Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Agerbo E, Nordentoft M, Mortensen PB. (2002) Familial, psychiatric, and socioeconomic risk factors for suicide in young people: nested case-control study. BMJ, 13;325(7355):74.
Beautrais AL. (2003) Suicide and serious suicide attempts in youth: a multiple-group comparison study. Am J Psychiatry, 160(6):1093–10-9.
Borowsky IW, Ireland M, Resnick MD. (2001) Adolescent suicide attempts: risks and protectors. Pediatrics, 107(3):485493.
Reifman A, Windle M. (1995) Adolescent suicidal behaviors as a function of depression, hopelessness, alcohol use, and social support: a longitudinal investigation. American Journal of Community Psychology 23(3):329+.
Cassel J. (1974a) An epidemiological perspective of psychosocial factors in disease etiology. American Journal of Public Health, 64:1040–1023.
Cassel J. (1974b) Psychosocial processes and “stress”: Theoretical formulations. International Journal of Health Services, 4:471–482.
Cassel J. (1976) The contribution of the social environment to host resistance. American Journal of Epidemiology, 104:107–123.
Cseh-Szombathy L. (1999) A reprodukció változó keretei. Századvég, 14. 2130.
Dollinger SJ, Greening L. (1993) Rural adolescents’ perceived personal risks for suicide. Journal of Youth and Adolescence, 22(2):211.
Dubow EF, Kausch DF, Blum MC, Reed J, Bush E. (1989) Correlates of suicidal ideation and attempts in a community sample of junior high and high school students. J. Clin. Child Psychol, 18:158–166.
Everson SA, Goldberg DE, Kaplan GA et al. (1996) Hopeless and risk of mortality and incidence of incidence of myocordial infarction and cancer. Psychosom. Med, 58(2):113-121.
Field T, Diego M, Sanders CE. (2001) Adolescent suicidal ideation. Adolescence, 36(142):241–248.
Flouri E, Buchanan A. (2002) The protective role of parental involvement in adolescent suicide. Crisis, 23(1):17–22.
Blanka Kores, Plesnicar BK, Tomori M, Zalar B. (2000) Gender differences in psychosocial risk factors among Slovenian adolescents. Adolescence, 35(139):431.
Frasure-Smith N, Lesperance F, Talajic M. (1993) Depression following myocardial infarction: impact on 6 month survival. JAMA, 270(15):1819–1825.
Friedman RC, Corn R, Hurt SW, Fibel B, Schulick J, Swirsky S. (1984) Family history of illness in the seriously suicidal adolescent: A life-cycle approach. Am. J. Orthopsychiatry, 54:390–397.
Fukuyama F. (1997) Bizalom. Budapest, Európa Kiadó.
Glassman, Shapiro (1998) Depression and the course of coronary artery disease. Am. J. Psychiatry, 155(I)II.
Groholt B, Ekeberg O, Wichstrom L, Haldorsen T. (2000) Young suicide attempters: a comparison between a clinical and an epidemiological sample. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 39(7):868–875.
Hjern A, Bremberg S. (2002) Social aetiology of violent deaths in Swedish children and youth. J Epidemiol Community Health, 56(9):688–692.
Kopp M, Skrabski Á. (1995) Magyar lelkiállapot. Budapest, Végeken Kiadó.
Lesperance F, Frasure-Smith N, Talajic M. (1996) Major depression before and after myocordial infarction: its nature and consequences. Psychosom. Med, 58(2):99–110.
Marcenko MO, Fishman G, Friedman J. (1999) Reexamining adolescent suicidal ideation: a developmental perspective applied to a diverse population. Journal of Youth and Adolescence, 28(1):121–138.
Mathur VK, Freeman DG. (2002) A theoretical model of adolescent suicide and some evidence from US data. Health Econ, 11(8):695–708.
O’Donnell L, Stueve A, Wardlaw D, O’Donnell C. (2003) Adolescent suicidality and adult support: the reach for health study of urban youth. Am J Health Behav, 27(6):633–644.
S. Molnár E, Pongrácz Tiborné (1996) Gyermeket nevelni. Társadalmi Riport, 332–351.
Susánszky É, Szántó Zs, Csoboth Cs, Purebl Gy. (2000) Család: Erőforrás vagy veszélyforrás? Századvég, 16. 45–59.
Tomori M, Zalar B. (2000) Characteristics of suicide attempters in a Slovenian high school population. Suicide Life Threat Behav, 30(3):222–238.
Tóth O. (1998) Házasság és gyermek: vélekedés és viselkedés. Századvég, 11. 80–93.
Vannatta RA. (1996) Risk factors related to suicidal behavior among male and female adolescents. J. Youth Adolesc, 25:149–160.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave