2.1.4. Módszer

A kutatás előkészítése és megszervezése

A Hungarostudy 2002 vizsgálat esetében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és a Magyar Pénztárszövetség kutatói végezték szoros együttműködésben. A kérdőívfejlesztés, a minta kiválasztása, a felmérés előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, valamint az adatok rögzítése és feldolgozása több csoport folyamatos munkája révén valósult meg.

A Hungarostudy 2002 országos felmérés előkészítésének és megszervezésének főbb lépéseit az alábbiak szerint összegezhetjük:

1. A kérdőív összeállítása, szerkesztése, tesztelése
2. A mintavétel módjának meghatározása, a minta kiválasztása
3. A kérdezőbiztosok kiválasztása, képzése
4. A kérdőívek és válaszkártyák sokszorosítása, szétosztása
5. A megkérdezendők megkeresése és az interjú felvétel módja
6. A válaszadási, elutasítási és utánkövetésbe való beleegyezés regisztrálása
7. Kódolás, adatrögzítés

 

A vizsgálati minta nagysága és a mintavétel stratégiája

Az adatfelvétel mintavételi tervének kialakításában a következő szempontokat vettük figyelembe1:

1. A kiválasztott személyek reprezentálják az ország 18 éves és idősebb népességét;
2. A kiválasztás minden alapegységét tekintve véletlenszerű legyen;
3. A mintavétel nem és kor szerint történjen (oly módon, hogy arányosan reprezentálja nemenként a három alap-korcsoportot: 18–39, 40–59, 60–x évesek);
4. A minta biztosítson területi becsléseket is (megye, kistérség).

 

A fenti alapelvek teljesítése legmegfelelőbben a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal népesség-nyilvántartásából biztosítható. A népesség-nyilvántartás biztosítani tudja a személyek közvetlen kiválasztását és a kívánalmaknak megfelelő reprezentativitást (terület, nem, kor).

Emellett ez a nyilvántartás lényegében naprakészen tartalmazza a személyek lakóhelyére (állandóan bejelentett lakására) illetve – ha rendelkezik vele – tartózkodási helyére (ideiglenesen bejelentett lakására) vonatkozó információkat.

A fenti szempontokat mérlegelve a mintavétel elvégzésére a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala kapott felkérést és a Hivatal a megadott feltételeknek megfelelően vállalta a 12 700 fős (+ ugyanennyi fő tartalék) arányosan és véletlenszerűen kiválasztott minta elkészítését.

A népesség-továbbvezetés adatai szerint 2000. január 1-én a 18 éves és idősebb népesség száma országosan 7 950 000 fő volt. Így a kiválasztásra kerülő 14 ezer fős minta a megfelelő korú lakosság 0,16%-át képviselte.

Tekintettel arra, hogy az adatfelvétel két részletben került lebonyolításra, így a mintavétel is két lépcsőben történt:

1. Budapesten és Pest megyében (a központi régióban) a 2000. évi népszámlálás adatai szerint közel 2 300 000 18 éves és idősebb személy él (ami az ilyen korú összes népesség 29%-a). Így a minta első fázisa mintegy 3700 személyt tartalmazott (ezen kívül ugyanekkora tartalékot).
2. Az ország többi részén a népszámlálási adatok szerint összességében 5 650 000 18 éves és idősebb személy él. Így a minta második része mintegy 9000 személyt tartalmazott (ezen kívül ugyanekkora tartalékot).

 

A minta kiválasztása több lépcsőben történt: 1. Az ország valamennyi kistérsége (és Budapest kerületei) szerepelt a mintában (a kiválasztott személyek arányosan kerültek közöttük kiválasztásra. 2. a kistérségeken belül a 10 000-nél népesebb települések (városok, községek) mindegyike szerepel a mintában a lakosszám arányában A kistérségi minta maradék részét a 10 000-nél kisebb községek lakosai közül választottuk ki. A mintában szereplő községek kiválasztása véletlenszerűen (a kistérségi települések abc-ben felsorolt jegyzékéből minden tizedik került kiválasztásra). A kiválasztott községekben egy minimális összeírt szám kerül meghatározásra, ezek együttesen adják a mintaszámot az összes 10 000 lakosnál kisebb települések össznépessége arányában). 3. A kiválasztott községek jegyzékét és a bennük kiválasztásra kerülő népességszámot vette alapul a személyek kiválasztásánál a BM Központi Hivatala. A kiválasztásra került személyek arányosan képviselték az adott település nem és kormegoszlását.

A fenti ismertetés alapján látható, hogy a felmérés mintavételi hibáinak (mintavételi keret, a vizsgálandó populáció pontos meghatározása) csökkentésére – a vizsgálati minta címlistáját tartalmazó adatbázis és a minta kiválasztásban nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával – sikerült a legalkalmasabb feltételeket biztosítanunk.

 

A Hungarostudy 2002 Kérdőív kialakítása

A korábbi felmérések tapasztalatait felhasználva munkacsoportunk egy közel 700 kérdésből álló tesztbattériát szerkesztett. A kérdőív az alábbi, az életminőség objektív és szubjektív összetevőit vizsgáló kérdéscsoportokat ölelte fel:

1. személyi adatok,
2. lakás és otthon,
3. munkahely,
4. háztartási adatok,
5. szülők adatai,
6. egészségre vonatkozó adatok,
7. pszichológiai tényezők,
8. stressz és életcélok,
9. egészségmagatartás,
10. vallásosság,
11. etnikai hovatartozás.

 

A kérdőívben alkalmazott skálák és kérdéscsoportok kialakításánál ügyeltünk arra, hogy eredményeink a korábbi felméréseinkkel összehasonlíthatóak legyenek, így számos kérdést és skálát változatlan formában meghagytunk.

A kérdőív szerkesztése során figyelembe vettük az interjú helyzet olyan sajátosságait, mint például a válaszadók kezdeti tartózkodó vagy esetleg szorongó magatartása. Ezért tesztbattéria kérdéscsoportjait megpróbáltuk olyan sorrendbe állítani, amely csökkenti a válaszmegtagadás és a visszautasítás lehetőségét. Ennek megfelelően a pszichés tényezőkre, az alkohol- és drogfogyasztásra, valamint a vallási és etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdések felvételére csak a kérdőív második felében került sor. Az általános egészségi állapot és az ezt befolyásoló tényezők felmérésére több olyan skálát is alkalmaztunk, amelyek a nemzetközi kutatási eredmények alapján hasznos mérőeszköznek bizonyultak. Mivel a korábbi felméréseink tapasztalatai azt bizonyították, hogy felmérésben való részvételi szándékot jelentősen befolyásolja a kérdőív hosszúsága, így a kb. 45–60 perc alatt lekérdezhető interjú során többször rövidített skálákat használtunk. Szinte valamennyi rövidített skála kialakításánál a korábbi felméréseink pszichometriai eredményeit, illetve más hazai kutatási eredményeket vettünk figyelembe. (A kérdőívek leírását lásd a Mellékletben → 7. fejezet.)

 

Tesztbattériánk az alábbi skálákat tartalmazta:

1. Közösségi Hatékonyság (szomszédsági kohézió) Kérdőív (Kawachi és mtsai 1997, 2000, Skrabski és Kopp, 1999, Skrabski és mtsai, 2003, Skrabski, 2003, Sampson és mtsai, 1997, Lindström és mtsai, 2002);
2. Betegségteher Index (Devins és mtsai, 1983);
3. WHO Jóllét Index (Bech és mtsai, 1996);
4. Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (Beck és mtsai, 1961, Kopp és mtsai, 1990, 1995, 1998, 2000, Réthelyi és mtsai, 2001, Rózsa és mtsai, 2002);
5. Szorongás (Zigmond és Snaith, 1983 alapján);
6. Rövidített Reménytelenség Skála (Beck és mtsai, 1974, Perczel-Forintos és mtsai, 2001);
7. Rövidített D-típusú Személyiségskála (Denollet, 1998);
8. Rövidített Diszfunkcionális Attitűd Skála (Weissman, 1979, Kopp és Fóris, 1995);
9. Énhatékonyság, önbizalom (self-efficacy) (Schwarzer, 1993, Kopp 1993);
10. Rövidített Ellenségesség Kérdőív (Cook-Medley, 1954, Kopp és Skrabski, 1995, Kopp és mtsai, 1998, Kopp és mtsai, 2000);
11. Életcél Skála (Crumbaugh és Maholick, 1964, Kopp és Fóris, 1995, Kopp és mtsai, 2000);
12. Anómiaskála (Andorka, 1996, Kopp és mtsai, 1999);
13. Rövidített Együttműködés és Újdonságkeresés Skála a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőívből (Cloninger és mtsai, 1994, Rózsa és mtsai, in press);
14. Konfliktusmegoldó Kérdőív (Folkman és Lazarus, 1980, Kopp és Fóris, 1992, Kopp és Skrabski, 1995);
15. Koherenciaérzés Skála és Életesemények a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívből (Rahe és Tolles, 2002, Skrabski, 2004);
16. Athéni Inszomnia Skála (Soldatos és mtsai, 2000, Novák és mtsai, 2001);
17. CAGE-H alkoholizmus szűrő skála (Ewing, 1984).

 

Több skála válaszformátumát az átláthatóság érdekében egységesítettük, így a kérdéseket a legtöbb esetben a válaszadónak egy négy-fokozatú skálán kellett megítélnie: 0 – egyáltalán nem jellemző; 1 – alig jellemző; 2 – jellemző; 3 – teljesen jellemző.

Az egyes betegségek által okozott életminőség változást 39 tételből álló betegséglista segítségével vizsgáltuk (pl. daganatos betegség, depresszió, szívinfarktus, gyomorfekély). A betegségcsoportokat három szempont szerint kellett megítélnie a válaszadónak: 1. állott-e kezelés alatt élete során a listán szereplő betegségek miatt; 2. szed-e gyógyszert a betegség miatt; 3. hány napig volt munkaképtelen az elmúlt évben a betegség miatt.

A kérdésekre adott válaszok megbízható értékelése és a gyorsabb lebonyolítás érdekében a tesztbattéria felvétele személyes interjú keretében képzett kérdezők segítségével történt. a kérdőívben több segítő instrukciót fogalmaztunk meg a felvételt lebonyolítók számára (pl. a felmérés célja, kérdésblokkok kihagyásának lehetősége, kódolási segédlet). A válaszadás megkönnyítésének érdekében kártyákat készítettünk, ami a kérdésekre adható lehetséges válaszformátumokat tartalmazta (pl. jövedelmi kategóriák, 4 és 5 fokozatú válaszformátumok). A kérdések elhangzását követően a kérdezők a lehetséges válaszformátumokat tartalmazó kártyát átadták a felmérésben résztvevő személynek, akik ennek segítségével jellemezték magukat.

 

Az interjút készítők képzése

A felmérés egészségügyi vonatkozásai miatt a tesztbattéria felvételét a területi védőnők végezték. Több szempontból is ők bizonyultak a legalkalmasabbnak, a védőnők kiváló szakmai ismerete, jó kapcsolata a lakossággal és hatékony kommunikációs készségeik rendkívül nagyértékben hozzájárultak a felmérés sikeréhez, minimálisra csökkentve az interjút készítő személyéből fakadó mérési hibát.

Első lépésben a megyei vezető védőnők felkérték a helyi védőnőket, (kis községek esetében sokszor a szomszédos település védőnője végezte a felmérést)2 a felmérés lebonyolításában való részvételre. A felmérésben részt vállaló védőnők számára két alkalommal egynapos tréninget szerveztünk, egyrészt azért, hogy bemutassuk a felmérést és magát a kérdőívet, másrészt, hogy fejleszthessük azokat a készségeket, ismereteket és az alapvető interjúzási technikákat, amelyek a felmérés sikerét alapvetően befolyásolják. Az első alkalmat követően megkértünk minden védőnőt, hogy 3 próbainterjút készítsen, melyek tapasztalatait a második alkalommal beszéltük meg. A Budapesti és Pest megyei védőnők számára mindkét tréninget munkacsoportunk tagjai tartották, a többi megyében előre összeállított információs és kérdőív csomagok segítségével a felmérés és a kérdőív bemutatását a már kiképzett megyei vezető védőnők végezték, második alkalommal pedig munkatársaink utaztak az egyes megyeszékhelyekre az interjú technikák begyakorlására, a próbainterjúk kapcsán felmerülő kérdések megbeszélésére.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_780/#m1395amnea_780 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_780/#m1395amnea_780)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_780/#m1395amnea_780)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

2.1-1. ábra. A címlistán szereplő személyek felkeresésének menete

 

A felkészítő találkozók után a védőnők megkapták a felmérés protokollját, a bemutatkozáshoz szükséges információk pontos szövegét, a válasz-kártyákat, az ajánlólevelet, a kérdezőbiztosi kitűzőt és az értesítő formanyomtatványt felbélyegzett borítékokkal.

 

A felmérés lebonyolítása

A 2001-es év novemberében tartott felkészítő tréningeket követően 2002. januárjában először Budapesten indultak be az adatgyűjtések, amit néhány hónappal később az országos felmérések követtek. A kapcsolatfelvétel első lépéseként a védőnők postázták a címlistán szerelő személyeknek a megkeresés pontos időpontjával, a saját névvel és elérhetőséggel ellátott felkérő levelet, amit a megadott időpontban történő felkeresés követett. Ha az első megkeresés sikertelen volt, akkor egy következő időpontban történő megkeresésre is szükség volt. Ha ez is sikertelennek bizonyult, akkor az interjút készítőnek a pót címlistáról kellett másik, azonos nemű és ugyanabba a 10 éves időszakot felölelő korcsoportba tartozó személyt választani, akit sikertelenség esetén szintén két alkalommal kellett felkeresnie (2.1-1. ábra). A felkeresés pontos és strukturált algoritmusával megpróbáltuk a szelekcióból fakadó torzítást csökkenteni.

 

2.1-1. táblázat. Megyei elutasítások aránya a Hungarostudy 2002 felmérésben

Megyék	Megkísérelt esetek hány százaléka elutasítás?
Budapest	30 ,0
Baranya	20 ,3
Bács-Kiskun	11 ,7
BAZ	9 ,4
Békés	9 ,4
Csongrád	14 ,3
Fejér	20 ,5
Győr-Sopron	13 ,4
Hajdú-Bihar	10 ,2
Heves	15 ,4
Jász-Nagykun	14 ,0
Komárom-Esztergom	14 ,0
Nógrád	13 ,6
Pest	24 ,7
Somogy	13 ,1
Szabolcs-Szatmár	11 ,9
Tolna	11 ,5
Vas	13 ,5
Veszprém	14 ,9
Zala	14 ,6
Az elutasítások aránya a megkísérelt adatfelvétel számának arányában (%)	17 ,6

 

1	Az adatfelvétel mintavételi tervét dr. Klinger András professzor (KSH) készítette el.
2	A felmérés lebonyolítását Ódor Andrea országos vezető védőnő irányításával az Országos Védőnői Hálózat végezte, a budapesti és pest megyei felvételben Csordás Ágnes koordinálásával a Magyar Védőnők Egyesülete is részt vett.

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//