Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.1.1.2. Vizsgálati módszerek

A koherenciaérzés a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívből (Rahe és Tolles, 2002): Antonovsky koherencia érzés kérdőívének számos rövidített változata készült el, így például Svédországban széles körben használják a három kérdésből álló változatot is (Sandquist és mtsai, 2000, Lundberg és Nystrom, 1995, Schumacher és mtsai, 2000). A 9 tételes rövidített kérdőív megbízható és valid eszköz, magas belső konzisztenciával.
Richard Rahe és munkacsoportja (2000) az elmúlt években egy olyan többdimenziós önjellemző mérőeszközt fejlesztett ki, amely a mindennapos stresszhatások és a rendelkezésre álló megküzdő kapacitások átfogó felmérését, és a két terület egymáshoz viszonyított mértékének megállapítását teszi lehetővé. A megküzdési kapacitások utolsó alskálája a koherencia érzés kérdőív Rahe-féle változata az „élet értelme” skála. A kérdőív Cronbach-alfa értéke 0,69, ami a kérdések megfelelő belső konzisztenciáját mutatja, vizsgálatunkban ennek magyar változatát alkalmaztuk (Rózsa és mtsai, 2003).
Személyes hatékonyság (kompetencia) kérdőív (Schwarzer, 1993, Kopp 1993): Az a beállítottság, hogy általában képesnek érezzük magunkat a nehéz helyzetek megoldására. A rövidített kérdőív Cronbach-alfa értéke 0,83, ami a tételek homogenitását mutatja (Rózsa és mtsai, 2003).
Az egészségi állapot önbecslése: Az utóbbi években számos vizsgálat bizonyította, hogy az egészségi állapot önértékelése, az ún. „self-rated health” a halálozás legmegbízhatóbb előrejelzője; megbízhatóbb, mint a ma használatos szűrővizsgálati eljárások (részletesen lásd Idler és Benyamini, 1997 összefoglalóját). Két konkrét kérdést tettünk fel: „Kortársaihoz hasonlítva hogyan minősíti saját egészségi állapotát?”; „Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?” Az egészségre vonatkozó két kérdést ötfokozatú skálán kellett megítélniük a részt vevőknek: 1: nagyon rossz; 2: rossz; 3: közepes; 4: jó; 5: kiváló.
Versengő, rivalizáló attitűd, irigység: Tudomásunk szerint a mi vizsgálatunk volt az első, ahol a versengő attitűdöt szerepeltettük a társadalmi tőke változók között (Skrabski, 2003, Skrabski és mtsai, in press). A versengő attitűdöt azzal mértük, hogy a megkérdezett mennyire ért egyet az alábbi állítással: „Ha egy jó ismerősöm sikeréről hallok, úgy érzem, mintha magam kudarcot vallottam volna.” (Válasz: 0–3 „nem ért egyet”-től „teljesen egyet ért”-ig). A kérdés az ellenségesség kérdőív része, lásd Melléklet 7. fejezet (Cook-Medley, 1954, Kopp és Skrabski, 1995, Kopp és mtsai, 1998, Kopp és mtsai, 2000). A további alkalmazott kérdőíveket a Monográfia → 2.1. fejezete, tartalmazza.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave