Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.7.1. Bevezetés

A népegészségügy, a megelőzés és az egészségfejlesztés világtrendjeit és új lehetőségeit vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az életminőség javításának területe nem látványos, de gyökeres változáson megy keresztül. A fertőző betegségek által dominált morbiditás-struktúra átalakulásával a közegészségügyi típusú rendszert felváltotta egy komplexebb megközelítést alkalmazó népegészségügyi rendszer, amely az emberi közösségek és az egészségügyi rendszerek több dimenzióján keresztül hatva törekszik az egészségi állapot és az életminőség javítására. Ez a változás egybeesik a krónikus betegségek jelentőségének megnövekedésével. A klasszikus, fertőző és környezeti patogén faktorokra koncentráló közegészségügyhöz képest az új népegészségügy (new public health) (Baum, 1998; Marmot, 2002) figyelembe veszi a betegségek kialakulásának szociális háttértényezőit, az iskolázottság és a foglalkoztatottsági, munkahelyi helyzet szerepét a krónikus betegségek kockázati tényezőiként. Alapvetése a holisztikus, pozitív egészségfelfogás. Foglalkozik továbbá a máig sem tejesen jól ismert pszichológiai mechanizmusokkal, melyek jelentőséggel lehetnek az emberi magatartásra, és ezáltal a károsító vagy védő faktoroknak való kitettségre. természetesen messzemenőkig figyelembe veszi a molekuláris biológia és a genetika új eredményeit is, melyek a betegségek kialakulásának örökletes mechanizmusaira vetnek fényt (Kopp → 1.1. fejezet).
Hasonlóan fontos hatással van a népegészségügyre a bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás és orvoslás (evidence based health-care, evidence based medicine) elterjedése és alapvető, általános gondolkodásmóddá válása (Bray, 1997). Ennek a filozófiának a lényege a kutatási eredmények és az ellátás állandó elemzése, az elemzéseknek az összevetése és kiértékelése. Az elemzések révén megszülető bizonyítékok pedig visszacsatolódnak az ellátásba, hogy annak hatásossága és hatékonysága folyamatosan javulhasson. Ez a követelményrendszer a népegészségügyi ellátásban is komoly kritikai elemzéseket tesz szükségessé.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave