Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Aeschbach D, Postolache TT, Sher L, Matthews JR, Jackson MA, Wehr TA. (2001) Evidence from the waking electroencephalogram that short sleepers live under higher homeostatic sleep pressure than long sleepers. Neuroscience, 102(3):493–502.
Akerstedt T, Nilsson PM. (2003) Sleep as restitution: an introduction. J Intern Med, 254: 6–12.
Bagdy Gy. (1994). A depresszió farmakológiája. In: Arató M. (szerk): Depresszió. Cserépfalvi, Budapest, 23–43.
Bánki MCs. (1994) Neuropeptidek és depresszió. In: Arató M. (szerk): Depresszió. Cserépfalvi, Budapest, 44–63.
Bissette G, Klimek V, Pan J, Stockmeier C, Ordway G. (2003) Elevated Concentrations of CRF in the Locus Coeruleus of Depressed Subjects. Neuropsychopharmacology, 28:1328–1235.
Bolanos SH, Khan DA, Hanczyc M, Bauer MS, Dhanani N, Brown ES. (2004) Assessment of mood states in patients receiving long-term corticosteroid therapy and in controls with patient-rated and clinician-rated scales. Ann Allergy Asthma Immunol, 92:500–505.
Born J, Fehm H L. (1998) Hypothalamus-pituitary-adrenal activity during human sleep: A coordinating role for the limbic hippocampal system. Exp Clin Endocrinol Diabetes, 106:153–63.
Broocks A, Meyer T, Gleiter CH, Hillmer-Vogel U, George A, Bartmann U, Bandelow B. (2001) Effect of aerobic exercise on behavioral and neuroendocrine responses to meta-chlorophenylpiperazine and to ipsapirone in untrained healthy subjects. Psychopharmacology, Berlin, 155:234–241.
Cartwright R, Luten A, Young M, Mercer P, Bears M. (1998) Role of REM sleep and dream affect in overnight mood regulation: a study of normal volunteers. Psychiatry Res, 81:1–8.
Conaghan S, Davidson KM. (2002) Hopelessness and the anticipation of positive and negative future experiences in older parasuicidal adults. Br J Clin Psychol, 41(Pt 3): 233–242.
de Lima MS, Hotoph M, Wessely S. (1999) The efficacy of drug treatments for dysthymia: a systematic review and meta-analysis. Psychol Med 29(6):1273–1289.
Depue RA, Luciana M, Arbisi P, Collins P, Leon A. (1994) Dopamine and the structure of personality: relation of agonist-induced dopamine activity to positive emotionality. J Pers Soc Psychol, 67(3):485–498.
Depue RA, Collins PF. (1999) Neurobiology of the structure of personality: dopamine, facilitation of incentive motivation, and extraversion. Behav Brain Sci, 22(3):491–517.
DeVries AC, Glasper ER, Detillion CE. (2003) Social modulation of stress responses. Physiol Behav, 79: 399–407.
Ditzen B, Neumann I, Bodenmann G, Turner R, Ehlert U, Heinrichs M. (2004) Effects of romantic partner interaction on psycho-biological stress-protection in women. J Psychosom Res, 56(6): 604.
Eisenberger NI, Lieberman MD. (2004) Why rejection hurts: a common neural alarm system for physical and social pain. Trends Cogn Sci, 8(7):294–300.
Farde L, Gustavsson JP, Jonsson E. (1997) D2 dopamine receptors and personality traits. Nature 385(6617): 590.
Flügge G, van Kampen M, Meyer H, Fuchs E. (2003) 2a and 2c-adrenoreceptor regulation in the brain: 2a changes persist after chronic stress. Eur J Neurosci, 17, 917–928.
Foley DJ. (2004) An epidemiologic perspective on one tale of a two-tailed hypothesis. Sleep Med Rev, 8:155–157.
Frederickson BL, Joiner T. (2002) Positive emotions trigger upward spirals toward emotional well-being. Psychol Sci, 13(2):172–175.
Hartmann E, Baekeland F, Zwilling GR. (1972c) Psychological differences between long and short sleepers. Arch Gen Psychiatry, 26: 463–468.
Heim C, Plotsky PM, Nemeroff CB. (2004) Importance of studying the contributions of early adverse experience to neurobiological findings of depression. Neuropsychopharmacology, 29:641–648.
Indursky P, Rotenberg VS. (1998) Change of mood during sleep and REM sleep variables. Int J Psychiatry Clin Practice, 2:47–51.
Jacobs BL, Fornal CA. (1999) Activity of serotonergic neurons in behaving animals. Neuropsychopharmacology 21(2 Suppl):9S–15S.
Jung RE, Yeo RA, Love TM, Petropoulos H, Sibbitt WL Jr., Brooks WM. (2002) Biochemical Markers of Mood: A Proton Magnetic Resonance Spectroscopy Study of Normal Human Brain. Biol Psychiatry, 51: 224–229.
Kalin NH, Shelton SE, Lynn DE. (1995) Opiate systems in mother and infant primates coordinate intimate contact during reunion. Psychoneuroendocrinology 20(7):735–742.
Knutson B, Wolkowitz OM, Cole SW, Chan T, Moore EA, Johnson RC, Terpstra J, Turner RA, Reus VI. (1998) Selective alteration of personality and social behavior by serotonergic intervention. Am J Psychiatry, 155:373–379.
Koltyn KF. (2000) Analgesia following exercise: a review. Sports Med, 29(2):85–98.
Korte SM. (2001) Corticosteroids in relation to fear, anxiety and psychopathology. Neurosci Biobehav Rev, 25: 117–142.
Leinweber C, Kecklund G, Janszky I, Akerstedt T, Orth-Gomér K. (2003) Poor sleep increases the prospective risk for recurrent events in middle-aged women with coronary disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. J Psychosom Res, 54:121–127.
Lesch KP, Lerer B. (1991) The 5-HT receptor G-protein effector system complex in depression I. Effect of glucocorticoids. J Neural Transm Gen Sect, 84:3–18.
Maier SF, Seligman MEP. (1976) Learned helplessness: theory and evidence. J Exp Psychol Gen, 105:3–46.
Martel FL, Nevison CM, Simpson MJA, Keverne EB. (1995) Effects of opioid receptor blockade on the social behavior of Rhesus monkeys living in large family groups. Dev Psychobiol, 28(2):71–84.
Matthews G, Gilliland K. (1999) The personality theories of Eysenck HJ, Gray JA. A comparative review. Pers Individ Dif, 26: 583–626.
Mayberg HS, Liotti M, Brannan SK, McGinnis S, Mahurin RK, Jerabek PA, Silva JA, Tekell JL, Martin CC, Lancaster JL, Fox PT. (1999) Reciprocal Limbic-Cortical Function and Negative Mood. Converging PET Findings in Depression and Normal Sadness. Am J Psychiatry, 156:675–682.
Monk TH, Buysse DJ, Welsh DK, Kennedy KS, Rose LR. (2001) A sleep diary study of naturally short sleepers. J Sleep Res, 10:173–179.
Müller MB, Zimmermann S, Sillaber I, Hagemeyer TP, Deussing JM, Timpl P, Kormann MSD, Droste SK, Kühn R, Reul JMHM, Holsboer F, Wurst W. (2003) Limbic corticotropine-releasing hormone receptor 1 regulates anxietyrelated behavior and hormonal adaptation to stress. Nat Neurosci, 6(10):1100–1107.
Panksepp J, Herman BH, Vilberg T, Bishop P, DeEskinazi FG. (1980) Endogenous opioids and social behavior. Neurosci Biobehav Rev, 4(4):473–487.
Robinson MD, Solberg EC, Vargas PT, Tamir M. (2003) Trait as default: Extraversion, subjective well-being, and the distinction between neutral and positive events. J Pers Soc Psychol, 85(3):517–527.
Salmon P. (2001) Effects of physical exercise on anxiety, depression, and sensitivity to stress: a unifying theory. Clin Psychol Rev, 21(1):33–61.
Youngstedt SD, Kripke DF. (2004a) Long sleep and mortality: rationale for sleep restriction. Sleep Med Rev, 8:159–174.
Youngstedt SD, Kripke DF. (2004b) Long sleep and mortality: have we been chasing the wrong tail? Sleep Med, Rev 8:175–176.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave