Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében

A betegségfilozófiák vizsgálatának második szakaszában kórházban ápolt betegek körében vettük fel az „Egészség és Betegség Skálát” orvostanhallgatók segítségével. A mintába kerülő személyek (242 fő) hat betegségcsoportot képviseltek, és valamennyien budapesti kórházakban álltak kezelés alatt. 1.6-4. táblázatunk a minta betegségcsoport, kor és nem szerinti megoszlását mutatja be. Az egyes betegcsoportokon belül a férfi-nő arány az adott osztályon kezeltek nemi megoszlását tükrözi. az egyes betegcsoportok kiválasztásánál figyelembe vettük a magyar népesség morbiditási sajátosságait. A baleseti sérültek ugyanakkor azért kerültek a mintába, hogy a krónikus betegségektől lényegesen eltérő betegségtípus betegségmagyarázata – mint esetleges kontroll – is teret kapjon.
 
1.6-4. táblázat. A betegcsoportok minta-jellemzői (N = 242)
Betegségcsoportok
Esetszám (fő)
Kor, átlag (év)
Férfi–nő arány (%)
1. Belgyógyászati betegségek
32
49
,5
41:59
2. Pszichés betegségek
47
44
,7
25:75
3. Keringési betegségek
90
58
,9
51:49
4. Daganatos betegségek
20
49
,8
55:45
5. Mozgásszervi betegségek
33
51
,7
33:67
6. Baleseti sérülések
20
53
,1
55:45
Együtt
242
52
,7
43:57
 
A felvétel során arra kértük a válaszadókat, hogy a kérdőív állításait értékeljék aktuális betegségük szempontjából. Az elemzés során a betegcsoportok adatait az egészséges budapestiek vizsgálatából ismert betegség-magyarázati faktorokkal hasonlítottuk össze, hogy megvizsgálhassuk a normál populáció és az egyes betegségek miatt kórházi kezelésben részesülő betegek „betegséghiedelmeinek” különbségeit. Ennek megfelelően képeztünk skálákat a betegség-magyarázatok öt fő típusából (a „lelkiállapot”, „külső környezeti tényezők”, „munka és életmód”, egészségügyi ellátás, és „akarattól független determináltság” faktorokból). A faktorok elemeinek skálákba történő besorolásakor ugyanazt a szempontot alkalmaztuk, mint az előző vizsgálatban: csak azokat a változókat tekintettük a skála elemének, amelyeknek faktorsúlya nagyobb volt 0,40-nél.
Az 1.6-5. táblázat az egyes betegség-magyarázat típusok betegcsoportokra jellemző jelentőségét (a skálapontszámok átlagait) mutatja be.
 
1.6-5. táblázat. A betegségmagyarázati skálák átlagpontszámai az egyes betegségcsoportokban (N = 242)
Betegcsoportok
Lelki
Külső
környezeti
Munka
/életmód
Eü.
ellátás
Determináció
Belgyógyászati
1
,8698
1
,6938
2
,0062
1
,6563
2
,0078
Pszichés
2
,0426
1
,8468
1
,9191
1
,5603
1
,8989
Keringési
1
,9037
1
,9956
2
,2422
1
,4185
2
,1778
Daganatos
1
,7500
1
,7600
1
,7400
1
,1833
1
,9125
Mozgásszervi
1
,7020
1
,8424
1
,8364
1
,4242
1
,7424
Baleseti
1
,7000
1
,9200
1
,7600
1
,5667
1
,7500
Együtt
1
,8691
1
,8802
2
,0116
1
,4711
1
,9845
 
Míg az egészséges budapestiek a lelkiállapotot tartották a legfontosabb betegségmagyarázó tényezőnek, amelyet a biológiai determináltság megjelölése követett, a krónikus betegség vagy baleset miatt kórházban kezelt betegek a munkával és az életmóddal kapcsolatos problémákat, valamint az akaratuktól független testi meghatározottságokat minősítették a legfontosabb rizikóhatásoknak. Egészségesek és betegek egyaránt az egészségügyi ellátás hiányosságait okolták legkevésbé betegségük kialakulásáért.
Az egyes betegcsoportok között bizonyos eltéréseket tapasztaltunk a betegségmagyarázatok fontossága tekintetében. A keringési problémákkal kezelt betegek „betegséghiedelem-struktúrája” a legkomplexebb. Betegségmagyarázati rendszerükben a többi betegcsoporthoz képest különösen nagy hangsúlyt kapnak a „körülmények”: a külső környezetben rejlő okok, a munka és az életmód betegítő hatása, és az akarattól független meghatározottságok. E tényezők szerepének megítélésében szignifikánsan eltérnek a többi betegcsoporttól: a belgyógyászati betegek kevésbé hangsúlyozták a környezeti okokat; a pszichés, daganatos, mozgásszervi és baleseti betegek a munka és életmód hatását, valamint – a daganatos betegek kivételével – az akarattól független determináltságot becsülték alacsonyabbra. Az egészségügyi ellátás hatásának megítélésében a belgyógyászati problémákkal kezelt és a daganatos betegek mutattak egymáshoz képest szignifikáns véleménykülönbséget: a belosztályokon kezelt betegek sokkal inkább hibáztatták állapotukért a nem megfelelő ellátást, mint a daganatos betegek. A lelki okok betegségmagyarázó szerepében nem volt szignifikáns eltérés a betegcsoportok között, tehát a pszichés faktorok fontosságának megítélése betegségtől függetlennek tűnik.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave