Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.2. A magyar nők életminősége

Csoboth Csilla
 
A magyar nők hosszabb ideig élnek, mint a magyar férfiak, de életminőségük ettől függetlenül az élet bizonyos dimenzióiban nem kielégítő. A magyar nők életminőségét nagymértékben befolyásolja az alacsony iskolai végzettség, alacsonyabb foglalkoztatási státusz, az anyagi körülmények szubjektíven rossz megítélése, a többszörös nemi szerepvállalás és a bántalmazás. A magyar nők a férfiakhoz képest rosszabbnak értékelik egészségi állapotukat, magasabb arányban fordulnak elő körükben a nagy népegészségügyi problémát jelentő krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és a rheumatoid arthritis. A pszichés zavarok közül a szorongás és depresszió gyakrabban fordul elő a nők között. A Hungarostudy 2002-ben vizsgált rizikótényezők közül a szubjektív szegénység, az alacsony foglalkoztatási státusz és iskolázottság, a kor és a bántalmazás volt legerősebb összefüggésben a magas Beck depresszió pontszámmal. A jóllét és a kor, mint védő tényező, a vizsgált kockázati tényezők közül pedig a magas fokú ellenségesség, az alacsony szintű életcélok, a szubjektív szegénység és a partner általi bántalmazás volt legerősebb összefüggésben a gyakori szorongással. a kifejezetten a nők életminőségét befolyásoló háttértényezők ismerete és ezek integrálása a nőknek szóló megelőzési programokban fontos eszközként szolgálhat a magyar nők életminőségének javításában.
Kulcsszavak: nők egészsége, nemi szerepek, fizikai bántalmazás, szubjektív szegénység.
 
Gyakran felmerül a kérdés, hogy miért is szükséges a nők egészségéről és életminőségéről külön beszélnünk. A válasz: a nők egészségi állapotát – biológiai, hormonális és pszichés különbözőségükből, és a társadalmi szereprendszerben betöltött eltérő helyzetükből következően – más-más védő és károsító (kockázati) tényezők jellemzik, mint a férfiakat. a nők Magyarországon magas arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, de ugyanúgy ellátják a háztartást, és így kevesebb idejük jut pihenésre. Általánosságban a napi szintű stressztényezők úgy, mint a gyermek ellátása, a család élelmezése, idősek gondozása, különbözhetnek a férfiakétól. Sőt, a fejlett országokban élő nőkhöz képest, ezen stressztényezők minősége sok szempontból rosszabb úgy, mint szubjektív szegénység, élelmiszerellátás megoldása, nehéz szatyrok cipelése, melyek rontják a magyar nők életminőségét.
Világszerte a nőket jobban sújtja a szegénység, mint a férfiakat, sok az egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő nő. Gyakrabban kiszolgáltatottak a szociális rendszer ellátási formáinak is. Ezek a tényezők mind negatívan befolyásolják a nők egészségi állapotát és életük minőségét. Bizonyos betegségek inkább a nőket sújtják, így például a csontritkulás, szorongásos zavarok és a depresszió lényegesen gyakoribb a nők körében. A nők körében gyakoribb a krónikus betegségek miatt kialakult munkaképességcsökkenés és mozgáskorlátozottság (European Commission, 1997). A nők nagyobb arányban értékelik rossznak egészségi állapotukat, mint a férfiak. Fenti okok miatt kulcsfontosságú, hogy külön foglalkozzunk a nők egészségével és életminőségével.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave