Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Bobak M. New dietary risk factors: differences between Western and Eastern Europe, Heart Disease, Environment, Stress and Gender; Szerk.: Weidner, G., Kopp M., Kristenson M., Vol. 327 NATO Science Series: Life and Behavioural Sciences, 2002, pp. 287–295.
Brands A, Derek Y. Women and the rapid rise of noncommunicable diseases, NMH Reader, Issue No. 1, WHO, 2002.
Csoboth CT, Birkás E, Purebl G. Physical and sexual abuse: risk factors for substance use among young women. Behavioral Medicine, 2003, 28(4):165–171.
Elekes Z. Devianciák, mentális betegségek. Pongrácz T, Tóth IG. (szerk.) Szerepváltozások. Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága 1999, pp. 125–141.
European Commission. The state of women’s health in the European Community. Employment & Social affairs, Public Health. 1997. European Commission, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities.
Eurostat, Social portrait of Europe, Luxembourg. Office for Official publicatons of the European Communities.
Gyukits Gy, Ürmös A, Csoboth Cs, Purebl Gy. A depressziós tünetegyüttes előfordulása a fiatal roma nők körében. LAM 2000, 10 (11-12):911–915
Hajnal Á, Csoboth C. Öngyilkossági gondolat, öngyilkossági kísérletek fiatal lányok mintájában, Psychiatria Hungarica 2001, 16(2):134–144
Kamarás F. Terhességmegszakítások Magyarországon, Szerepváltozások, Szerk. Pongrácz Tiborné, Tóth István György, Tárki- Szociális és Családügyi Minisztérium, 1999.
Kleiverda G, Csoboth C, Ceapchi N. Women’s health in Central and Eastern Europe. Advances in Women and Health Research, Szerk.: Kolk A, Bekker M, van Vliet K. Tilburg University Press, 1999, pp. 199–217.
Kopp MS, Skrabski Á. Behavioural sciences applied to a changing society. Budapest. Biblioteca Septem Artium Liberalium 1996.
Kopp M, Csoboth C, Purebl Gy. Fiatal nők egészségi állapota, Szerepváltozások, Szerk.: Pongrácz Tiborné, Tóth István György, TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 1999.
Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S. Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Science & Medicine, 2000, 51:1351–1361.
KSH Évkönyv 2002, Központi Statisztikai Hivatal, 2002.
Kovács ME, Kopp M, Rózsa S. Hazai adatok. Szerk: M Kovács. Időskori depresszió és szorongás. Budapest: Springer Tudományos Kiadó 2003, pp. 44–54.
Magyarország IV. és V. kormányzati jelentése az ENSZ számára a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, Szociális és Családügyi Minisztérium, 2000.
Raphael D, Bryant T. The welfare state as a determinant of women’s health: support for women’s quality of life in Canada and four comparison nations. Health Policy 2004; 68:63–79.
Szádóczky E. Kedélybetegségek és szorongásos zavarok prevalenciája Magyarországon. Budapest. Print-Tech Kiadó, 2000.
Szádóczky E, Németh A. A hangulat zavarok kezelése terhesség alatt. Psychiatria Hungarica, 2002, 17 (3):259–272.
Szumszka I, Túry F, Hajnal Á, Csoboth Cs, Purebl Gy, Réthelyi J. Evészavarok prevalenciája fiatal nők hazai reprezentatív mintájában, Psychiátria Hungarica, 16. Évf., 2001. 4.
World Health Organization. The World health report 2001. World Health Organization 2001, Geneva.
Yoshihama M, Sorenson SB. Physical, sexual, and emotional abuse by male intimates: experiences of women in Japan. Violence and Victims, 1994, 9:63–77.
Zonda T, Bartos É, Nagy G. Affektív zavarok szűrése egy budapesti kerület lakosai körében, Orvosi Hetilap 141 (2000) 601-607.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave