Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek

Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek jelentőségével a monográfia későbbi fejezetei foglalkoznak részletesen, ebben a bevezető fejezetben nincs lehetőség ezeknek az igen összetett kérdésköröknek a megbeszélésére. Ezért a háttértényezőkkel kapcsolatban csupán az adott kérdőív átlagértékeinek nemi és életkor szerinti megoszlását írjuk le röviden.
A 3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat ezeknek a pszichológiai háttérváltozóknak nem és életkor szerinti megoszlását mutatja be a teljes, 18 évesnél idősebb magyar népesség körében.
 
3.1-9. táblázat. Pszichológiai háttérváltozók nem szerinti megoszlása
Pszichológiai háttértényezők
Férfiak (N = 5666)
Nők (N = 6987)
Mind
 
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
Ellenségesség (Hostility)
3
,84
0
,036
3
,65
0
,033
3
,74
0
,024
15
,22
0
,000
Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló (Chicago social capital)
18
,95
0
,087
19
,42
0
,080
19
,21
0
,059
15
,41
0
,000
Kooperativitás
14
,09
0
,038
14
,71
0
,032
14
,43
0
,025
158
,04
0
,000
Tolerancia
2
,27
0
,011
2
,37
0
,009
2
,33
0
,007
57
,34
0
,000
Szociális háló (rokon)
7
,69
0
,043
8
,30
0
,038
8
,03
0
,028
112
,87
0
,000
Számíthat barát segítségére
1
,86
0
,014
1
,68
0
,014
1
,76
0
,010
82
,75
0
,000
„Megbízható vagyok.”
2
,15
0
,011
2
,19
0
,010
2
,17
0
,008
8
,61
0
,003
Anómia
4
,75
0
,042
4
,98
0
,039
4
,88
0
,029
16
,93
0
,000
Negatív hangulat (Negative Affect)
3
,84
0
,055
4
,89
0
,055
4
,42
0
,039
177
,70
0
,000
Magatartási gátlás(Behavioural Inhibition)
5
,35
0
,048
5
,68
0
,044
5
,53
0
,033
24
,74
0
,000
Házastársi stressz skála
0
,56
0
,015
0
,74
0
,018
0
,65
0
,012
57
,85
0
,000
„Tudja befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”
1
,33
0
,019
1
,03
0
,017
1
,17
0
,013
153
,60
0
,000
Számíthat munkatárs segítségére
1
,32
0
,015
1
,12
0
,014
1
,21
0
,010
101
,29
0
,000
„Összességében hogyan minősítené gyermekkorát 10 éves koráig?
Értékelje egy 0 és 10 közötti skálán.”
6
,39
0
,038
6
,77
0
,035
6
,60
0
,026
52
,66
0
,000
 
3.1-10. táblázat. Pszichológiai háttérváltozók életkor szerinti megoszlása
Egészség mutatók
44 évesig
(N = 5754)
45–64 év
(N = 4307)
65 év felett
(N = 2589)
Mind
 
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
Ellenségesség (Hostility)
3
,76
0
,035
3
,69
0
,043
3
,76
0
,057
0
,79
0
,454
Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló (Chicago social capital)
18
,71
0
,083
19
,54
0
,104
19
,86
0
,140
33
,55
0
,000
Kooperativitás
14
,03
0
,037
14
,74
0
,042
14
,88
0
,053
121
,34
0
,000
Tolerancia
2
,29
0
,010
2
,35
0
,012
2
,36
0
,016
9
,68
0
,000
Szociális háló (rokon)
7
,48
0
,042
8
,72
0
,049
8
,09
0
,061
189
,51
0
,000
Számíthat barát segítségére
2
,13
0
,013
1
,59
0
,017
1
,14
0
,024
793
,31
0
,000
„Megbízható vagyok.”
2
,16
0
,011
2
,19
0
,013
2
,19
0
,018
2
,48
0
,084
Anómia
4
,42
0
,039
5
,14
0
,051
5
,55
0
,069
127
,69
0
,000
Negatív hangulat (Negative Affect)
4
,05
0
,053
4
,70
0
,071
4
,80
0
,098
38
,79
0
,000
Magatartási gátlás (Behavioural Inhibition)
5
,30
0
,046
5
,59
0
,057
5
,95
0
,078
28
,06
0
,000
Házastársi stressz skála
0
,68
0
,018
0
,65
0
,019
0
,58
0
,027
4
,45
0
,012
„Tudja befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”
1
,37
0
,017
1
,22
0
,022
0
,18
0
,019
506
,39
0
,000
Számíthat munkatárs segítségére
1
,44
0
,014
1
,22
0
,017
0
,59
0
,022
473
,87
0
,000
„Összességében hogyan minősítené gyermekkorát 10 éves koráig?
Értékelje egy 0 és10 közötti skálán.”
7
,22
0
,035
6
,23
0
,045
5
,83
0
,061
269
,10
0
,000
 
A Cook, Medley (1954) féle kérdőív rövidített változatát vettük fel, amelynek egyes tételeit külön-külön is bevontuk az elemzésbe, ezen belül a cinizmus attitűdöt külön vizsgáltuk (Friedman, Booth-Kewley, 1987, Rosenman és mtsai, 1988, Barefoot, 1983). Ez a kérdőív tartalmazza a társadalmi tőke mutatójaként vizsgált rivalizálás, irigység kérdést: „Ha egy jó barátom sikeréről hallok, úgy érzem, én magam kudarcot vallottam.” (Kopp és mtsai 1998, Skrabski, Kopp, Kawachi, 2004).
Az ellenségesség átlagértéke igen szignifikánsan magasabb a férfiak között, életkorok szerint nincs szignifikáns eltérés (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
2002-ben a közösségi hatékonyság mérésére 10 változót szerepeltettünk a Chicago közösségi hatékonyság kérdőívből, amelyek arra vonatkoznak, hogy a szomszédság mennyire tartja magát képesnek hatékony közös cselekvés véghezvitelére (Lindström 2002, Sampson 1997, Zaccaro 1995). Ez szituációs kérdőív. Kérdések vonatkoznak egyrészt a lakók közös értékeinek megvalósítására, másrészt arra az informális közösségi kontrollra, amely a kockázatot jelentő esetek kezeléséhez szükséges. a közösségi hatékonyságot a válaszok összegével mérjük.
A nőkre sokkal inkább jellemző a közösségi hatékonyság, azaz a jó szomszédsági kapcsolatok, és 45 év felett szignifikánsan javul ez a mutató, a szomszédsági kapcsolatok legkevésbé a 45 évnél fiatalabbakra jellemzőek (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Rövidített együttműködés skála a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőívből (Cloninger és mtsai, 1994, Rózsa és mtsai, in press)
Az együttműködés is sokkal inkább jellemzi a nőket, mint a férfiakat, az együttműködési készség javul az életkor előrehaladásával. A kérdőív részét képező tolerancia kérdés: „Általában olyannak fogadom el az embereket, amilyenek, még ha nagyon különböznek is tőlem” szintén a nőket jellemzi szignifikánsan nagyobb mértékben. Legkevésbé a 45 évnél fiatalabbak toleránsak, 45 év felett a tolerancia érték már azonos szintű életkor szerint (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Társas támogatás
Caldwell (1987) Support Dimension Scale-jének a hazai viszonyokra adaptált változatát vettük fel vettük fel mindhárom Hungarostudy felmérés során (Kopp, Skrabski, 1995).
Arra kérdezünk rá, 0-3-ig terjedő skálán, hogy nehéz élethelyzetben mennyire számíthat
  1. szülő
  2. házastárs, élettárs
  3. gyermek
  4. barát
  5. rokon
  6. munkatárs
  7. szomszéd
  8. segítő foglakozású
  9. egyházi csoport támogatására.
 
Külön elemeztük a családtagoktól várható támogatás és a barátoktól várható támogatás mértékét. A családtagoktól a nők igen szignifikánsan több támogatásra számítanak, míg a férfiak szignifikánsan több támogatást észlelnek a barátok részéről. Életkor szerint a 45–64 évesek érzik leginkább úgy, hogy számíthatnak családjuk segítségére, a barátoktól várható segítség mértéke viszont az életkorral fokozatosan csökken, legjellemzőbb a 45 évnél fiatalabbak között (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Megbízhatóság, Életcél kérdőív (Crumbaugh és Maholick, 1964, Kopp és Fóris, 1995, Kopp és mtsai, 2000). Crumbaugh és Maholick (1964) 20 tételből álló Életcél kérdőívének rövidített változatát vettük fel az országos mintában. A „Megbízható vagyok” kérdés, 0-3-ig terjedő válaszlehetőségekkel igen jentős háttértényezője elsősorban az időskori életminőségnek.
A nők szignifikánsan megbízhatóbbnak tartják saját magukat, az életkor előrehaladásával nem változik szignifikánsan a megbízhatóság átlagértéke (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Andorka Rudolf már az 1980-as évek közepétől az úgynevezett anómiás lelkiállapot terjedésével magyarázta a magyar egészségi és demográfiai mutatók rosszabbodását. Az emberi magatartás torzulásai a modern társadalomban szociológiai értelemben a Durkheim által leírt anómiás, gyökértelen lelkiállapot általánossá válásából erednek. Mindez a közös erkölcsi elvek elvesztését, a társadalmi-kulturális azonosságtudat visszafejlődését jelenti, a kettő szorosan összetartozik. Hiszen a közös értékek elfogadása, összecsiszolódása minden kultúra egyik legfontosabb jellemzője. Ugyanakkor az ép személyiség legalapvetőbb jellemzője az élet során folyamatosan fejlődő azonosságtudat, amely kijelöli helyünket a világban, önértékelésünk alapjait, céljainkat és beállítódásunkat. Ha ez nem alakul ki, külső célok, az anyagi javak minden áron való megszerzése válhat az önértékelés alapjává (Buda, 1999). (Kopp → 1.1. fejezet).
A mai magyar társadalom lelkiállapotának ez az egyik legsúlyosabb kórtünete (Kopp, 2000, Skrabski, 2004). Felvettük a korábban Andorka Rudolf által használt anómiaskála rövidített változatát. Az anómia a társadalom értékvesztését, a hosszú távú biztonságba vetett hit hiányát és a tervezés lehetetlenségét jelenti.
Érdekes módon a nőket sokkal magasabb anómia értékek jellemzik, életkorok szerint a 4564 éves korosztályban legmagasabb az anómia értéke (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Személyiségtényezők
Type D személyiségtípus – negatív hangulat és magatartási gátoltság, Rövidített D-típusú Személyiségskála (Denollet, 1998)
A John Denollet által leírt „magatartási gátlás és negatív hangulat” személyiségjellemzőket a negatív érzelmi állapot, negatív érzelmek alapvető meghatározóinak tartják.
Mind a magatartási gátlás, mind a negatív hangulat inkább jellemzi a nőket, és az életkor előrehaladásával mindkét lelkiállapot egyre gyakoribbá válik (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Házastársi stressz skála
A házassági stresszel külön fejezetben foglalkozunk (Balog → 5.1.2. fejezet) (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 
Munkahelyi kontroll és munkahelyi társas támogatás
A munkahelyi kontrollal kapcsolatban azt kérdeztük meg, hogy mennyire tudja befolyásolni a munkahelyi körülményeket az interjúalany, míg a munkahelyi társas támogatás kérdés a Társas támogatás kérdőív része (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat). Munkahelyi kontrollról bővebben a munkavállalók életminőségéről szóló fejezetben olvashatunk (Jakab és mtsai → 5.2.1.2. fejezet).
 
Gyermekkor minősítése
A vizsgálat résztvevői 0-10-ig terjedő skálán minősítették saját gyermekkorukat. A nők igen szignifikánsan szebbnek látják gyermekkorukat, 6,8 ± ,03 értékkel, a férfiak 6,4 ± ,04 értéket adnak. Érdekes módon a 45 évnél fiatalabbak minősítették legpozitívabban gyermekkorukat, míg a 65 évnél idősebbek legnegatívabban, ebben valószínűleg jelentős szerepet játszanak az eltérő gyermekkori történelmi események, hiszen egyébként az idősek szinte minden elégedettségre vonatkozó kérdésre pozitívabb választ adtak, mint a fiatalabbak (3.1-9. táblázat és 3.1-10. táblázat).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave