1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat

A fent bemutatott vizsgálatokban alkalmazott kérdőívet angol lakossági mintákon végzett mélyinterjú-elemzések alapján állították össze. Már az első magyar felmérés adatainak elemzésekor felvetődött az a kérdés, hogy mennyiben feleltethető meg a betegség-okokról való gondolkodás szigetországi struktúrája a magyar lakosság gondolkodásmódjának. A kérdőív ismételt hazai használatakor felmerült az az igény, hogy a magyar lakosság betegségmagyarázati struktúráit a kérdőíves felvétel adta lehetőségeknél mélyebben is elemezzük. 230 személlyel készült interjú, egyrészt a megbetegedések általános okairól, másrészt konkrét betegségekhez rendelt okokról. A személyek mintába kerülése egy meghatározott kvóta szerint történt, a nem és az életkor figyelembevételével. Ennek alapján mintánkban a férfi-nő arány közel azonosnak (51/49%) mondható. A korosztályokat tekintve öt nagyjából egyenlő létszámú korcsoporttal dolgoztunk, a legfiatalabbak a harminc éven aluliak, a legidősebbek a hatvan éven felüliek voltak. A köztes három csoportot tíz éves szakaszokba osztottuk.

A beszélgetéseket a kérdezőbiztosok írásban rögzítették. A szövegek feldolgozását tematikus tartalomelemzéssel végeztük. A betegségek magyarázatára vonatkozó szövegrészek elemezéséhez kategória-szótárat készítettünk. A kategória-szótár minden elemét kódoltuk, majd rögzítettük, és az így előállított adatbázist az SPSS programcsomag segítségével dolgoztuk fel.

A feldolgozás során az interjúkat kétféleképpen csoportosítottuk. Az egyik csoportba kerültek a megbetegedések általános okait megnevező, a másik csoportba pedig a konkrét betegségek okait magyarázó személyek. Természetesen, ha egy interjúban mindkét szempontnak megfelelően előfordultak magyarázatok, akkor az adott személy mindkét csoportban szerepelt.

 

A megbetegedések általános okai

A kérdezettek 56 százaléka (129 fő) nevezett meg általános betegség-okokat. Ezeket 22 kategóriába soroltuk be. a kérdezettek átlagosan öt okot soroltak fel. a betegségek kialakulására vonatkozó hiedelemrendszer vizsgálatát faktoranalízissel elemeztük.

A várakozásoknak megfelelően az interjúk alapján kirajzolódó betegségmagyarázó modell lényegesen eltért a korábban bemutatott, kérdőíves adatfelvételből született modelltől. Ebben a „hiedelemrendszerben” a betegségről való gondolkodás preventív szemlélete dominált. a modell legfontosabb faktorai a modern egészségnevelési elvek által sugallt fő betegségmagyarázatokat tartalmazták. Ezek azok a magatartási jellegzetességek, amelyek a megbetegedésben való egyéni felelősség kérdését vetik fel. (Az első faktorban, amelybe a táplálkozás, a mozgáshiány, a munkakörülmények és a stressz került bele, a preventív szemlélet érvényesülése képeződött le, és ezért kapta a „modern racionalizált” elnevezést.) A faktorstruktúra arra is utal, hogy a kérdezettek inkább krónikus betegségekre gondoltak, amikor a megbetegedések okait felsorolták.

Fontos helyet kapott a magyarázó modellben a betegség holisztikus felfogása, az a gondolat, hogy az egészségi állapotra a biológiai, fizikai tényezők mellett érzelmi, lelki tényezők is hatnak. Kisebb hangsúly helyeződött azokra a tradicionális faktorokra, mint amilyen például az életkor, az ún. „hideghatások” (pl. „nem megfelelő öltözködés”, „felhevült testtel hidegre kimenni”„felfázás”, stb.), és a véletlen. Meglepő volt számunkra, hogy a munkával kapcsolatos negatív hatások a leggyengébb faktorként jelentek meg. A budapesti lakosság körében végzett vizsgálatunk eredményeit összehasonlítottuk az eredeti vizsgálatot a mienkhez hasonló módszerrel megismétlő újabb angol kutatás (Furnham 1994) eredményeivel (1.6-6. táblázat). E második vizsgálatban 338 brit állampolgár vett részt. A mintában nagyrészt nők szerepeltek (71%), a kérdezettek átlagéletkora 37,2 év volt, iskolai végzettségük pedig lényegében azonos volt a budapestiekével.

 

1.6-6. táblázat. Az angol és a magyar vizsgálati populáció betegségmagyarázati struktúrája

Angol lakossági vizsgálat	Budapesti lakossági vizsgálat
1. Stressz	1. Lelkiállapot
2. Egészségügyi ellátás	2. Fizikai környezet
3. Betegségnek való kitettség	3. Munka-stressz és életmód
4. Fizikai környezet	4. Egészségügyi ellátás
5. Sors	5. Biológiai determináltság
6. Életmód
7. Természetfeletti erők

 

A két minta hiedelemstruktúrájában a stresszből és az életmódból eredő hatások eltérő módon jelennek meg. Az angolok számára a stressz önálló betegség-okként jelent meg, függetlenül a stressz forrásától. a budapestiek a stressz-hatásokat differenciáltabban érzékelik, az ő értelmezésükben a munka-stressz és a magánélet világa, mint stressz-forrás elkülönül, a magánéleti stresszt inkább mint a lelkiállapot deficitjeit élik meg. A budapesti mintában a fatalisztikus magyarázatok (pech, átok, természetfeletti hatások, véletlen, Isten akarata) nem rendeződtek külön faktorokba, mint az angol mintában (sors, természetfeletti erők), és 0,4-nél alacsonyabb faktorsúlyuk miatt nem is jelentek meg egyetlen faktorváltozóban sem.

 

A betegmagyarázati struktúra vizsgálata a háttérváltozók mentén

A betegségek kialakulására vonatkozó magyarázatokban a nemi hovatartozás fontos szerepet játszik. Mintánkban három faktorban mutatkozott szignifikáns eltérés a férfiak és nők betegség-magyarázatai között (1.6-1. ábra).

A rizikómagatartást és a testi-lelki beállítódást a férfiak inkább tartották betegségokozó tényezőknek, mint a nők. A gazdasági és szociális helyzetből eredő hátrányokat pedig inkább a nők tekintették a betegségek okozóinak. Érthető, hogy a rizikómagatartás hatásának említése a férfiaknál hangsúlyosabb volt, mivel ezek a magatartásformák (alkoholfogyasztás, dohányzás) az ő körükben fordulnak elő gyakrabban. A férfiak számára a testi-lelki beállítódásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében: az erő, az állóképesség, tűrőképesség nagyra értékelése a nyugati kultúra maszkulin értékrendjét tükrözi, amelyben a betegség a testi vagy a lelki gyengeség jele.

A rossz gazdasági és szociális helyzetből eredő hátrányokban inkább a nők vélték felfedezni a megbetegedések okait, mint a férfiak. Ez talán arra utal, hogy a családon belüli nemi munkamegosztásból eredően a gazdasági hátrányok bizonyos vonatkozásai (higiénia, rossz lakáskörülmények, szegénység) elsősorban a háztartást vezető nők számára jelennek meg teherként.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_611/#m1395amnea_611 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_611/#m1395amnea_611)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_611/#m1395amnea_611)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

1.6-1. ábra. A hiedelemrendszer nemek szerint szignifikánsan eltérő faktorai

 

A magánéleti problémák, mint a megbetegedések okai az iskolai végzettség mentén szignifikáns eltérést mutattak. Az alacsonyabb iskolai végzettség felé haladva a magánéleti problémák megbetegítő hatása növekedett.

Az egyes korcsoportok között nem volt szignifikáns eltérés a betegségmagyarázatokban: meglepő módon úgy tűnt, mintha a betegségek magyarázatának struktúrája nem függne az életkortól. Ez az adat elgondolkodtatott minket, mivel saját kutatási tapasztalataink, illetve a kérdőíves vizsgálat eredményei is jelentős életkori hatást mutattak a laikus betegséghiedelmek területén, amit főként az életkorból eredő eltérő élettapasztalatokkal és egészségi állapottal tudtunk magyarázni. Az általános betegségokok taglalásakor azonban feltehetően nem a saját élettapasztalatok érvényesültek, hanem egy személytelenebb – a tömegkommunikáción, az iskolai tananyagon és az orvosi konzultációkon alapuló – elvont társadalmi tudás.

 

Konkrét betegségek magyarázatai

A konkrét betegségekkel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan rendeződnek el a betegségmagyarázatok az egyéni, illetve a társas-társadalmi ok-tulajdonítás mentén.

A megkérdezettek egy része konkrét betegségekkel kapcsolatban is véleményt formált arról, hogy ezek kialakulását milyen tényezők befolyásolhatják. Ezek közül kiválasztottuk a leggyakrabban (a kérdezettek legalább tíz százaléka által) említett krónikus betegségeket, és megvizsgáltuk, hogy a kialakulásukra vonatkozó magyarázatok között milyen arányban voltak az egyéni magatartásra utaló, a társas kapcsolatokból származó és a társadalom működésével összefüggő elemek. A betegség-okokat így aszerint csoportosítottuk, hogy a felelősség a beteget terheli-e, vagy tőle többé-kevésbé független, társadalmi felelősségként jelenik meg. Saját felelősségnek minősítettük azokat az okokat, amelyek egyrészt az egyén életviteléből (pl. táplálkozás, dohányzás, mozgásszegény életmód), másrészt pedig problémamegoldó magatartásából, lelki beállítódásából következtek. A társadalmi felelősség kategóriája a „mások” felelősségének gyűjtőfogalma, ahová egyrészt a társas kapcsolatokból, másrészt a társadalom működéséből (pl. az egészségügyi ellátás hiányosságai, környezetszennyeződés) származó okok sorolódtak.

 

1.6-7. táblázat. A felelősség-tulajdonítás megoszlása a betegség-magyarázatokban (N = 129)

Betegségek (említett okok száma)		Saját (%)	Társas (%)	Társadalmi (%)	Nincs (%)
Szív-érrendszeri	(86)	36	23	12	29
Daganatos betegségek	(31)	35	29	29	7
Mozgásszervi	(121)	29	2	22	47
Krónikus emésztési	(46)	28	33	15	24
Magas vérnyomás	(75)	25	36	5	34
Krónikus légúti	(67)	25	12	27	36
Pszichés	(49)	22	53	0	25
Allergia	(32)	3	3	59	35

 

Az 1.6-7. táblázatban a betegség-magyarázatokat ebben a csoportosításban mutatjuk be. Minden vizsgált betegség esetében az említett okok több mint ötven százalékában felmerült a felelősség kérdése. A mozgásszervi megbetegedéseknél volt a legalacsonyabb ez az arány (53 %), és a daganatos megbetegedéseknél a legmagasabb (93%). A saját felelősség kategóriájába sorolható betegségmagyarázatok megoszlása az egyes betegségcsoportok között – az allergiát kivéve – viszonylag egyenletes volt. A társas kapcsolatokból származó megbetegítő tényezők esetében a felelősség megoszlik a kapcsolatban résztvevő személyek között. Legnagyobb arányban (53%) a pszichés megbetegedések hátterében látják ezt a megosztott felelősséget. A társadalmi felelősség kérdése az allergiás megbetegedésekkel kapcsolatban merült fel a legerőteljesebben, ami főként a környezetszennyezésre, mint társadalmi problémára utal.

Összegezve, a laikusok körében interiorizálódott a felelősség és ezen belül a saját felelősség szerepének felismerése. Ebből a szempontból elgondolkodtató az allergiás megbetegedések vonatkozásában a saját felelősség említésének szinte teljes hiánya. Az allergiák etiológiájában egyelőre sem a domináns orvosi szemlélet, sem a laikus vélekedés nem tartja jelentősnek a magatartási jellegzetességek hatását, és így az egyéni felelősségvállalás elvárása sem jelenik meg.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//