Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat

Vizsgálatunk egy 2003 nyarán készült kérdőíves felmérés adataira támaszkodik1, amely az orvostudomány vívmányaival és eljárásaival kapcsolatos lakossági ismeretek és attitűdök feltárására irányult. Mintánk (N = 1000) kor, nem és település-típus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
A kérdőív tartalmazta azt a 27 tételből álló betegség-magyarázati listát, amelyet az interjús lakossági felmérést követően, az interjúkban megfogalmazott betegséghiedelmek tartalomelemzésével kaptunk. A vizsgált személyek ezt a 27 állítást minősítettek abból a szempontból, hogy azok, véleményük szerint, milyen szerepet játszanak betegségeik kialakulásában. a kijelentésekkel való egyetértésük mértékét ötfokú skálán jelölhették (1 = egyáltalán nem játszik szerepet, 5 = meghatározó szerepet játszik). A faktoranalízis elvégzésekor, az első vizsgálattal megegyező módon, előzetesen rögzítettük, hogy csak a 0,40-nél nagyobb faktorsúlyt tekintjük a faktorba tartozás feltételének. Ennek a feltételnek mind a 27 tétel megfelelt. Ha egy tétel több faktorban is megfelelt a skálába tartozás kritériumának, a jobb értelmezhetőség alapján soroltuk be.
A 27 tétel az egészséges felnőtt lakosságot reprezentáló kérdezettek mintáján három jól értelmezhető faktorban rendeződött el. Ezeket tartalmuk alapján az „Életmód”, „Stressz/lelki”, „Determináltság” elnevezésekkel jelöltük (1.6-8. táblázat).
 
1.6-8. táblázat. A betegségmagyarázat faktorok tartalma – reprezentatív lakossági minta (N = 1000)
Betegségmagyarázatok
Életmód
Stressz/ lelki
Determináltság
Életmód
Túlzott alkoholfogyasztás
,823
,276
,197
Dohányzás
,804
,214
,170
Nem megfelelő higiénés viszonyok
,778
,351
,242
Egészségtelen táplálkozás
,734
,342
,246
Rendszertelen táplálkozás
,695
,311
,006
Rossz lakáshelyzet
,653
,438
,249
Rossz munkakörülmények
,628
,510
,008
Mozgásszegény életmód
,622
,324
,219
Munkahelyi ártalmak
,598
,528
,168
Fertőzések
,577
,159
,549
Stressz lelki
Létbizonytalanság
,368
,742
,205
Munkahelyi feszültségek
,434
,698
,139
Unalmas munka
,186
,695
,232
Családi problémák
,382
,683
,244
Túl sok munka
,258
,672
,176
Stressz
,390
,662
,212
Szorongás, depresszió
,434
,599
,319
Boldogtalanság
,441
,540
,373
Pesszimizmus
,492
,499
,359
Szegénység
,479
,492
,324
Determináltság
Betegségekre való hajlam
,435
,100
,716
Életkori hatások
,285
,005
,703
Öröklött fizikai adottságok
,395
,255
,621
Véletlen
-
,345
,256
,520
Időjárás, fronthatások
,002
,392
,512
Környezetszennyezés
,341
,337
,507
Sors, Isten akarata
,001
,367
,434
Átlagpontszám
3
,05
2
,98
2
,75
Cronbach Alfa
0
,9273
0
,9446
0
,8218
Eigenvaue
13
,52
1
,80
1
,38
A variancia hány %-át magyarázza
50
,09
6
,68
5
,1
Kumulatív magyarázó erő
50
,09
56
,76
61
,86
 
Az első faktorba kerültek az életmóddal kapcsolatos állítások (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, nem megfelelő higiénés viszonyok, helytelen táplálkozási szokások, kedvezőtlen lakás- és munkakörülmények, mozgásszegény életmód). Összesen tíz állítást tartalmaz a faktor. Legmagasabb faktorsúlya a túlzott alkoholfogyasztásnak (0,823), legalacsonyabb a munkahelyi ártalmaknak (0,528) volt.
A második faktorba is tíz állítás került, ezek a stressz-terheléssel és az ezzel szembeni adaptációs deficitekkel magyarázzák a megbetegedést. A stressz forrásai a munka, a társas kapcsolatok, illetve a szegénység voltak, az adaptáció kudarcát pedig olyan lelki tényezők reprezentálták, mint a szorongás, a boldogtalanság és a pesszimizmus. A legmagasabb faktorsúllyal rendelkező tétel a létbizonytalanság volt (0,742), a legalacsonyabb pedig ennek gazdasági megjelenése, a szegénység (0,492). A harmadik faktorba az egyén befolyásán túli tényezők: az örökletes hajlamok, az életkor, az időjárás és a sors sorolódtak be. Az ide tartozó hét állítás közül a betegségekre való hajlamnak volt a legnagyobb súlya (0,716), a sorsnak pedig a legalacsonyabb (0,434).
 
1

A felmérés része az európai együttműködéssel folyó ún. Euro-MADO kutatásnak (Euro-MADO: Optimisation of

Typing Policies for European Marrow Donor Registries), amely 2003 és 2005 között zajlik francia, angol, holland, olasz, spanyol és magyar kutatók részvételével.


A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave