Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján

Kopp Mária, Skrabski Árpád, Székely András
 
A Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján az életminőség mutatók nemi és életkor szerinti különbségeit egységes szerkezetben mutatjuk be. Egyes változók esetében, amikor igen jelentős országon belüli eltérések vannak az adott mutató megoszlásában, a megyék között regionális különbségeket is elemezzük. A pszichológiai életminőség mutatók a WHO Jóllét Index, Beck Depresszió Kérdőív, reménytelenség skála, szorongás, vitális kimerültség, kompetencia, koherencia-élet értelme mutató. az egészséggel kapcsolatos életminőség mutatók: az egészségi állapot önbecslése, a munkaképesség csökkenés, a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság, munkaképtelen napok önbecslése, betegség teher index. Bemutatjuk az anyagi helyzettel, munkával, lakással, személyes kapcsolatokkal, egészségügyi és társadalombiztosítási ellátással való elégedettség, valamint az életminőség pszichológiai és társadalmi-gazdasági háttértényezőinek nemi és kor szerinti megoszlását. Külön elemezzük a társadalmi-gazdasági helyzet, elsősorban az iskolázottság, az életkor és az életminőség legfontosabb összetevői közötti kapcsolatot. A magasabb végzettségű rétegekben még 65 éves kor felett sem romlik alapvetően az élet minősége, ugyanolyan, mint 45 év alatt a nyolc osztályt vagy kevesebbet végzetteké. A legalacsonyabb végzettségű rétegekben már 45 év alatt is igen súlyos az életminőség romlás. Az életminőség mutatók közül egyedül az élet értelme (koherencia) értéke ugyanolyan magas idős korban, mint a fiatalok között, és az iskolázottság sem befolyásolja jelentősen.
Kulcsszavak: Hungarostudy 2002, nem, életkor, regionális különbségek, iskolázottság, WHO Jóllét Index, Beck Depresszió Kérdőív, vitális kimerültség, élet értelme, kompetencia, egészségi állapot önbecslése, egészséggel kapcsolatos életminőség, elégedettség.
 
Az életminőség mutatók nemi és életkor szerinti különbségeit egységes szerkezetű táblázatokon mutatjuk be. Feltüntetjük az adott életminőség mutató átlagértékét és standard hibáját (SE), először a férfiak, majd a nők között, és ezután a teljes 18 évesnél idősebb népesség körében, valamint a varianciaanalízis F értékét és az eltérés szignifikancia szintjét. A táblázatok második csoportjában életkori bontásban ábrázoljuk az életminőség mutatók átlagértékeit, standard hibáját és a kor szerinti különbség mértékét mutató F értékét és szignifikancia szintjét. a három korcsoport 1844 év (fiatal kor), 4564 év (középkor), 65 év felett (idős kor). Egyes változók esetében, amikor igen jelentős országon belüli eltérések vannak az adott mutató megoszlásában, a megyék között regionális különbségeket térképen mutatjuk be. A monográfia az életminőség egyéni, individuális jellemzőit lehetőség szerint teljes körűen mutatja be, azonban nem tér ki az egyes régiók, területi egységek életminőség mutatóinak jellemzésére, így nem tárgyalja az un. társadalmi tőke mutatók és a regionális életminőség jellemzők összefüggéseit. Ezeket az összefüggéseket Skrabski Árpád 2003-ban megjelent „Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban” című kötete tartalmazza részletesen.
A Hungarostudy 2002 vizsgálatban használt kérdőívek kérdéseit a Melléklet → 7. fejezet tartalmazza.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave