Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében

A fenti életminőség mutatók faktoranalízise alapján az első, legfontosabb faktor, amely egyértelműen különválik, az egészséggel kapcsolatos életminőség faktora.
Ennek változói a faktorsúlyok nagyságának sorrendjében: a munkaképesség csökkenés, a Betegségteher Index, a fájdalmak korlátozó mértéke, az egészségi állapot önbecslése, munkaképtelen napok száma, ehhez a faktorhoz is kapcsolódik a vitális kimerültség és a WHO Jóllét Index, bár mindkettő nagyobb súllyal szerepel a pszichológiai életminőség faktorban (3.1-8. táblázat).
A második faktor a pszichológiai életminőség faktora, ennek változói sorrendben: a szorongás, a Beck Depresszió Kérdőív értéke, a reménytelenség, a vitális kimerültség, és lényegesen alacsonyabb faktorsúllyal a WHO Jóllét Index értéke. Úgy tűnik tehát, hogy a WHO Jóllét Index értéke az első két faktor között mintegy közvetítő szerepet tölt be, a két faktorra egyaránt jellemző életminőség mutató (3.1-8. táblázat).
A harmadik faktor, érdekes módon teljesen különállóan az egészségügyi ellátással való elégedettség faktora, a negyedik pedig az egészségbiztosítással és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos elégedettséget foglalja magába (3.1-8. táblázat).
Az ötödik faktort a világnézet, kompetencia és koherencia változók alkotják, ehhez negatív előjellel kapcsolódik az unalom, az életcélok hiánya (3.1-8. táblázat). Külön faktorba került az anyagi helyzettel és a személyes kapcsolatokkal való elégedettség, amelyhez szorosan kapcsolódik a koherencia, az élet értelme mutató, míg az utolsó faktor a munkával és lakással való elégedettséget tartalmazza (3.1-8. táblázat). Úgy tűnik tehát, hogy az elégedettség nem tekinthető egyetlen, egységes életminőség mutatónak, hanem ennek különböző aspektusai különböző életminőség dimenziókat vizsgálnak.
 
3.1-8. táblázat. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a teljes 18 évnél idősebb magyar népesség körében
Rotated Component Matrix, a teljes variancia %-os értékei az egyes faktorok esetében
 
22,8%
32,4%
39,2%
45,6%
51,2%
55,9%
60,4%
 
1
2
3
4
5
6
7
Munkaképesség csökkenés
0,829
0,171
0,107
 
 
 
 
Betegség teher (Illness intrusiveness)
0,784
0,202
 
 
 
 
 
„Ha vannak fájdalmai, ezek korlátozzák napi tevékenységében?”
0,722
0,136
 
 
 
 
 
„Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?”
-0,719
-0,255
 
 
 
0,123
 
„Betegség miatt összesen hány napig nem tudott dolgozni (ellátni a feladatait) az elmúlt évben?”
0,583
0,114
 
 
-0,131
 
-0,126
„Feszült és ideges voltam.”
0,119
0,783
 
 
 
-0,125
 
Beck depresszió
0,364
0,782
 
 
-0,121
 
-0,107
Reménytelenség
0,230
0,764
 
 
-0,156
 
-0,172
Vitális kimerültség
0,414
0,707
 
 
 
-0,174
 
WHO-Wellbeing kérdőív
-0,338
-0,493
 
 
0,161
0,360
 
Elégedettség a járóbeteg szakrendeléssel (i/n)
 
 
0,831
 
 
 
 
Elégedettség a kórházi ellátással (i/n)
0,111
 
0,753
 
 
 
 
Elégedettség a háziorvosi ellátással (i/n)
 
 
0,666
 
 
 
 
Gondoskodás betegség esetén: TB (1–5)
 
 
 
0,883
 
 
 
Gondoskodás öregkorban: nyugdíj (1–5)
 
 
 
0,871
 
 
 
Világnézet (WorldView) („Szükséges, hogy magyarázatot keressünk az élet lényeges kérdéseire”)
 
0,130
 
 
0,757
 
 
Kompetencia (Self efficacy)
 
-0,233
 
 
0,677
0,253
 
„Általában unatkozom.”
 
0,420
 
 
-0,429
0,421
-0,217
Elégedettség: anyagi helyzet
-0,109
-0,110
 
-0,128
 
0,596
0,290
Elégedettség: személyes kapcsolatok
 
-0,151
 
0,116
0,201
0,588
 
Élet értelme (Sense of coherence)
 
-0,257
 
 
0,438
0,558
0,122
Elégedettség: munka
 
 
 
 
 
 
0,713
Elégedettség: lakás, környék
 
 
 
 
 
0,127
0,670
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave