Benedek Csilla, Hajas Lívia, Hermánné Dr. Juhász Réka

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Dietetikus hallgatók számára

1a. feladat: Készítsen 200 cm3 vegyes százalékos oldatot kristályvizes sóból

A kiadott kristályvizes anyagok: réz-szulfát pentahidrát (CuSO4 · 5H2O), dinátrium-hidrogén-foszfát dihidrát (Na2HPO4 · 2H2O), nátrium-tioszulfát pentahidrát (Na2S2O3 · 5H2O)

A kiadott koncentrációk: 1%, 2%, 3%, 4%

Kapott anyag: ………………………………..

Koncentráció: ………………………………..

(képlet)

Ne feledje, hogy a vegyes százalék azt mutatja meg, hogy hány g oldott anyag van 100 cm3 oldatban. A koncentráció mindig a vízmentes anyagra vonatkozik, hiszen oldáskor a kristályvíz leválik és nem lesz megkülönböztethető az oldáshoz használt víztől! Első lépésként számolja ki, hogy hány g oldott anyagra van szüksége a 200 cm3 adott töménységű oldathoz.

Vízmentes anyagból szükséges mennyiség (g) = …………………………

A következőkben végigvezetjük azon, hogyan tudja kiszámolni, hogy a szükséges vízmentes mennyiséget (m) mennyi kristályvizes anyag (x) tartalmazza. Ehhez szüksége lesz az anyagok molekulatömegére. Gyűjtse ki a kapott periódusos rendszerről az adott anyagot alkotó elemek atomtömegét:

Kémiai elem neve	Vegyjel	Atomtömeg (g/mol)

Számolja ki a vízmentes anyag moláris tömegét úgy, hogy összeadja az anyagot alkotó elemek atomtömegét. Ügyeljen arra, hogy melyik elemből hány darab atom található a molekulában! Két (!) tizedesjegyre kerekített atomtömegekkel és moláris tömegekkel számoljon.

Számolja ki a víz moláris tömegét!

Nézze meg, hány mol víz kapcsolódik az anyaghoz. Szorozza be a víz moláris tömegével. Ezt az értéket adja hozzá a vízmentes anyag moláris tömegéhez, hogy megkapja a kristályvizes anyag moláris tömegét.

Aránypárok segítségével számolja ki, hány g kristályvizes anyag tartalmazza a szükséges mennyiségű vízmentes anyagot. Tehát a vízmentes sóból szükséges mennyiséget (m) szorozza be a kristályvizes só molekulatömegével (M kristályvizes anyag), majd az így kapott értéket ossza el a vízmentes só molekulatömegével (M vízmentes anyag).

Az x-re kapott értéket kerekítse két tizedesjegyre. A kiadott anyagból ekkora mennyiséget kell kimérnie, hogy a kívánt töménységű oldatot kapja.

A feladatot a következők szerint hajtsa végre:

Egy tárázott 250 cm3-es főzőpohárba táramérlegen mérje ki az előbb kiszámolt mennyiséget a kristályvizes anyagból.

A tömegméréssel és a táramérlegek használatával kapcsolatos tudnivalókat a 2. számú mellékletben ismertetjük. Olvassa át. A szabályok betartása mindenki számára kötelező.
Mérőhenger segítségével mérjen ki 100 cm3 desztillált vizet.
Öntse rá a kimért anyagra.

Az oldatok készítéséhez sose használjon csapvizet, szigorúan csak desztillált vizet! Ez más, mint a csapvíz. Úgy készül, hogy a csapvizet desztillálókészülékbe vezetik, ahol felforralják, majd a gőzt a készülék hűtőberendezésében kondenzálják és összegyűjtik. Ezáltal eltávolítják a csapvízben lévő „szennyező” ásványi anyagokat.
Egy üvegbot segítségével elegyítse a főzőpohár tartalmát. Addig folytassa a keverést, míg a kristályok teljesen fel nem oldódnak.

Az oldószer az oldás folyamán mindig az oldandó anyag felületén hat. Oldás közben a felület közelében tömény oldat keletkezik, amely további anyagmennyiség oldatba jutását akadályozza. Az oldódás sebességét lényegesen fokozza a keverés vagy rázás, mely elősegíti, hogy a még oldatlan anyag friss oldószerrel érintkezzen.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1399ellag_108/#m1399ellag_108 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1399ellag_108/#m1399ellag_108)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1399ellag_108/#m1399ellag_108)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Tipp: Ha az anyag nehezen oldódik, adjon hozzá még 50 cm3 desztillált vizet. Vagy gyorsítsa az oldást a hőmérséklet emelésével. A legtöbb anyag oldhatósága a növekvő hőmérséklettel fokozódik. Ne feledje, nemcsak az oldhatóság, hanem a térfogat is függ a hőmérséklettől. Ha felmelegíti az oldatot, hűtse le mielőtt áttölti a mérőlombikba!

Miután az összes anyagot feloldotta, folyadéktölcsér és üvegbot segítségével a főzőpohár teljes tartalmát öntse át egy 200 cm3 űrtartalmú mérőlombikba.

Az üvegbot vezetésével csurgassa az oldatot a tölcsér falára. Lassan és óvatosan, hogy ne folyjon vagy fröccsenjen mellé!
A főzőpoharat egy kis desztillált vízzel mossa körbe. A pohárból a vizet a tölcséren körbe csorgatva öntse a mérőlombikba. Ezt még kétszer ismételje meg.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1399ellag_111/#m1399ellag_111 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1399ellag_111/#m1399ellag_111)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1399ellag_111/#m1399ellag_111)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A többszöri átöblítésre azért van szükség, hogy a főzőpohárban feloldott anyag veszteség nélkül kerüljön a mérőlombikba.

Ezután a mérőlombikot óvatosan töltse fel desztillált vízzel a nyakán látható jelig.

Az utolsó néhány cm3-t cseppenként adja hozzá. Ne feledje, hogy akkor lesz pontos a feltöltés, ha a meniszkusz legalsó szakaszát állítja a jelre (lásd 3. számú melléklet)!
Zárja le a lombikot a hozzá tartozó üvegdugóval.
Az oldatot alaposan homogenizálja úgy, hogy a lombikot többször fejjel lefelé fordítja.

Az összerázás közben végig tartsa a hüvelykujját vagy a tenyerét (a rázás módjától függ, hogy melyiket) az üvegdugón, nehogy kicsússzon a dugó és kifolyjon az oldat!

Beadandó:

A kapott anyag és koncentráció. A bemérendő kristályvizes só mennyisége g-ban két (!) tizedesjegyre kerekítve. A számolás menetét is írja le a jegyzőkönyvbe!

Ne feledje, hogy az 1. számú melléklet bemutatja a jegyzőkönyvvel kapcsolatos elvárásokat. Olvassa át, mielőtt belekezd a jegyzőkönyv elkészítésébe.

Az abszolút sűrűség az adott térfogategység tömegének mértéke, melynek jele ρ (ejtsd: ró), SI mértékegysége: kg/m3 (vagy g/cm3). Az m (g) tömegű és V (cm3) térfogatú test sűrűsége t (°C) hőmérsékleten egyenlő a tömegének és a térfogatának hányadosával: ρ = m/V.

A sűrűség meghatározása analitikai célokat szolgál. Sűrűség alapján anyagok azonosíthatók minőség szempontjából, másrészt mennyiségi mérésekre is alkalmas. Az oldatok sűrűsége nemcsak az anyagi minőségtől és a hőmérséklettől függ, hanem az oldat koncentrációjától is. A sűrűségmérés például cukoroldatok koncentrációjának gyors megállapítására is használható.

A gyakorlatban a folyadékok sűrűségét legegyszerűbben areométerrel lehet meghatározni. Az areométer egy skálabeosztással ellátott, zárt üvegcső, amely alul higannyal vagy ólomsöréttel megtöltött gömbbel végződik. Alkalmazása Arkhimédész törvényén alapszik. Addig süllyed a folyadékba, míg az általa kiszorított folyadék súlya egyenlő nem lesz az areométer súlyával. A bemerülés mélységéből tudunk következtetni a folyadék sűrűségére. Minél kisebb a folyadék sűrűsége, az areométer annál mélyebben merül alá. Minél nagyobb a folyadék sűrűsége, annál kevésbé merül alá a folyadékba, a csőnek annál hosszabb része áll ki a folyadékból.