Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód

A felmérés során igen részletesen vizsgáltuk a szociális-gazdasági jellemzőket, ezek közül a jelen tanulmányban felhasznált változók:
Iskolázottság, ezt hat fokozatban vizsgáltuk a 8 általánosnál alacsonyabb iskolázottságtól a főiskolai vagy egyetemi diplomáig terjedő skálán.
A saját, illetve a családi havi jövedelmének meghatározására külön nyolcfokozatú válaszkártyát használtak a felmérést végző védőnők, ahol az 1 = 50 ezer Ft vagy kevesebb, a 8 = 501 ezer Ftnál több havi jövedelmet jelentett.
Két tényezőt, amely az anyagi helyzet szubjektív megítélésére vonatkozik és ezért közvetlenül is összefügg az életminőséggel, külön bemutatunk ebben a fejezetben, ezek a saját anyagi helyzet megítélése, és a viszonylagos szegénység. A 3.1-11. táblázat és 3.1-12. táblázat ezeknek a változóknak a nem és életkor szerinti megoszlását mutatja be a teljes, 18 évesnél idősebb magyar népesség körében.
 
3.1-11. táblázat. Szociális és gazdasági helyzet nem szerinti megoszlása
Szociális és gazdasági helyzet
Férfiak (N = 5666)
Nők (N = 6987)
Mind
 
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
„Milyennek ítéli saját anyagi helyzetét országosan?”
3
,97
0
,025
3
,82
0
,022
3
,89
0
,017
20
,93
0
,000
„Olyan kevés a jövedelme, hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudja megvásárolni?”
0
,11
0
,004
0
,14
0
,004
0
,12
0
,003
23
,63
0
,000
 
3.1-12. táblázat. Szociális és gazdasági helyzet életkor szerinti megoszlása
Szociális és gazdasági helyzet
18–44 év
(N = 5754)
45–64 év
(N = 4307)
65 év felett
(N = 2589)
Mind
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
Milyennek ítéli saját anyagi helyzetét országosan?
4
,02
0
,025
3
,71
0
,028
3
,89
0
,036
35
,43
0
,000
Olyan kevés a jövedelme, hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudja megvásárolni?
0
,09
0
,004
0
,15
0
,006
0
,14
0
,007
41
,03
0
,000
 
A saját anyagi helyzet megítélése (Kopp és mtsai, elfogadva, Adler és mtsai, 2000)
A saját anyagi helyzetet a N. Adler (2000) féle 10 fokú létra segítségével vizsgáltuk, amely szerint a lehető legrosszabb a 0, a lehető legjobb a 10-es érték. A tízfokú skálán a teljes népesség körében az átlagérték 3,89 ± ,02; a nők szignifikánsan rosszabbnak minősítik anyagi helyzetüket. Érdekes módon a 4564 év közöttiek minősítik legrosszabbnak anyagi helyzetüket, a legjobbnak a 45 évnél fiatalabbak (3.1-11. táblázat és 3.1-12. táblázat).
 
Viszonylagos szegénység
A viszonylagos szegénységet azzal a kérdéssel vizsgáltuk, hogy „Olyan kevés a jövedelme, hogy az élethez alapvető cikkeket sem tudja megvásárolni”. Ez az állítás is szignifikánsan gyakoribb a nők között, és szintén a 45–64 éves korosztályban a leggyakoribb (3.1-11. táblázat és 3.1-12. táblázat).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave