3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók

Pszichológiai életminőség mutatóként a következő változókat vizsgálatuk:

1. WHO Jóllét Index
2. Beck Depresszió Kérdőív, rövidített (negatív értelemben, mint a disztressz mutatója)
3. Reménytelenség (negatív értelemben, mint a disztressz mutatója)
4. Szorongás („Feszült és ideges voltam.”)
5. Vitális kimerültség
6. Önbizalom, hatékonyság, kompetencia (self-efficacy)
7. Élet értelme, koherencia érzés
8. Unalom (mint az életcélok hiánya)

 

Az 3.1-1. táblázat és 3.1-2. táblázat ezeknek a változóknak a nem és életkor szerinti megoszlását mutatja be a teljes, 18 évesnél idősebb magyar népesség körében.

 

3.1-1. táblázat. Pszichológiai életminőség mutatók nem szerinti megoszlása a teljes mintában

Pszichológiai életminőség mutatók	Férfiak (N = 5666)		Nők (N = 6987)		Mind
	Átlag	SE	Átlag	SE	Átlag	SE	F:	Sig.:
WHO Jó-lét Index	8 ,17	0 ,049	7 ,41	0 ,046	7 ,75	0 ,034	125 ,14	0 ,000
Beck Depresszió Kérdőív	7 ,10	0 ,130	8 ,51	0 ,128	7 ,88	0 ,092	58 ,87	0 ,000
Reménytelenség	1 ,77	0 ,035	2 ,09	0 ,034	1 ,95	0 ,025	41 ,84	0 ,000
Szorongás: „Feszült és ideges voltam.”	0 ,78	0 ,012	0 ,94	0 ,011	0 ,87	0 ,008	89 ,14	0 ,000
Vitális kimerültség	2 ,15	0 ,032	2 ,93	0 ,033	2 ,58	0 ,023	279 ,25	0 ,000
Kompetencia	8 ,72	0 ,035	8 ,42	0 ,033	8 ,56	0 ,024	37 ,40	0 ,000
Élet értelme	9 ,63	0 ,039	9 ,95	0 ,034	9 ,80	0 ,026	37 ,39	0 ,000
Világnézet „Szükséges, hogy	1 ,96	0 ,014	1 ,98	0 ,012	1 ,97	0 ,009	1 ,13	0 ,288
magyarázatot keressünk az élet
lényeges kérdéseire”
Életcélok: „Általában unatkozom.”	0 ,29	0 ,008	0 ,22	0 ,006	0 ,25	0 ,005	53 ,68	0 ,000

 

3.1-2. táblázat. Pszichológiai életminőség mutatók életkor szerinti megoszlása

Pszichológiai életminőség életminőség mutatók	18–44 év (N = 5754)		45–64 év (N = 4307)		65 év felett (N = 2589)
		Átlag	SE	Átlag	SE	Átlag	SE	F:	Sig.:
WHO Jóllét Index	8 ,54	0 ,045	7 ,35	0 ,061	6 ,62	0 ,079	271 ,28	0 ,000
Beck Depresszió Kérdőív	5 ,24	0 ,098	8 ,85	0 ,164	12 ,35	0 ,257	480 ,97	0 ,000
Reménytelenség	1 ,33	0 ,029	2 ,26	0 ,045	2 ,87	0 ,066	323 ,14	0 ,000
Szorongás: „Feszült és ideges voltam.”	0 ,81	0 ,012	0 ,96	0 ,015	0 ,83	0 ,019	30 ,78	0 ,000
Vitális kimerültség	1 ,88	0 ,029	2 ,97	0 ,041	3 ,54	0 ,057	456 ,38	0 ,000
Kompetencia	8 ,70	0 ,032	8 ,66	0 ,042	8 ,02	0 ,064	57 ,85	0 ,000
Élet értelme	9 ,82	0 ,037	9 ,77	0 ,044	9 ,81	0 ,062	0 ,36	0 ,696
Világnézet „Szükséges, hogy	1 ,98	0 ,013	2 ,01	0 ,016	1 ,86	0 ,022	17 ,69	0 ,000
magyarázatot keressünk az élet
lényeges kérdéseire”
Életcélok: „Általában unatkozom.”	0 ,27	0 ,007	0 ,19	0 ,008	0 ,32	0 ,014	43 ,82	0 ,000

 

Általános jóllét: WHO Jóllét Index (Bech és mtsai, 1996, Rózsa és mtsai, 2003)

A világon elsőként alkalmaztuk ilyen széleskörű, a teljes népességre kiterjedő mintán a WHO (Egészségügyi Világszervezet) “jóllét” kérdőívét.

Az öt kérdésre adott, 0–3-ig terjedő skála szerint, a válaszok alapján a 18 évnél idősebb népesség 22%-át jellemzi teljes jóllét, pozitív életminőség, minden második ember lelkileg egészségesnek mondta magát, további 23%-ot jellemez csökkent lelki jóllét és csupán 5% minősítette úgy, hogy a fenti jellemzők egyike sem igaz saját lelkiállapotára vonatkoztatva.

A maximális jóllét pontszám így 15 lehetne, az országos átlag 7,75 ± ,03; a férfiak igen szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be. az életkorral igen jelentősen csökken a jóllét érzete, míg 45 év alatt 8,5 ± ,05; 45–64 évig 7,4 ± ,06; 65 év felett már csak 6,6 ± ,08 ez az érték (3.1-1. táblázat és 3.1-2. táblázat). Az ország megyéi közül életminőségüket legpozitívabbnak minősítik az emberek Vas, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Baranya megyékben, legnegatívabban Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében (3.1-1. ábra).

 

Depresszió: Beck Depresszió Kérdőív (BDI) rövidített változata (Beck, Beck, 1972, Beck és mtsai, 1961, Kopp, 2003, Kopp és mtsai, 1995, 1998, 2000, Kopp, Purebl, 2001, Réthelyi és mtsai, 2001, Rózsa és mtsai, 2002)

 

A Depressziós tünetegyüttes összetevői: szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, örömképesség hiánya, önvádlás.

 

A Beck Depresszió skála határértékei:

0–9 pont nem depressziós,

10–18 pont enyhe depressziós tünetegyüttes,

19–25 pont közepsúlyos depressziós tünetegyüttes, 25 pont felett súlyos depressziós tünetegyüttes.

 

(A klinikai validálás alapján a klinikai szintű depresszió határértéke a 19 pont, Rózsa, Szádóczky, 2001.)

A kötet későbbi fejezeteiben részletesen foglalkozunk a depressziós tünetegyüttes gyakoriságával és háttértényezőivel (Purebl és Kovács → 6.2. fejezet, Réthelyi és Kopp → 3.3.2. fejezet, Kovács és Je- szenszky → 3.3.3. fejezet). A depressziós tünetegyüttes országos átlagértéke 7,9 ± ,09, a férfiak között ez az érték 7,1 ± ,13, a nők között 8,5 ± ,13, tehát a depressziós tünetegyüttes értéke igen szignifikánsan magasabb a nők között (3.1-1. táblázat). Az életkorral drámaian emelkedik a depressziós tünetegyüttes, 65 év felett már az országos átlagérték is magasabb az enyhe depresszió határát jelentő 10 pontnál (3.1-2. táblázat).

A depresszió átlagértékénél jelentősen magasabb értékek jellemzik Nógrád (+28%), Szabolcs-Szatmár (+21%) és Borsod-Abaúj (+16%) népességét. A legalacsonyabbak a depresszió értékek Fejér (-23%), Győr-Moson-Sopron (-22%) megyékben (3.1-2. ábra).

 

Rövidített Reménytelenség Skála (Beck és mtsai, 1974, Perczel-Forintos és mtsai, 2001)

A reménytelenség lényegesen gyakoribb a nők között (3.1-1. táblázat) és ugrásszerűen megnő a 45–64 éves korcsoportban, az életkorral általában erősen emelkedik. Ez az idősek életminőség romlásának egyik alapvető összetevője (3.1-2. táblázat).

 

Szorongás

A szorongás értékét a Szorongás kérdőív legjellemzőbb változójával, a „Feszült és ideges voltam” kérdésre adott négyfokozatú skála értékével vizsgáltuk. a szorongás értéke is jelentősen magasabb a nők, mint a férfiak között (3.1-1. táblázat).

Ugyanakkor igen érdekes módon a feszültség, szorongás az aktív, középkorú, 45–64 éves népesség körében a legmagasabb, 65 év felett már majdnem azonos a 45 évesnél fiatalabbak szorongás értékével, ami a középkorú népesség életminőség romlásának egyik alapvető összetevője (3.1-2. táblázat).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_906/#m1395amnea_906 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_906/#m1395amnea_906)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_906/#m1395amnea_906)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.1-1. ábra. WHO Jóllét Index pontszámok megyénkénti eltérései (%) az átlagtól

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_908/#m1395amnea_908 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_908/#m1395amnea_908)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_908/#m1395amnea_908)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.1-2. ábra. Beck Depresszió Kérdőív pontszámok megyénkénti eltérései (%) az átlagtól

 

A legmagasabb szorongás értékekeket Szabolcs-Szatmár-Bereg (+14%), Heves (+12%), és Borsod-Abauj-Zemplén (+11%), a legalacsonyabb értékeket Vas (-13%), Győr-Moson-Sopron (-10%) és Fejér (-10%) megyékben találjuk. A szorongás magas átlagértéke igen szorosan összefügg a megyék közötti középkorú halálozási különbségekkel, az észak-keleti megyékben a legmagasabb (3.1-3. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_911/#m1395amnea_911 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_911/#m1395amnea_911)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_911/#m1395amnea_911)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.1-3. ábra. Szorongás pontszámok megyénkénti eltérései (%) az átlagtól. megyei megoszlása

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_913/#m1395amnea_913 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_913/#m1395amnea_913)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_913/#m1395amnea_913)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.1-4. ábra. Vitális kimerültség pontszámok megyénkénti eltérései (%) az átlagtól. megyei megoszlása

 

Vitális kimerültség (Kopp és mtsai, 1998, Appels, Mulder, 1988, Kopp és mtsai, 1996, Falger, Appels, 1982)

A vitális kimerültség az élettani veszélyeztetettség szempontjából legfontosabb krónikus stressz állapot leghatékonyabb mérőeszköze (Kopp, Réthelyi, 2004).

Az országos átlag 2,6 ± ,02; a maximális érték 5 lehet. A pszichológiai életminőség mutatók közül a legnagyobb nemi különbséget a vitális kimerültség mutatja, a nők sokkal kimerültebbek, mint a férfiak (3.1-1. táblázat). A kimerültség az életkor előrehaladásával fokozatosan növekszik. (3.1-2. táblázat)

A megyék közül a vitális kimerültség leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg (+17%), Nógrád (+14%), Borsod-Abauj-Zemplén (+12%) és Heves (+12%), legkevésbé Győr-Moson-Sopron (- 29%),Vas (-20%) és Fejér (-12%) megyékre jellemző (3.1-4. ábra).

 

Önbizalom (önhatékonyság vagy kompetencia) kérdőív (Schwarzer, 1993, Kopp, 1993) Azt a beállítottságot jelenti, hogy általában képesnek érezzük magunkat a nehéz helyzetek megoldására. Maximális értéke 12 lehet, a teljes népesség átlagértéke 8,6 ± ,02; tehát a magyarok alapvetően kompetensnek, talpraesettnek tartják magukat. Az önbizalom, kompetencia érzés szignifikánsan magasabb a férfiak körében (3.1-1. táblázat). A változó értéke közel azonos a 45 évnél fiatalabb és a 45–64 éves korcsoportban, 65 év felett szignifikánsan csökken. Ez a viszonylag igen magas kompetencia, hatékonyság érzet a magyar népesség önképének, életminőségének egyik fontos meghatározója, amely a sikertelenség esetén különösen súlyos frusztráció forrása lehet. A kompetencia érték szempontjából egy erős kelet-nyugati gradiens figyelhető meg, a nyugati megyékben magasabb hatékonyság mutatókkal.

 

Élet értelme, koherenciaérzés (Skrabski és mtsai, 2004)

A koherencia mérés a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívből (Rahe és Tolles, 2002) vett kérdésekkel történt. Antonovsky koherencia érzés kérdőívének számos rövidített változata készült el, így például Svédországban széles körben használják a három kérdésből álló változatot is. Richard Rahe és munkacsoportja (2000) az elmúlt években egy olyan többdimenziós önjellemző mérőeszközt fejlesztettek ki, amely a mindennapos stresszhatások és a rendelkezésre álló megküzdő kapacitások átfogó felmérését, és a két terület egymáshoz viszonyított mértékének megállapítását teszi lehetővé. A megküzdési kapacitások utolsó alskálája a koherencia érzés kérdőív Rahe féle változata, amelyet ő az „élet értelme” kérdőívnek nevez (Rózsa és mtsai, 2003).

Ez a nemzetközi pszichológiai életminőség vizsgálatokban alapvető jelentőségűnek tartott életminőség mutató az egyetlen, amelynek értékei szignifikánsan magasabbak a nők, mint a férfiak között (3.1-1. táblázat). A koherencia skála értéke egyformán magas a 45–64 éves és a 65 évnél idősebb korosztályban, és a fiatalokra kevésbé jellemző. A koherencia érzés tehát az érett személyiség mutatójaként nem csökken, hanem növekedhet az életkor előrehaladásával. A koherencia és életminőség összefüggéseiről külön fejezet szól (Skrabski és mtsai → 4.1.1. fejezet).

 

Unalom (Életcél kérdőív) (Crumbaugh, Maholick, 1964, Kopp, Skrabski, 1996, Kopp és mtsai, 2000) Az életminőség szempontjából csak az unalom változót vizsgáltuk az Életcél kérdőív tételei közül, amely arra kérdez rá egy négy fokozatú skálával, hogy az „Általában unatkozom” állítást mennyire érzi önmagára igaznak a megkérdezett. Az unalom az életminőség szempontjából alapvető pozitív érzelmek hiányának igen fontos mutatója. A játék, a pozitív érzelmek nem férnek össze az unalommal, így ez a mutató alapvető pszichológiai életminőség jellemző.

Érdekes módon az unalom szignifikánsan gyakoribb a férfiak, mint a nők között. (3.1-1. táblázat). A legkevésbé a középkorúakra jellemző, ezt követi a fiatal korosztály, 65 év fölött az unalom az életminőség romlásának fontos mutatója.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//