Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.2.1. Nemzetközi áttekintés

Az EU tagállamokban élő nők születéskor várható átlagos élettartama 1970 és 1995 között 5,5 évet emelkedett. Ez bizonyos országokban, mint pl. Portugáliában még jelentősebb. Európában a nők körében is a nem fertőző betegségek a leggyakoribbak. A WHO adatai szerint a halálozás 86%-a a megelőzhető, nem fertőző betegségeknek tudható be (Brands és Derek, 2002). Az európai régióban minden második halál oka szívérrendszeri betegség. Az Európai Únió tagállamaiban minden negyedik nő részben (17,3%) vagy súlyosan (6,3%) korlátozott napi tevékenységeiben (Eurostat, 1996).
A mentális zavarok, főként a depresszió és a szorongásos zavarok gyakoriak a nők körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, 2001) álláspontja szerint a női nemhez, az idős korosztályhoz, és szegény társadalmi réteghez való tartozás fokozza a lelki zavarok kialakulásának rizikóját. Nőknél a depresszió minden korosztályban a rokkantságban töltött évek okaként első helyen áll, és becslések szerint 2000-ben az összes betegség közül ennek a 14–18,6%-t jelentette. A pánikzavar ezen mutatón belül a 15–44 éves nők körében kilencedik a 2000 évi becslések szerint (WHO, 2001).
A nők elleni fizikai, szexuális és pszichés erőszak világjelenség. Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy kultúrától függően a nők 10–69%-át bántalmazta partnere valamikor élete során. A fizikai bántalmazást nagyon gyakran kíséri pszichés és szexuális bántalmazás. Egy Japán vizsgálat szerint a fizikai bántalmazást átélt nők 57%-a mindhárom típusú bántalmazást átélte (Yoshihama és Sorenson, 1994). A bántalmazás egészségre ható következményei jelentősek, és nagymértékben rontják a nők életminőségét. Gyakran még a napi tevékenységek ellátása is problémát okoz, ha egy nő erőszakos kapcsolatban él. A főbb egészségi következmények a depresszió, öngyilkossági kísérletek, krónikus fájdalom szindróma, pszichoszomatikus betegségek, pszichoaktív szer használata és a fizikai sérülés. a bántalmazott nők gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat és csökken a munkaképességük. Újabb nemzetközi egészségpolitikai kutatások hangsúlyozzák az egészségügyi és társadalmi rendszerek hatását nők életminőségére (Raphael, Bryant, 2004). Mivel a nők aktív szerepet vállalnak a gyermekek és idősek ellátásában, ezért jobban kiszolgáltatottak az adott ország szociális támogatási rendszerének, és azokban az országokban, mint pl. Svédország vagy Dánia, ahol biztosított a gyermekellátás és ezen keresztül a nők munkavállalása, a részmunka lehetősége, az idősek gondozása, ott a nők életminősége jelentősen jobb. Ebből következik, hogy a nők életét befolyásoló szociális és infrastrukturális rendszer erősítése nagymértékben javíthatná a nők életminőségét Magyarországon is.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave