3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján

A felmérés adatai alapján az általános életminőség mutatókon – egészségi állapot önbecslése, munkaképesség-csökkenés, vitális kimerültség, fájdalom, Betegségteher Index, pszichés jóllét (WHO Jóllét Index, Beck Depresszió Kérdőív, szorongásos tünetek) – túl elemzésre kerülnek az alábbi háttértényezők: szociális és gazdasági helyzet, családi állapot, megküzdési stratégiák (érzelmi- és problémaközpontú), diszfunkcionális attitűdök, életcélok hiánya, alvászavarok, társas támogatás, ellenségesség, életesemények. A változók elemzése során a 65 év feletti populációt (ez a teljes minta 20,5%-a: N = 2589, 1635 nő és 950 férfi) hasonlítjuk össze a 65 év alattival (a minta 79,5%-a, N = 10050, 5346 nő és 4707 férfi, a nemi különbségeket is figyelembe véve.

 

Az általános egészségi állapot önbecslése

Az életkor előrehaladtával a nők és férfiak rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, fokozott romlás következik be megközelítőleg 40 éves kortól, majd újabb kevésbé markáns romlás 60 éves kortól. 60 éves korig a nők és férfiak görbéje együtt fut, de 60 éves kor felett a nők rosszabbnak ítélik egészségüket a férfiaknál. A 65 év felettiek 11,9%-a minősíti egészségi állapotát nagyon rossznak, 24,2%-a rossznak, 47,3%-a közepesnek, 15,1%-a jónak, 1,4%-a kiválónak. Ezek az arányok a 65 év alatti populációban: nagyon rossz: 2,8%, rossz: 8,6%, közepes: 37,0%, jó: 42,7%, kiváló: 8,9%. Szignifikánsan több idős ember vallja rossznak vagy nagyon rossznak egészségi állapotát, mint 65 év alatti (36,2% vs. 11,4%, esélyhányados, OR: 4,4, 95%CI: 3,9–4,9). Nők esetében ez a különbség még kifejezettebb (nők: 38,8% vs. 11,4%, OR: 4,9, 95%CI: 4,3–5,6, férfiak: 31,8% vs. 11,2%, OR: 3,7, 95%CI: 3,1–4,3).

 

Munkaképesség-csökkenés

A férfiak esetében 40 év kortól 55 éves korig kifejezett romlás következik be a munkaképességben, legnagyobb mértékben 50 és 55 éves kor között. 55 éves kor felett lelassul a munkaképesség csökkenés. Nők esetében a kifejezett romlás 40-től 50 éves korig tart, 50–65 éves korban stagnál, majd újra – a férfiakénál kifejezettebben – fokozódik a munkaképesség-csökkenés, különösen az „idősidős”, 85 év feletti korosztályban. várható eredmény, hogy az idősek között nagyobb fokú a munkaképesség-csökkenés, mint a fiatalabb korosztályokban (átlag: 1,86 vs. 0,66, p<0,001). Amíg a 65 év alatti nők és férfiak között nincs különbség, addig a 65 év feletti nők szignifikánsan (p = 0,038) nagyobb fokú munkaképesség-csökkenésről számolnak be, mint a férfiak. Érdekes azonban, és az idősek és fiatalabbak közötti attitűdbeli különbségekre utalhat, hogy az idősebbek közül (nők és férfiak esetében is) kifejezettebb munkaképesség-csökkenésük ellenére is kevesebben értékelik úgy, hogy nem képesek fizetett munkát vállalni, mint a fiatalok enyhébb munkaképesség-csökkenés esetén. A súlyos munkaképesség-csökkenésről beszámoló vagy székhez/ágyhoz kötött 65 év feletti nők mintegy 1/4-e, a férfiak 1/3-a ítéli úgy, hogy nem képes munkát vállalni, ez az arány a 65 év alatt nők és férfiak esetében is meghaladja az 50%-ot.

 

Vitális kimerültség

A vitális kimerültség pontszámok egyenletesen nőnek az életkorral nők és férfiak között egyaránt, és mind a fiatal, mind a középkorú, mind az idős korosztályban szignifikánsan (p<0,001) magasabbak a nők között. többváltozós elemzés alapján (General Linear Model) az időskori vitális kimerültséggel férfiak esetében szoros összefüggést mutatnak az alvászavarok és a szorongásos és depressziós tünetek, a mindennapi életvitelt korlátozó fájdalomtünetek és a munkaképesség-csökkenés. Nők esetében pedig az alvászavarok, a szorongásos és depressziós tünetek, és a mindennapi életvitelt korlátozó fájdalomtünetek mellett a családi állapot (egyedül él, özvegy), valamint a társas támogatás hiánya.

 

Fájdalom

A fájdalomtünetek előfordulásának rizikója több mint háromszor akkora a 65 év feletti populációban, mint a 65 év alattiban (71,4% vs. 42,4%, OR: 3,4, 95%CI: 3,1–3,7), ez a különbség valamivel nagyobb a nők esetében (ORnő: 3,5, 95%CI: 3,1–3,9 vs. ORférfi: 3,1, 95%CI: 2,7–3,6). A jelenlévő fájdalmak a nők 17,9%-át nem, 46,6%-át enyhén, 35,6%-át nagyon korlátozzák, a férfiak esetében ezek az arányok: nem: 20,3%, enyhén: 50,6%, nagyon: 29,0%. A 65 év alatti személyekben a fájdalmak korlátozó hatása szignifikánsan kisebb (nők: nem korlátoz: 29,3%, enyhén: 51,7%, nagyon: 18,9%, férfiak: nem: 34,0%, enyhén: 47,3%, nagyon: 18,7%).

 

Betegségteher Index

A betegségteher (a betegségek mindenapi életvitelt korlátozó hatása) pontszámok a munkaképesség-csökkenéshez és az általános egészségi állapothoz hasonlóan 40 éves kor körül kezd kifejezetté válni nők és férfiak között egyaránt. Érdekes tendencia azonban, hogy az 50–55 éves kornál megfigyelhető csúcs után a pontszámok mindkét nemnél valamelyest csökkennek, majd 70 éves kortól lassan újra emelkednek. A 65 éves kornál idősebbek között szignifikánsan nagyobb (átlag 15,6 vs. 9,5, p<0,001) a betegségek életminőségre kifejtett hatása, mint a 65 év alattiaknál. A nők között minden korosztályban magasabbak a betegségteher pontszámok.

A tíz fő betegségként, – azaz hogy melyik betegség befolyásolja leginkább az adott személy életvitelét -, megjelölt betegségek/betegségcsoportok megoszlását 65 év felett és alatt nők és férfiak között a 3.3.3-3. táblázat mutatja. A 65 évesnél fiatalabbak 51,6%-a jelölt meg valamilyen, az életminőséget aktuálisan befolyásoló betegséget, és 48,4%-a nem jelölt meg ilyet (fő betegség ’nincs’ kategória). Ez az arány az idősek között 82,2%, illetve 17,8%.

 

3.3.3-3. táblázat. A tíz leggyakrabban fő betegségként megjelölt betegség megoszlása a 65 évesnél idősebbek, illetve a 65 évesnél fiatalabbak között

	65≤ év			18–64 év
Fő betegség (%)	Férfi	Nő	Teljes	Férfi	Nő	Teljes
1. Mozgásszervi	21 ,9	31 ,4	28 ,0	13 ,8	16 ,4	15 ,2
2. Kardiovaszkuláris	25 ,2	23 ,8	24 ,3	9 ,9	10 ,7	10 ,3
3. Cukorbetegség	4 ,3	5 ,1	4 ,8	2 ,2	1 ,6	1 ,9
4. Szembetegség	3 ,6	4 ,4	4 ,1	1 ,7	1 ,2	1 ,4
5. Cerebrovaszkuláris	3 ,7	3 ,5	3 ,6	1 ,0	0 ,5	0 ,7
6. Gasztrointesztinális	3 ,0	2 ,5	2 ,7	3 ,4	3 ,0	3 ,2
7. Allergiás	2 ,1	2 ,5	2 ,3	4 ,2	6 ,6	5 ,5
8. Daganatos	2 ,9	1 ,3	1 ,9	0 ,9	1 ,1	1 ,0
9. Depresszió	0 ,8	1 ,3	1 ,1	0 ,8	2 ,7	1 ,8
10. Vesebetegség	0 ,9	0 ,8	0 ,8	1 ,0	0 ,9	0 ,9
Egyéb összesen	9 ,5	7 ,9	8 ,5	8 ,8	10 ,1	9 ,5
Nincs	21 ,9	15 ,4	17 ,8	52 ,2	45 ,0	48 ,4
Teljes	100	100	100	100	100	100

 

A három fő betegségként leggyakrabban megjelölt betegség 65 év felett: a mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek (kardiovaszkuláris), és a cukorbetegség. 65 év alatt szintén a mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, illetve az allergiás betegségek. Ugyanakkor a betegségek életminőségre kifejtett hatása szempontjából az idősebb (3.3.3-2. ábra) és fiatalabb korosztályban nők és férfiak között egyaránt a depresszió vezet, második helyen pedig az agyér-betegségek (cerebrovaszkuláris) állnak.

 

Pszichés jóllét: depressziós és szorongásos tünetek

A depresszió átlagpontszámok mind a férfiak, mind a nők esetében növekednek az életkorral, és bár minden életkorban magasabbak a nők között, ez a különbség 55 éves kor felett egyre nő (3.3.3-3. ábra). (Purebl és Kovács → 6.2. fejezet).

A depresszió átlagpontszám az 65 év feletti nők és férfiak között is meghaladja a határértéket (BDI>10), azaz az idős átlagpopuláció enyhe depressziós tünetektől szenved. A 65 év feletti populációban háromszor akkora a rizikója a középsúlyos-súlyos, azaz valószínűleg klinikai szintű depressziós tünetegyüttes jelenlétének, mint a 65 év alattiak között (25.3% vs. 10.4%, OR: 2,9, 95%CI: 2,6–3,3). A depresszió súlyossági csoportok szerinti megoszlását a fiatal, középkorú és idős korosztályban a 3.3.3-4. ábra mutatja.

Azoknak, akiknél középsúlyos-súlyos depressziós tünetegyüttes állt fenn, mindössze 7,3%-a (a nők estében 8,5%, a férfiak esetében 4,6%) részesült kezelésben az elmúlt év során depresszió miatt. A felismert és kezelt esetek aránya valamivel kedvezőbb a 65 év alatti populációban (10,4%, a nők estében 13,7%, a férfiak esetében 6,2%).

A szorongás átlagpontszámok alakulását az életkor függvényében nők és férfiak között az 3.3.3-5. ábra mutatja. A szorongásos tünetek (az elmúlt időszakban feszültség, idegesség) jellemző / teljesen jellemző volt a 65 év felettiek 25,7%-ára, illetve a 65 év alattiak 25,2%-ára. Sem a nők, sem a férfiak esetében nem volt lényeges különbség a szorongásos tünetek gyakoriságában a 65 évesnél idősebbek illetve a fiatalabbak között: 65 év feletti nők 29,1%-ra, a 65 év alattiak 27,9%-ára, férfiak esetében a 65 év felettiek 19,8%-ra, a 65 év alattiak 22,1-ára volt jellemző / teljesen jellemző a szorongás.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1410/#m1395amnea_1410 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1410/#m1395amnea_1410)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1410/#m1395amnea_1410)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3.3-2. ábra . Betegségteher átlagpontszámok a fő betegségcsoportokban a 65 évesnél idősebbek, illetve a 65 évesnél fiatalabbak között

 

Az általános jóllét és az egyéb életminőség mutatók összefüggései, háttértényezői

A WHO Jóllét Index átlagpontszám szignifikánsan alacsonyabb a 65 év feletti lakosságban, mint a 65 év alattiban (átlag: 6,63 vs. 8,04, p<0,001). A 65 év feletti lakosság 8,2%-számol be a jóllét teljes hiányáról, 32,9%-a csökkent jóllétről, 42,9%-a jóllétről, és 16,1%-a teljes jóllétről. Ezek az arányok a 65 év alatti lakosság esetében: 3,8% / 20,7% / 52,5% / 22,9% (3.3.3-6. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1414/#m1395amnea_1414 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1414/#m1395amnea_1414)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1414/#m1395amnea_1414)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3.3-3. ábra . Depresszió átlagpontszámok az életkor függvényében nők és férfiak között

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1416/#m1395amnea_1416 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1416/#m1395amnea_1416)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1416/#m1395amnea_1416)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3.3-4. ábra. Beck Depresszió súlyossági csoportok a 65 év feletti populációban nők és férfiak között

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1418/#m1395amnea_1418 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1418/#m1395amnea_1418)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1418/#m1395amnea_1418)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3.3-5. ábra. Szorongásos tünetek átlagpontszámok az életkor függvényében nők és férfiak között

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1420/#m1395amnea_1420 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1420/#m1395amnea_1420)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1420/#m1395amnea_1420)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3.3-6. ábra. WHO Jóllét Index kategóriái a 65 év feletti és alatti populációban nők és férfiak esetében

 

Az általános életminőség mutatók – az egészségi állapot önbecslése, munkaképesség-csökkenés, vitális kimerültség, fájdalom, Betegségteher Index, WHO Jóllét Index, BDI, szorongásos tünetek – szoros összefüggésben állnak egymással. A pozitív mutatók, mint a jóllét és egészségi állapot pozitív korrelációban állnak egymással, és negatív korrelációban a negatív mutatókkal, mint a munkaképesség-csökkenés, vitális kimerültség, fájdalom, betegségteher, depressziós és szorongásos tünetek, illetve ez utóbbi negatív mutatók pozitív korrelációt mutatnak egymással (parciális korreláció, nemre, életkorra, szociális és gazdasági helyzetre és családi állapotra kontrollálva).

Az életminőség mutatók, illetve a háttértényezők összefüggéseit többváltozós elemzéssel vizsgáltuk (lineáris regresszió), melyben függő változónak az általános jóllét skálát vettük (WHO Jóllét Index), független változónak pedig a többi életminőség mutatót, illetve egyéb háttérváltozókat, mint a nem, életkor, szociális és gazdasági helyzet, megküzdési stratégiák (érzelmi- és problémaközpontú), ellenségesség, diszfunkcionális attitűdök, életcélok hiánya, alvászavarok, társas támogatás, negatív életesemények. A 3 fő korosztály esetében talált eredményeket a 3.3.3-3. táblázat mutatja.

 

3.3.3-3. táblázat. WHO Jóllét Index pontszámmal összefüggésben álló változók a hatáserősség sorrendjében

 

18–44 év	45–64 év	65+ év
Vitális kimerültség** Szorongás** Problémaközpontú megküzdés** Egészségi állapot önbecslése** Életcélok** Diszfunkcionális attitűdök** Ellenségesség** Alvászavarok* Munkaképesség-csökkenés*	Vitális kimerültség** Szorongás** Egészségi állapot önbecslése** Problémaközpontú megküzdés** Életcélok** Diszfunkcionális attitűdök** Depressziós tünetek** Alvászavarok** Társas támogatás** Nem** Munkaképesség-csökkenés*	Vitális kimerültség** Egészségi állapot önbecslése** Munkaképesség-csökkenés** Depressziós tünetek** Problémaközpontú megküzdés** Szorongás** Életcélok** Diszfunkcionális attitűdök** Nem* Társas támogatás* Korlátozó fájdalom tünetek* Negatív életesemények*
A 9 változó összességében a különbségek 32,8%-át magyarázza.	A 11 változó összességében a különbségek 40,0%-át magyarázza.	A 12 változó összességében a különbségek 46,3%-át magyarázza.

* p>0,05, ** p>0,001

 

A 65 év feletti populációnál a három legfontosabb, rosszabb életminőséget előrejelző tényező a vitális kimerültség, a rosszabbnak ítélt általános egészségi állapot, illetve a munkaképesség-csökkenés. a vitális kimerültség egyébként mindhárom korosztályban a legfontosabb tényező, melyet a fiatalabb korosztályokban a szorongás követ. Az életkor előrehaladásával, egyre inkább előtérbe kerülnek a testi egészséggel / betegségekkel kapcsolatos tényezők, mint az általános egészségi állapot, a munkaképesség-csökkenés, a mindennapi funkciókat korlátozó fájdalmak, illetve nagyobb szerepet kapnak depressziós tünetek. A társas támogatás szerepe, és a nemi különbségek is kifejezettebbé válnak. Az idős korosztálynál bekerült a szignifikáns változók közé a negatív életesemények életminőséget rontó hatása is.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//