Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák

Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva
Jelen tanulmányunkban négy különböző kutatás adatbázisát használtuk fel a megbetegedésre vonatkozó laikus hiedelmek és az ezek hátterében álló demográfiai és társadalmi faktorok elemzésére. Kérdőíves felmérést végeztünk egy budapesti és egy országos lakossági mintán, valamint egy budapesti kórházi betegmintán, és egy lakossági interjús felvételre is sor került. Ezek alapján a felnőtt magyar lakosságban a betegségek kialakulásával kapcsolatos „hiedelemrendszer” három fő komponense: az életmód, a stressz, és a biológiai-fizikai adottságok. a biomedikális betegségmagyarázatok mellett nagy súlyt kapnak a társas környezetből érkező hatások, az egyén lelki beállítódása, megküzdési képessége, valamint a magatartás és az életkörülmények veszélyeztető vagy protektív szerepének felismerése is. Az általános „hiedelemstruktúrát” bizonyos mértékben befolyásolja az egyének neme, kora, iskolai végzettsége és egészségi állapota.
Kulcsszavak: laikus betegség-magyarázatok, betegség hiedelmek, lelkiállapot, stressz, életmód.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave