Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Adler NE, Epel ES, Castelazzo G, Ickovics JR. (2000) Relationship of subjective and objective social status with psychological and physiological functioning: preliminary data in healthy women, Health Psychology, 6.
Andorka R. (1996). Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek Antológia.
Appels A, Mulder P. (1988)Excess fatigue as a precursor of myocardial infarction. Eur Heart J, 9:758–764.
Balog P, Janszky I, Leineweber C, Blom M, Wamala SP, Orth-Gomer K. (2003) Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research, 54:113–119.
Bech P, Staehr-Johansen K, Gudex C. (1996) The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65:183–190.
Beck AT, Beck RW. (1972) Shortened version of BDI, Post Gred Med, 52:81–85.
Beck AT, Ward CH, Mendelson M, Mock J, Erbaugh J. (1961) An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4:561–571.
Beck AT, Weissman A, Lester D, Trexler L. (1974) The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42:861–865.
Cloninger CR, Przybeck TR, Svrakic DM, Wetzel RD. (1994. The Temperament and Character Inventory (TCI): A guide to its development and use. Center for Psychobiology of Personality. Washington University, St Louis, MO.
Cohen J. (1960) A coefficient for nominal scales. Educational and Psychological Measurement, 68:409–412.
Cook W, Medley D. (1954) Proposed hostility and pharisaic-virtue scales for MMPI. Journal of Applied Psychology, 38:414–418.
Crumbaugh JC, Maholick LT. (1964) An experinmental study in existentialism: the psychosomatic approach to Frankl’s cincept to noogenic neurosis. Journal of Clinical Psychology, 20:200–207.
Denollet J. (1998) Personality and coronary heart disease: the type D Scale-16 (DS16). Annals of Behavioral Medicine, 20:209–215.
Denollet J. (2000) Type D personality. A potential risk factor refined. J Psyhosom Res, 49:255–266.
Devins GM, Binik YM, Hutchinson TA, et al. (1983) The emotional impact of end-stage renal disease: Importance of patients’ perceptions of intrusiveness and control. International Journal of Psychiatric Medicine, 13:327–343.
Devins GM, Armstrong SJ, Mandin H, Paul LC, Hons RB, Burgess ED et al. (1990) Recurrent pain, illness intrusiveness, and quality of life in end-stage renal disease. Pain, 42:279–285.
Devins GM, Mandin H, Hons RB, Burgess ED, Klassen J, Taub K, et al. (1990) Illness intrusiveness and quality of life in end-stage renal disease. Comparison and stability across treatment modalities. Health Psychol, 9:117–142.
Devins GM, Styra R, O’Connor P, Gray T, Seland TP, Klein GM, Shapiro CM. (1996) Psychosocial impact of illness intrusiveness moderated by age in multiple sclerosis. Psychol. Hlth. Med, 1:179–191.
Devins GM, Edworthy SM, Seland TP, Klein GM, Paul LC, Mandin H. (1993) Differences in illness intrusiveness across rheumatoid arthritis, end-stage renal disease, and multiple sclerosis. J Nerv Ment Dis, 181:377–381.
Devins GM. (1994) Illness intrusiveness and the psychosocial impact of lifestyle disruptions in chronic life-threatening disease. Adv Ren Repl Ther, 1(3):251–263.
Devins GM, Hunsley J, Mandin H, Taub K, Paul LC. (1997) The marital context of end-stage renal disease: Illness intrusiveness and perceived changes in family environment. Ann Behav Med, 19(4):325–332.
Devins GM, Edworthy SM, ARAMIS Lupus State Models Research Group. (1999) Illness intrusiveness explains racerelated quality-of-life differences among women with systemic lupus erythematosus. Lupus, 9:534–541.
Devins GM, Dion R, Pelletier LG, Shapiro CM, Abbey SE, Raiz L, et al. (2001) The structure of lifestyle disruptions in chronic disease: A confirmatory factor analysis of the illness intrusiveness ratings scale. Med Care, 39:1097–1104.
Ewing J. (1984) Detecting alcoholism: the CAGE questionnaire. JAMA, 252:1906–1907.
Falger P, Appels A. (1982) Psychological risk factors over the life course of myocardial infarction patients, Advances in Cardiology, 29:132–139.
Folkman S, Lazarus R. (1980) An analysis of coping in a middle aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21:219–239.
Kawachi I, Berkman LF. (2000) Social cohesion, social capital, and health. In: Berkman LF and Kawachi I (eds). Social Epidemiology, New York, Oxford University.
Kawachi I, Kennedy BP, Lochner KSM, Prothrow-Stith D. (1997) Social Capital, Income Inequality, and Mortality. American Journal of Public Health, 87(9):1491–1498.
Kop WJ, Appels A, Mendes de Leon CF, et al. Vital exhaustion predicts new cardiac events after successful coronary angioplasty. Psychosom Med, 56:281–287.
Kopp M. (2001) Az egészségi állapottal összefüggő életminőség, In: Életminőség és vizsgálata a gasztroenterológiában (szerk: Újszászy L, Udvardy M, Kupcsulik P.) MEDISZTER, Budapest, 31–43.
Kopp M. (2003) A mentális és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és az általuk okozott társadalmi teher. In: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. szerk: Ádány R. Medicina, MTA Orvosi Osztály, Budapest, 191–206.
Kopp M, Fóris N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó.
Kopp M, Purebl Gy. (2000) Szorongás és depresszió a magyar népesség körében, ennek családorvosi jelentősége, Családorvosi Fórum, 10:2–9.
Kopp MS, Skrabski Á, Lőke J, Szedmák S. (1999) The Hungarian state of Mind in a Transforming society. In: Hungary in Flux, Society, Politics and Transformation. (Ed. Spéder Zs.) Verlag Dr. Reinhold Kramer, Hamburg, 117–134.
Kopp MS, Schwarzer R, Jerusalem M. (1993) Hungarian Questionnaire in Psychometric Scales for Cross-Cultural Self-Efficacy Research. Zentrale Universitats Druckerei der FU Berlin.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (1995) Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatoliogy and sickness absence rate in the Hungarian population. J Psychosomic Research, 39, 8:1019–1029.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Social Sciences and Medicine, 51:1350–1361.
Kopp M, Falger P, Appels A, Szedmák S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease. Psychosomatic Medicine, 60:752–758.
Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S. (1999) A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján. Demográfia, XLII, 1-2:88–119.
Kopp M, Skrabski Á. (1992) Magyar Lelkiállapot. Végeken Alapítvány, Budapest.
Kopp M, Skrabski Á. (1995) Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Corvinus Kiadó, Budapest.
Kopp M, Skrabski Á, Czakó L. (1990) Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken, 1,2: 4–24.
Kopp M, Skrabski Á, Magyar I. (1987) Neurotics at risk and suicidal behaviour in the Hungarian population. Acta Psychiatrica Scandinavica, 76: 406–413.
Kopp M, Szedmák ST, Lőke J, Skrabski Á. (1997) A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a magyar lakosság körében. Lege Artis Med, 7(3):136–144.
Kopp M, Székely A, Skrabski Á. (2004) Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5,2:1103–1125.
Lindström M, Merlo J, Östergren PO. (2002) Individual and neighbourhood determinants of social participation and social capital: a multilevel analysis of the city of Malmö, Sweden. Social Science of Medicine, 54:1779–1791.
Novak M, Mah K, Molnar MZs, Ambrus Cs, Csepanyi G, Kovacs A, Vamos E, Zambo M, Zoller R, Mucsi I, Devins GM. (2005) Factor structure and reliability of the Hungarian version of the Illness Intrusiveness Rating Scale: invariance across North American and Hungarian dialysis patients. J Psychosom Research, 58 (1):103–110.
Orth-Gomer K, Wamala SP, Horsten M, Gustafsson KS, Schneiderman N, Mittleman M. (2002) Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. JAMA, 51,(4):481–489.
Perczel-Forintos D, Sallai J, Rózsa S. (2001) A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16(6):632–643.
Rahe RH, Tolles RL. (2002) The Brief Stress and Coping Inventory. A Useful Stress Management Instrument. International Journal of Stress Management, 9(2):61–70.
Réthelyi J, Berghamme, R, Kopp MS. (2001) Comorbidity of pain-associated disability and depressive symptoms in connection with sociodemographic variables: results from a cross-sectional epidemiological survey in Hungary. Pain, 93,2:115–121.
Rózsa S, Kállai J, Osváth A, Bánki MCs. (in press) Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve. Medicina.
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. (2001) A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4):384–402.
Sampson RJ, Raudenbush SW, Earls F. (1997) Neighbourhoods and violent crime: a multilevel study of collective efficacy. Science, 227:918–924.
Schwarzer R. (1993) Measurement of perceived self-efficacy. Psychometric scales for cross-cultural research. Berlin, Germany, Freie Universität Berlin.
Skrabski Á, Kopp M. (1999) Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 12: 128–146.
Skrabski Á. (2003) A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései, Demográfia, nyomdában.
Skrabski A, Kopp M, Kawachi I. (2003) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. Journal of Epidemiology & Community Health, 57(2):114–119.
Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I. (2004) Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. J Epidemiology and Community Health, 58:340–345.
Skrabski Á, Kopp M, Rózsa S, Réthelyi J. (2004) A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5,1:7–25.
Soldatos CR, Dikeos DG, Paparrigopoulos TJ. (2000) Athens Insomnia Scale: validation of an instrument based on ICD-10 criteria. Journal of Psychosomatic Research, 48(6):555–560.
Weissman A. (1979) The Dysfunctional Attitude Scale: a validation study. Unpublished dissertation. Dissertation Abstracts, 40:1389–1390.

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave