Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.6.6. Összegzés

Összegezve tehát, a felnőtt magyar lakosság a betegségek kialakulásával kapcsolatos „hiedelemrendszere” három fő komponensből áll. Ezek a következők: az életmód, a stressz, és a biológiai-fizikai adottságok. A megbetegedések hátterében legnagyobb súllyal a helytelen szokásokat és az életmód egyéb zavarait látták. Az életmód-skála skálaelemek számával korrigált átlag pontértéke 3,05 volt. Az életmódnál valamivel kisebb jelentőséget tulajdonítottak a stressz-terheknek, illetve a stresszel való megküzdés zavarainak: ennek a skálának a skála-elemszámmal korrigált pontértéke 2,98. Az emberi akarattól független biológiai adottságok és környezeti-élettörténeti hatóerők jelentették a betegítő tényezők harmadik fő csoportját. Ennek a skálának a pontértéke 2,75.
Ezt az általános laikus „hiedelemstruktúrát” bizonyos mértékben befolyásolja az egyének neme, kora, iskolai végzettsége és egészségi állapota.
 
A „hiedelemrendszer” vizsgálata a háttérváltozók mentén
A férfiak és a nők a három faktor közül kettőt, a stresszből és az egyén biológiai-fizikai meghatározottságából eredő betegítő hatásokat hasonló jelentőségűnek ítéltek meg. Az életmód megítélésében viszont szignifikáns nemi különbséget találtunk: ezek a tényezők a férfiak szerint erőteljesebben befolyásolják az egészségi állapotot, mint a nők szerint. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a faktorba sorolódó rizikó-magatartások (alkoholfogyasztás, dohányzás), illetve a nehéz fizikai munkával kapcsolatos ártalmak a férfiak körében gyakoribbak. Az életmód szerepének megítélésében életkori és végzettségbeli különbségeket nem találtunk.
Az életkor mentén, a nemtől eltérően, éppen a stresszből és az egyén biológiai-fizikai meghatározottságából eredő betegség-okok megítélésében mutatkoztak szignifikáns eltérések. A stressz hatását a középkorú népesség jelentősebbnek ítélte meg, mint a fiatalabb és az idősebb korcsoportokba tartozók. Valószínű, hogy élethelyzetükből adódóan – aktív munkavállalói életkor, a serdülő gyermekek és idős szülők gondozásával kapcsolatos problémák, és mindennek esetleges egzisztenciális terhei – mind a munkával, mind a családdal kapcsolatos stresszorok elsősorban a középkorúakat érintik, és ennek megfelelően az ezekkel kapcsolatos adaptációs problémák együttes súlya is ebben a korban a legnagyobb. A biológiai-fizikai meghatározottságú betegség-okokat, mint az életkor hatása, a betegségekre való fogékonyság, az időjárásra, front-tevékenységre való érzékenység, a véletlen, a sors, vagy Isten akarata, az életkor növekedésével egyre növekvő súlyúnak ítélik meg a válaszadók. Más vizsgálati eredményeinkkel egybecseng, hogy az életkor mentén növekszik azoknak a betegségmagyarázatoknak a súlya, amelyek elhárítják az egyén felelősségét az egészségi állapot romlásában (Szántó, Susánszky, Rózsa. 2002, Szántó, Susánszky, Kopp. 2003).
Az iskolai végzettség szintén olyan egyéni háttérjellemző, amely befolyásolja a megbetegedés okairól való gondolkodást. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb szerepet tulajdonítottak a válaszadók a stressz hatásának. A biológiai-fizikai determináltság megítélésében az iskolai végzettség éppen fordított szerepet játszik: az iskolai végzettség növekedésével ennek a betegség-magyarázatnak a súlya egyre csökken.
Az egészségi állapot értékelésének hatása is a determináltság megítélésében mutatkozott meg. Azok, akik egészségi állapotukat nem tartották kielégítőnek, szignifikánsan nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a természeti meghatározottságoknak, mint a közepes és jó egészségi állapotúak.
Végezetül azt vizsgáltuk meg, hogy a legfontosabb háttérváltozók – iskolai végzettség, az életkor, a nem és az egészségi állapot önértékelése – együttesen hogyan befolyásolják az egyes betegség-magyarázatokkal való egyetértés erősségét. A betegség-magyarázati struktúra három fő komponensét külön-külön modellekben elemeztük a háttérváltozók függvényében (1.6-9. táblázat).
 
1.6-9. táblázat. Demográfiai tényezők és az egészségi állapot hatása a betegségmagyarázatokra – országos reprezentatív minta (N = 1000)
 
Standardized Beta
F-value
R2
1. Életmód
 
 
 
2. Stressz
 
6
,32
0
,013
Iskolai végzettség
0
,107
 
 
Életkor
 
 
 
Nem
 
 
 
Egészségi állapot
-0
,099
 
 
3. Determináltság
 
23
,90
0
,072
Iskolai végzettség
 
 
 
Életkor
0
,137
 
 
Nem
0
,09
 
 
Egészségi állapot
-0
,135
 
 
 
Az „életmód” magyarázata olyannyira általánosnak tűnik, hogy az együtt vizsgált háttérváltozók nem befolyásolták a változó erősségét.
A stressz és az azzal kapcsolatos lelki tényezők betegítő hatásának megítélésében az iskolai végzettség és az egészségi állapot játszik szignifikáns befolyásoló szerepet. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb jelentőségűnek ítélik a stressz-terhelésből eredő veszélyeztetettséget. Minél kedvezőtlenebb az egészségi állapot megítélése, annál magasabbra értékelődik a stressz betegségokozó hatása. Azt mondhatjuk, hogy azok, akikre már ránehezedik a kedvezőtlen egészségi állapot terhe, az egészségeseknél nagyobb mértékben magyarázzák állapotukat a stresszel és annak érzelmi komponenseivel. A biológiai-fizikai determináltság magyarázó erejét az iskolai végzettség nem befolyásolja, a többi háttérváltozó azonban igen. Az életkor és az egészségi állapot hatása lényegében azonos: az idősek és a rossz egészségi állapotúak inkább találnak magyarázatot a megbetegedésre ezekben a tényezőkben. A nem hatása kevésbé erősen érvényesül, de a nőkre valamivel inkább jellemző ennek a magyarázat-típusnak az elfogadása, mint a férfiakra.
A fentiekben elemzett betegségmagyarázati struktúra jobban reprezentálja a magyar lakosság betegséghiedelmeit, mint a fejezet elején bemutatott magyarázati rendszer. a faktor-struktúrában a kérdőív minden állítása az előzetesen rögzített kritériumoknak megfelelő súllyal volt jelen, egyetlen változót sem hagytunk ki. A skálák külön-külön és együttesen is többet magyaráznak az adatok varianciájából, mint az angol vizsgálatra épülő felmérésben. Ennek alapján úgy véljük, hogy ez a betegség-magyarázat kérdőív jól használható a laikus népesség betegség-okokkal kapcsolatos hiedelmeinek megismerésére.
Az itt bemutatott felmérések a tudományos célkitűzések mellett egyben terepmunkaként, a valóság megismerésének eszközeként szolgáltak az orvosi szociológia oktatásában részt vevő orvostanhallgatók számára. a megszerzett ismereteket a legrövidebb időn belül felhasználtuk az oktatásban. a szerzők ezúton is szeretnének köszönetet mondani hallgatóiknak lelkes munkájukért.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave