Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Augé M, Herzlich C. (eds) The Meaning of Illness. 1995, London, Harwood Academic Publishers.
Bauman B. Diversities in conceptions of health and illness. Journal of Health and Social Behavior, 1961, 2:39–46.
Caplan Al, Engelhardt HT, McCartney JJ. (Eds) Concepts of Health and Disease. 1981, Reading, Addison-Wesley.
Chrisman NJ. The health seeking process: an approach to the natural history of illness. Culture, Medicine and Psychiatry, 1977(1):351–377.
Conrad P, Schneider J. Looking at levels of medicalization: a comment on Strong’s critique of the thesis of medical imperialism. Social Science and Medicine, 1980, 14/a:75–79.
Currer C, Stacey M. (eds) Concepts of Health. Illness and Disease, 1991, Oxford, Berg.
Furnham A. Explaining health and illness: Lay conceptions on current and future health, the causes of illness, and the nature of recovery. Social Science and Medicine, 1994, 39(5):715–725.
Helman CG. Kultúra, egészség és betegség. 1998, Budapest, Melánia.
Helman CG. Feed a Cold, Starve a Fever. Culture, Medicine and Psychiatry, 1978, 2:107.
Kleinman A, Eisenberg L, Good B. Culture, illness, care. Clinical lessons from anthropologic and cross-cultural research. Annals of Internal Medicine, 1978, 88:251–258.
Krohne HW. Individual differences in coping. In: Handbook of Coping. Theory, Research, Applications. 1996, New York, John Wiley & Son.
Lazarus RS. Psychological Stress and Coping Process. 1966, New York, McGraw Hill.
Lazarus RS, Folkman S. Stress, Appraisal and Coping. 1984, London, Springer.
Lowenberg JS, Davis F. Beyond medicalization-demedicalization: the case of holistic health. Sociology of Health and Illness, 1994, 16(5):579–599.
McGuire MB, Kantor DJ. Belief systems and illness experiences. The case of non-medical healing groups. Research of the Sociology of Health Care, 1987, 6:221–248.
McRae RR. Situational determinants of coping responses: Loss, threat, and challenge. Journal of Personality and Social Psychology, 1984, 46:919–928.
Parkers KR. Coping in stressful episodes. Journal of Personality and Social Psychology, 1986, 51:1277–1292.
Parsons T. Social Structure and Personality. 1964, London, The Free Press.
Roth S, Cohen LJ. Approach, avoidance, and coping with stress. American Psychologist, 1986, 41:813–819.
Stainton Rogers W. Explaining Health and Illness. 1991, Hertfordshire, Harvester Wheatsheaf.
Strong P. Sociological imperialism and the medical profession: a critical examination of the thesis of medical imperialism. Social Science and Medicine, 1979, 13/a:199–216.
Szántó Zs, Susánszky É, Rózsa S. „Az egészségemért felelős vagyok, a betegségemért nem”. Laikus betegségmagyarázatok. Lege Artis Medicinae, 2002, 12 (9):584–588.
Szántó Zs, Susánszky É, Kopp M. Az egészségi állapot és a leszokási szándék kapcsolata a különböző életkorú dohányzók körében. Lege Artis Medicinae, 2003, 3(8):682–685.
Williams GH, Wood PHN. Common-sense beliefs about illnesses: a mediating role for the doctor. The Lancet, 1986 (2):1435–1437.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave