A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
|
Pszichológiai háttértényezők
|
Férfiak (N = 5666)
|
Nők (N = 6987)
|
Mind
|
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Átlag
|
SE
|
Átlag
|
SE
|
Átlag
|
SE
|
F:
|
Sig.:
|
|
Ellenségesség (Hostility)
|
3 ,84 |
0 ,036 |
3 ,65 |
0 ,033 |
3 ,74 |
0 ,024 |
15 ,22 |
0 ,000 |
|
Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló (Chicago social capital)
|
18 ,95 |
0 ,087 |
19 ,42 |
0 ,080 |
19 ,21 |
0 ,059 |
15 ,41 |
0 ,000 |
|
Kooperativitás
|
14 ,09 |
0 ,038 |
14 ,71 |
0 ,032 |
14 ,43 |
0 ,025 |
158 ,04 |
0 ,000 |
|
Tolerancia
|
2 ,27 |
0 ,011 |
2 ,37 |
0 ,009 |
2 ,33 |
0 ,007 |
57 ,34 |
0 ,000 |
|
Szociális háló (rokon)
|
7 ,69 |
0 ,043 |
8 ,30 |
0 ,038 |
8 ,03 |
0 ,028 |
112 ,87 |
0 ,000 |
|
Számíthat barát segítségére
|
1 ,86 |
0 ,014 |
1 ,68 |
0 ,014 |
1 ,76 |
0 ,010 |
82 ,75 |
0 ,000 |
|
„Megbízható vagyok.”
|
2 ,15 |
0 ,011 |
2 ,19 |
0 ,010 |
2 ,17 |
0 ,008 |
8 ,61 |
0 ,003 |
|
Anómia
|
4 ,75 |
0 ,042 |
4 ,98 |
0 ,039 |
4 ,88 |
0 ,029 |
16 ,93 |
0 ,000 |
|
Negatív hangulat (Negative Affect)
|
3 ,84 |
0 ,055 |
4 ,89 |
0 ,055 |
4 ,42 |
0 ,039 |
177 ,70 |
0 ,000 |
|
Magatartási gátlás(Behavioural Inhibition)
|
5 ,35 |
0 ,048 |
5 ,68 |
0 ,044 |
5 ,53 |
0 ,033 |
24 ,74 |
0 ,000 |
|
Házastársi stressz skála
|
0 ,56 |
0 ,015 |
0 ,74 |
0 ,018 |
0 ,65 |
0 ,012 |
57 ,85 |
0 ,000 |
|
„Tudja befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”
|
1 ,33 |
0 ,019 |
1 ,03 |
0 ,017 |
1 ,17 |
0 ,013 |
153 ,60 |
0 ,000 |
|
Számíthat munkatárs segítségére
|
1 ,32 |
0 ,015 |
1 ,12 |
0 ,014 |
1 ,21 |
0 ,010 |
101 ,29 |
0 ,000 |
|
„Összességében hogyan minősítené gyermekkorát 10 éves koráig?
Értékelje egy 0 és 10 közötti skálán.”
|
6 ,39 |
0 ,038 |
6 ,77 |
0 ,035 |
6 ,60 |
0 ,026 |
52 ,66 |
0 ,000 |
|
Egészség mutatók
|
44 évesig
(N = 5754)
|
45–64 év
(N = 4307)
|
65 év felett
(N = 2589)
|
Mind
|
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Átlag
|
SE
|
Átlag
|
SE
|
Átlag
|
SE
|
F:
|
Sig.:
|
|
Ellenségesség (Hostility)
|
3 ,76 |
0 ,035 |
3 ,69 |
0 ,043 |
3 ,76 |
0 ,057 |
0 ,79 |
0 ,454 |
|
Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló (Chicago social capital)
|
18 ,71 |
0 ,083 |
19 ,54 |
0 ,104 |
19 ,86 |
0 ,140 |
33 ,55 |
0 ,000 |
|
Kooperativitás
|
14 ,03 |
0 ,037 |
14 ,74 |
0 ,042 |
14 ,88 |
0 ,053 |
121 ,34 |
0 ,000 |
|
Tolerancia
|
2 ,29 |
0 ,010 |
2 ,35 |
0 ,012 |
2 ,36 |
0 ,016 |
9 ,68 |
0 ,000 |
|
Szociális háló (rokon)
|
7 ,48 |
0 ,042 |
8 ,72 |
0 ,049 |
8 ,09 |
0 ,061 |
189 ,51 |
0 ,000 |
|
Számíthat barát segítségére
|
2 ,13 |
0 ,013 |
1 ,59 |
0 ,017 |
1 ,14 |
0 ,024 |
793 ,31 |
0 ,000 |
|
„Megbízható vagyok.”
|
2 ,16 |
0 ,011 |
2 ,19 |
0 ,013 |
2 ,19 |
0 ,018 |
2 ,48 |
0 ,084 |
|
Anómia
|
4 ,42 |
0 ,039 |
5 ,14 |
0 ,051 |
5 ,55 |
0 ,069 |
127 ,69 |
0 ,000 |
|
Negatív hangulat (Negative Affect)
|
4 ,05 |
0 ,053 |
4 ,70 |
0 ,071 |
4 ,80 |
0 ,098 |
38 ,79 |
0 ,000 |
|
Magatartási gátlás (Behavioural Inhibition)
|
5 ,30 |
0 ,046 |
5 ,59 |
0 ,057 |
5 ,95 |
0 ,078 |
28 ,06 |
0 ,000 |
|
Házastársi stressz skála
|
0 ,68 |
0 ,018 |
0 ,65 |
0 ,019 |
0 ,58 |
0 ,027 |
4 ,45 |
0 ,012 |
|
„Tudja befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”
|
1 ,37 |
0 ,017 |
1 ,22 |
0 ,022 |
0 ,18 |
0 ,019 |
506 ,39 |
0 ,000 |
|
Számíthat munkatárs segítségére
|
1 ,44 |
0 ,014 |
1 ,22 |
0 ,017 |
0 ,59 |
0 ,022 |
473 ,87 |
0 ,000 |
|
„Összességében hogyan minősítené gyermekkorát 10 éves koráig?
Értékelje egy 0 és10 közötti skálán.”
|
7 ,22 |
0 ,035 |
6 ,23 |
0 ,045 |
5 ,83 |
0 ,061 |
269 ,10 |
0 ,000 |
-
szülő
-
házastárs, élettárs
-
gyermek
-
barát
-
rokon
-
munkatárs
-
szomszéd
-
segítő foglakozású
-
egyházi csoport támogatására.
Tartalomjegyzék
- A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
- Impresszum
- Előszó
- 1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
- 1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
- 1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
- 1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
- 1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
- 1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
- 1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
- 1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
- 2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
- 3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
- 3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
- 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
- 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
- 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
- 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
- 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
- 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
- 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
- Irodalom
- 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
- 3.2. A magyar nők életminősége
- 3.3. Életkor és életminőség
- 3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
- 4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
- 4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
- 4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
- 4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
- 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
- 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
- 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
- 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
- 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
- 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
- Irodalom
- 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
- 4.1.3. Sport és életminőség
- 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
- 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
- 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
- 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
- 4.1.3.5. Összefoglalás
- Irodalom
- 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
- 4.2. veszélyeztető magatartásformák
- 4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
- 4.2.1.1. Bevezetés
- 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
- 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
- 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
- Irodalom
- 4.2.1.1. Bevezetés
- 4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
- 4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
- 4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
- 4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
- 4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
- 5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
- 5.1. Család és életminőség
- 5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
- 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
- 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
- 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
- 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
- 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
- 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
- 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
- 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
- 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
- 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
- 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
- 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
- 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
- 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
- Irodalom
- 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
- 5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
- 5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
- 5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
- 5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
- 5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
- 5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
- 5.2.1. Átlagnépesség
- 5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
- 5.2.1.1.1. Bevezetés
- 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
- 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
- 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
- 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
- Irodalom
- 5.2.1.1.1. Bevezetés
- 5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
- 5.2.1.2.1. Bevezetés
- 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
- 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
- 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
- 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
- 5.2.1.2.6. Megbeszélés
- 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
- Irodalom
- 5.2.1.2.1. Bevezetés
- 5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
- 5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
- 5.2.1. Átlagnépesség
- 5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
- 5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
- 5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
- 5.3.2.1. Bevezetés
- 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
- 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
- 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
- 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
- Irodalom
- 5.3.2.1. Bevezetés
- 5.3.3. Munkanélküliek életminősége
- 5.3.3.1. A munkanélküli világa
- 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
- 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
- 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
- 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
- 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
- 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
- 5.3.3.8. Munka és életminőség
- 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
- 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
- 5.3.3.11. Összegzés
- Irodalom
- 5.3.3.1. A munkanélküli világa
- 5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
- 5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
- 5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
- 5.1. Család és életminőség
- 6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
- 6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
- 6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
- 6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
- 6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
- 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
- 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
- 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
- 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
- 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
- 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
- 6.4.7. Összegzés
- Irodalom
- 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
- 6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
- 6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
- 6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
- 6.7.1. Mortalitás
- 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
- 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
- 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
- 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
- 6.7.6. Összegzés
- Irodalom
- 6.7.1. Mortalitás
- 6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
- 6.9. Allergia, asztma és életminőség
- 6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
- 6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
- 6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
- 7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 726 6
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével.
A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban.
A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is.
Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero