3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot

A férfiak általában kedvezőbben ítélik meg egészségi állapotukat, mint a nők. A nők 6%-a, míg a férfiak 8,9%-a ítélte kiválónak egészségi állapotát. A nők 5,3%-a, a férfiak 3,9% gondolta nagyon rossznak az egészségi állapotát. Mind az iskolai végzettség, mind a foglalkozási státusz és családi állapot nagyobb mértékben befolyásolja az egészségi állapot szubjektív megítélését nőknél, mint férfiaknál, és egy erőteljes szocio-ökonómiai gradiens látható nőknél. Míg a kevesebb mint 8 általános iskolát végzett nők 16,4%-a ítéli nagyon rossznak egészségi állapotát, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 0,8%-a mondta ugyanazt (3.2-1. ábra). A kiváló egészséget jelző nők majdnem negyede (24,2%-a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A munkanélküliek magas arányban (10,7%) értékelték rossznak, vagy nagyon rossznak egészségi állapotukat. A családi állapot is erősen összefügg az egészség szubjektív értékelésével. Legtöbben az özvegy nők (12,3%), és a házas, de férjével nem együtt élő nők (5,6%) közül értékelték egészségi állapotukat nagyon rossznak. Leginkább az egyedülálló (14,2%) és élettársi kapcsolatban élő nők csoportja értékelte kiválónak egészségi állapotát (3.2-2. ábra). Korcsoportra bontva, csak a fiatalok és középkorúak esetében volt szignifikáns a szubjektív egészségi állapot és a családi állapot összefüggése. A fiatal korcsoportban (18–44 év) kiválónak leginkább az egyedülállók (16%), és az élettársi kapcsolatban élők (13,1%) minősítették egészségi állapotukat. a középkorúak csoportjában (45–65 év) leginkább az özvegyek (26,2%) minősítették egészségi állapotukat rossznak, míg jónak vagy kiválónak a házas, de férjükkel nem együtt élő nők (31,2%), és a házasok (29,4%).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1137/#m1395amnea_1137 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1137/#m1395amnea_1137)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1137/#m1395amnea_1137)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.2-1. ábra. Szubjektív egészségi állapot nők körében végzettség szerint (N = 6987; p< 0,001)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1139/#m1395amnea_1139 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1139/#m1395amnea_1139)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1139/#m1395amnea_1139)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.2-2. ábra. Szubjektív egészségi állapot családi állapot szerint nők körében (N = 6987; p< 0.001)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1141/#m1395amnea_1141 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1141/#m1395amnea_1141)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1141/#m1395amnea_1141)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.2-3. ábra. Depressziós tünetegyüttes kategóriák előfordulása korcsoportonként a magyar nők körében (N = 6987; p<0.001)

 

WHO Jóllét

A nők 47,3%-a alacsony összpontszámot (kevesebb mint nyolc pont) ért el a WHO Jóllét Indexen. Az idősebb korosztályban volt a legmagasabb az alacsony jóllétről beszámolók aránya (62,7%). A magas jóllét pontszám szignifikáns védőtényezőként szerepel a depressziós tünetek előfordulásában (esélyhányados, OR: 0,102; 95% CI: 0,084–0,124). Súlyos depressziós tünetegyüttes szignifikánsan gyakrabban fordult elő azoknál a nőknél, akik alacsony pontszámot értek el a jóllét skálán (16,8%) összehasonlítva azokkal, akik magas pontszámot értek el (1,6%; p<0,000). A súlyos depressziós tünetek előfordulásának esélyét az alacsony jóllét index több mint tízszeresére emelte meg (OR: 12,090; 95% CI: 9,174–15,934).

 

3.2-3. táblázat. Depressziós és szorongásos tünetek előfordulása nők körében (N = 6987; p<0,000)

	Gyakoriság (%)	N
Depressziós Tünetegyüttes (BDI kategóriák)
Normál	69 ,3	4645
Enyhe	16 ,1	1078
Középsúlyos	5 ,9	395
Súlyos	8 ,7	584
Szorongásos Tünet
Ritka	72 ,2	5009
Gyakori	27 ,8	1932

 

Depressziós tünetegyüttes

Enyhe, középsúlyos vagy súlyos depressziós tünetegyüttes a női minta 30,7%-ban, míg a férfiak 25,6%-ban fordult elő (3.2-3. táblázat). A depressziós tünetek előfordulása életkorral emelkedik, legfőképpen a súlyos depressziós tünetek előfordulása (3.2-3. ábra). Míg a legfiatalabb korosztály (18–25 év) 2,1%-a érte el a súlyos tünet kategóriát, addig a legidősebb korosztály (>65 év) 19%-a számolt be súlyos depressziós tünetekről.

A depressziós tünetegyüttes előfordulása szorosan összefügg az iskolai végzettséggel és foglalkozással. A kevesebb mint nyolc általánost (60,5%) és a nyolc általánost (42,5%) végzetteknél gyakrabban fordultak elő depresszív tünetek, mint az érettségivel (20,1%) vagy felsőfokú végzettséggel (16%) rendelkezőknél. A súlyos depressziós tünetegyüttes több, mint ötször olyan gyakran fordult elő alacsony végzettségű nőknél, mint a magasabb végzettségűeknél. Depressziós tünetek gyakrabban fordulnak elő a gazdaságilag inaktív női lakosság körében (munkanélküli: 41,9%, nyugdíjas: 42,6%, rokkantnyugdíjas: 61,2%, eltartott: 46,2%), és több mint ötszörösére növelte a súlyos depressziós tünetegyüttes előfordulásának az esélyét (OR: 5,538; 95% CI: 4,492–6,826). A középsúlyos vagy súlyos depressziós tünetek esélye az életkorral nőtt, az összes vizsgált korcsoportban a legmagasabb rizikót az 56-65 év közötti nőknél láttuk (OR: 6,312; 95% CI: 3,168–12,573). A fiatalok között nem volt szignifikáns összefüggés a végzettség és depressziós tünetek között.

A családi állapot szintén szignifikáns összefüggésben van a depressziós tünetegyüttes kialakulásával, amely leggyakrabban az özvegyek (48,9%), a házas, de külön élő (35,5%) és az elváltak (35,8%) között fordult elő. A házasok (26,7%) vagy egyedülállók között (19,9%) a depressziós tünetek előfordulása alacsonyabb arányú volt. A súlyos depressziós tünetek előfordulásának esélye több mint háromszorosa volt az özvegyek, a házas, de külön élők és elváltak között (OR: 3,273; 95% CI: 2,756–3,888) az egyedülállók és házasságban vagy élettársi kapcsolatban élőkhöz viszonyítva.

A szubjektív szegénység, vagyis, hogy a kérdezett úgy érzi, hogy az élethez való alapvető cikkeket nem tudja megvenni, szignifikánsan megemeli a depressziós tünetek előfordulását. Közöttük 58,8% volt a depresszív tünetek előfordulása. Ugyanennek a csoportnak 23,2%-a esett a súlyos depressziós kategóriába, míg a minta többi részében 6,4%-a mutatott súlyos depressziós tüneteket. A súlyos depressziós tünetek kialakulásának esélye így több mint négyszerese volt a szubjektív szegénységet át nem élők között (OR: 4,461; 95% CI: 3,691–5,393).

A nők 18,2%-át valamikor valamilyen módon bántalmazták. Szignifikáns összefüggést találtunk a testi bántalmazás és a depressziós tünetegyüttes között (3.2-4. táblázat). A bántalmazott nők 41,8%-nál, míg a nem bántalmazott nők 27,8%-nál fordultak elő depressziós tünetek. A súlyos depressziós kategórián belül a nők 29,6%-a számolt be valamilyen bántalmazásról. a kérdezés időpontját megelőző évben való bántalmazás több mint kétszeresére (OR: 2,280; 95% CI: 1,456–3,571) vagy a fontos személy általi bántalmazás másfélszeresére (OR: 1,501; 95% CI: 1,160-1,941; p<0,005) emelte a súlyos depressziós tünetek esélyét. A félelem a közvetlen környezetben valakitől majdnem négyszeresére (OR: 3,901; 95% CI: 2,785–5,465; p<0,001) vagy az élete során elszenvedett partner általi bántalmazás majdnem háromszorosára (OR: 2,804; 95% CI: 2,216–3,548) emelte a súlyos depressziós tünetek előfordulásának esélyét. A fontos személy általi bántalmazás csak a fiatalabb korosztályban emelte a depressziós tünetek rizikójának esélyét (18–25 évesek: OR: 4,275; 95% CI: 2,121–8,616), viszont a partner általi bántalmazás és a kérdezés időpontját megelőző évben átélt bántalmazás a fiataloknál nem, azonban az időseknél emelte a középsúlyos és súlyos tünetek esélyét.

 

3.2-4. táblázat. Depressziós tünetegyüttes (BDI) előfordulása nem bántalmazott és bántalmazott nők körében (p = 0,000)

	Gyakoriság (%)
Bántalmazás	BDI-enyhe	BDI-középsúlyos	BDI-súlyos
Nem számolt be bántalmazásról	15 ,2	5 ,3	7 ,3
Partner általi bántalmazás	21 ,1	8 ,7	18 ,6
Fontos személy általi bántalmazás	18 ,8	7 ,6	11 ,7
Elmúlt évben bántalmazták	22 ,9	14 ,3	17 ,1
Bántalmazástól való félelem	23 ,2	12 ,6	25 ,8

 

3.2-5. táblázat. Középsúlyos / súlyos depressziós tünetegyüttes és a pszichoszociális háttértényezőket vizsgáló Általános Lineáris Model eredményei (p<0.05; R² = .174)

Tényező	F	Sig	Mean Square
Szubjektív szegénység	180,119	,0000	13049,465
Alacsony végzettség	76,273	,0000	5525,893
Alacsony foglalkoztatási státusz	28,030	,0000	2030,764
Kor	23,967	,0000	1736,411
Bántalmazva	18,858	,0000	1366,247
Rossz házassági kapcsolat	12,993	,0000	941,313
Gyermekkor rossz értékelése	9,994	,0056	724,060
Előzőleg házas	4,279	,039	309,988

 

3.2-6. táblázat. Gyakori szorongásos tünetek előfordulásának esélye bántalmazott nők körében (p = 0,000)

Bántalmazás típusa	OR (95% CI)
Partner általi bántalmazás	2,445 (2,057–2,906)
Fontos személy általi bántalmazás	1,556 (1,317–1,838)
Elmúlt évben való bántalmazás	3,560 (2,562 4,947)
Félelem a bántalmazástól	4,142 (3,102–5,531)

 

A depressziós tünetegyüttes nem mutatott szignifikáns összefüggést a dohányzással és a pszichoaktív szerfogyasztással. Az alkoholfogyasztás gyakorisága azonban szignifikáns összefüggést mutatott, mégpedig gyakrabban fordult elő azoknál, akik teljesen absztinensek voltak (35,7%), vagy akik négyszer vagy annál többszőr isznak hetente (39,2%). A súlyos depressziós tünetegyüttest jelzők kategóriája mutatott jelentős különbséget ebben a tekintetben. Az absztinensek 11,8%-a, a hetente több mint négyszer fogyasztók 9,5%-a, míg a havonta két-négyszer fogyasztók 4,3%-ánál volt súlyos depressziós tünetegyüttes.

Általános lineáris modell segítségével néztük meg a fent említett tényezők együttes hatásait a középsúlyos és súlyos depressziós tünetek kialakulására (3.2-5. táblázat). A vizsgált rizikótényezők közül a szubjektív szegénység, az életkor, az alacsony iskolázottság- és foglalkoztatási státusz és a bántalmazás volt legerősebb összefüggésben a magas BDI pontszámmal. A házassági kapcsolat minősége, a gyermekkor alacsony értékelése, és a családi állapot (vagyis előzőleg házas volt-e vagy nem) is szignifikáns háttértényezői a magas Beck Depresszió pontszámok kialakulásában.

 

Szorongás

A minta 27,8%-a számolt be gyakori szorongásos tünetekről, mely leginkább a középkorú nők körében volt a leggyakoribb (32,6%). Egyenként vizsgálva az alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság az esélyhányadost több mint másfélszeresére emelte (p<0,001). az „elmúlt évben” bántalmazás elszenvedése (OR: 3,560), és az élet során fontos személy általi bántalmazás (OR: 1,556) emelték a gyakori szorongásos tünetek előfordulásának esélyét (3.2-6. táblázat). A káros magatartásformák közül csak a dohányzás és pszichoaktív szerfogyasztás mutatott összefüggést a szorongás kialakulásával. Életkor szerint vizsgálva, az alacsony iskolázottság a legidősebbeknél, az alacsony foglalkoztatottsági szint pedig a középkorúaknál emelte a szorongás előfordulásának esélyét.

Logisztikus regresszió elemzéssel vizsgálva (3.2-7. táblázat) a magas jóllét (OR: 0,776) és a kor (OR: 0,993) mint védő tényező, a vizsgált kockázati tényezők közül pedig a magas ellenségesség (OR: 1,138), az alacsony életcélok (OR:1,304), a szubjektív szegénység (OR: 1,504) és a partner általi bántalmazás (OR: 1,416) volt legerősebb összefüggésben a gyakori szorongással.

 

3.2-7. táblázat. Gyakori szorongás és a pszichoszociális háttértényezőket vizsgáló logisztikus regresszió elemzés eredményei (p<0.05; R² = 0,299)

Változó	Wald	Sig	R	Exp (B)	95% CI
Magas jólét	305,8116	,0000	-,2866	,7767	,7550-,7990
Magas ellenségesség	54,8501	,0000	,1195	1,1380	1,0997-1,1775
Alacsony életcél	44,2893	,0000	,1069	1,3047	1,2064-1,4109
Kor	18,0227	,0001	-,0717	,9933	,9860- 1,0006
Szubjektív szegénység	9,2313	,0024	,0442	1,5044	1,1560-1,9579
Partner általi bántalmazás	4,3404	,0372	,0252	1,4164	1,0208-1,9653
Alacsony önhatékonyság	3,9379	,0472	,0229	1,0366	1,0004-1,0740

 

A nőkre jellemző általános jóllét, depresszió, szorongás mutatókról további részletek: Kopp és mtsai → 3.1. fejezet, Életkor és életminőség → 3.3.1-3. fejezetek, Purebl és Kovács → 6.2. fejezet.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//