb ember azért becsületes, mert fél a leleplezéstől.
  2. Minden hozzátartozóm jóindulatú velem.
  3. Senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal.
  4. A legbiztosabb senkiben sem bízni (bizalmatlanság, társadalmi tőke mutató).
  5. Ha egy jó ismerősöm sikereiről hallok, úgy érzem, mintha magam kudarcot vallottam volna (rivalizálás, irigység mutató).
 
Közösségi Hatékonyság Kérdőív
 
A kérdőív Cronbach-alfa értéke 0,83, ami igen jó belső konzisztenciát jelent.(Rózsa és mtsai, 2003)
Hogyan jellemezné azt a környéket, ahol lakik?
0. Egyáltalán nem ért egyet 1. Nem ért egyet 2. Részben egyetért 3. Teljesen egyetért
 
  1. Ha problémák adódnak a környéken, a szomszédok összejönnek, hogy megbeszéljék.
  2. Ezen a környéken az emberek szorosan összetartanak.
  3. Ha őszintén belegondolok, a szomszédaim közül senkit sem érdekel, hogy mi történik velem.
  4. Vannak olyan felnőttek a szomszédságban, akikre a gyerekek felnézhetnek.
  5. Az emberek ezen a környéken szívesen segítenek a szomszédaiknak.
  6. Errefelé a szomszédok általában nem jönnek ki jól egymással.
  7. Ezen a környéken megbízhatóak az emberek.
  8. Ezen a környéken a felnőttek megismerik a helybeli gyerekeket.
  9. Ezen a környéken a szülők általában ismerik egymást.
  10. A szomszédok tennének valamit, ha egy csapat környékbeli gyerek ellógna az iskolából és az egyik utcasarkon múlatná az időt.
 
Rövidített Együttműködés Skála (Cloninger és mtsai, 1994; Rózsa és mtsai, in press)
 
A megkérdezettek négyfokozatú skálán válaszoltak, hogy egy-egy állítás egyáltalán nem jellemző-e rájuk, vagy teljesen jellemző. Az állítások a következők:
 
  1. Általában olyannak fogadom el az embereket, amilyenek – még ha nagyon különböznek is tőlem.
  2. Bosszút állok azokon, akik megsértenek.
  3. Örülök, ha az ellenségeimet szenvedni látom.
  4. Szívesen állok mások rendelkezésére.
  5. Azoknak sem tudok nyugodt szívvel ártani, akik pedig velem szemben tisztességtelenek voltak.
  6. Nehezemre esik elviselni a tőlem különböző embereket.
 
Társas Támogatás Kérdőív (Caldwell és mtsai, 1987; Kopp és mtsai, 2000)
 
Nehéz élethelyzetben kinek a segítségére számíthat?
0. semmit 1. keveset 2. átlagosan 3. nagyon
  1. szülő
  2. szülő, amíg élt
  3. házastárs
  4. házastárs, amíg élt
  5. élettárs
  6. iskolatárs, munkatárs
  7. szomszéd
  8. barát
  9. gyermek
  10. rokon
  11. segítő foglalkozású
  12. egyházi csoport
  13. egyesület, polgári csoport
 
 
2002-ben felvettük a korábban Andorka Rudolf által használt anómiaskála rövidített változatát. Ennek Cronbach-alfa értéke 0,75, ami igen jó belső konzisztenciát jelent (Rózsa és mtsai, 2003).
 
A következő kérdésekre válaszoljon az alábbiak szerint.
0. egyáltalán nem ért egyet 1. kevéssé ért egyet 2. inkább egyetért 3. teljesen egyetért
  1. Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon.
  2. Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni.
  3. Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen.
  4. Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban.
 
Rövidített D típusú Személyiségskála (Denollet, 1998; Purebl, 2004; Balogh, 2003)
 
Az alábbiakban olyan állításokat talál, amit az emberek gyakran mondanak önmagukról. Kérem, olvasson el minden állítást és karikázza be annak a válasznak a számát, ami leginkább megfelel az Ön válaszának. Nincsenek jó vagy rossz válaszok: csak az Ön saját benyomása az, ami számít.
 
0 egyáltalán nem ért egyet 1 kevéssé ért egyet, 2 közömbös 3 inkább egyetért 4 teljesen egyetért
  1. Könnyen teremtek kapcsolatot, ha valakivel találkozom.
  2. Gyakran csinálok nagy ügyet lényegtelen dolgokból.
  3. Gyakran beszélek idegenekkel.
  4. Gyakran érzem boldogtalannak magam.
  5. Gyakran vagyok ingerült.
  6. Gyakran érzem magam gátoltnak a társas kapcsolatokban.
  7. A dolgokat általában sötéten látom.
  8. Nehezen kezdek el egy beszélgetést.
  9. Gyakran rossz a hangulatom.
  10. Zárkózott ember vagyok.
  11. Inkább távol tartom magamtól az embereket.
  12. Sokszor kapom magam azon, hogy aggódom valami miatt.
  13. Gyakran magam alatt vagyok.
  14. Ha más emberekkel vagyok együtt, gyakran nem találom a megfelelő szavakat a beszélgetéshez.
 
Rövidített Diszfunkcionális Attitűd Skála (Weisman & Beck, 1979; Kopp, Skrabski, 1995)
 
A rövidített kérdőív Cronbach-alfa értéke csak 0,62, ami arra mutat, hogy a kérdések különböző koncepciókat mérnek, nem tekinthető diszfunkcionálisnak pl. a kölcsönösség, ezzel szemben a magas perfekcionizmus és teljesítményigény magasabb depresszió értékekkel jár együtt. (Kopp, Fóris, 1993)
 
A következő kérdésekre válaszoljon az alábbiak szerint.
0. egyáltalán nem ért egyet 1. kevéssé ért egyet 2. inkább egyetért 3. teljesen egyetért
 
  1. Személyes értékem nagyrészt attól függ, hogy mások mit gondolnak rólam.
  2. Ha nem viszonozzák a szeretetemet, ez azt jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó.
  3. Ha sikertelen vagyok a munkámban, sikertelen ember vagyok.
  4. Elkeseredem, ha hibát követek el.
  5. Ha valakinek jót teszek, remélhetem, hogy viszonozni fogja – a kölcsönösség mutatója.
  6. Képesnek kell lennem arra, hogy mindenkinek segítsek, aki rászorul.
  7. Boldogságom nagyrészt attól függ, hogy mi történik velem.
 
Konfliktusmegoldó (megbirkózás, coping) Kérdőív
 
A rövidített kérdőív Cronbach-alfa értéke 0,71, ami a kérdések jó belső konzisztenciáját mutatja (Rózsa és mtsai, 2003), bár, mint korábban elemeztem, a megbirkózási stratégiák három faktora jól elkülöníthető.
 
Élje bele magát élete egyik nehéz helyzetébe! Az eseményt követő hetekben mennyire jellemezték Önt az alábbi állítások?
0. egyáltalán nem jellemző 1. alig jellemző 2. jellemző 3. teljesen jellemző
  1. Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem.
  2. Engedtem, vagy egyezkedtem, hogy valamilyen jó is származzon a dologból.
  3. Gondoltam, minden rosszban van valami jó is, próbáltam derűsen felfogni a dolgokat.
  4. A helyzet valamilyen kreatív, alkotó tevékenységre ösztönzött.
  5. Más emberként kerültem ki a helyzetből – jó értelemben véve.
  6. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy időre, megpróbáltam pihenni, szabadságra menni.
  7. Evéssel, ivással, dohányzással vezettem le a feszültségemet.
  8. Nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbálkoztam.
  9. Egy lapra tettem fel mindent, valami nagyon kockázatosba fogtam.
  10. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot.
  11. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok.
  12. Másokon vezettem le a feszültséget.
  13. Több különböző megoldást találtam a problémára.
  14. Imádkoztam.
  15. Igyekeztem a dolgot a másik személy szempontjából nézni.
  16. Próbáltam humorosan felfogni helyzetet .
 
Rövidített Házastársi Stressz Skála (Orth-Gomer K, 2000; Balogh, 2003)
 
Kérjük, válaszoljon igennel vagy nemmel. (Csak akkor, ha a kérdezettnek van házastársa/ élettársa.)
  1. Házastársa (élettársa) az Önhöz legközelebb álló személy, bizalmasa?
  2. Vannak dolgok, amiről nem tudnak nyíltan beszélni egymással?
  3. Voltak korábban komoly problémák a kapcsolatukban?
  4. Problémáikat közösen szokták megoldani?
  5. Házastársával (élettársával) közösen töltik szabadidejüket?
 
A Rövidített Házastársi Stressz Skála Cronbach-alfa értéke 0,64 (megfelelő belső konzisztencia), és szignifikánsan korrelált az eredeti Házastársi Stressz Skálával (Orth Gomer K, 2000) egy 30-as létszámú, életkorra, végzettségre és nemre nézve heterogén csoportban: r = 0,86, p<0,001.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave