Benedek Csilla, Hajas Lívia, Hermánné Dr. Juhász Réka

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Dietetikus hallgatók számára


3b. feladat: Ismeretlen töménységű oldat NaOH tartalmának meghatározása törzsoldatból az előző feladatban faktorozott 0,1n HCl oldattal

 
A nátrium-hidroxid erős bázis, töménységét sósavval való titrálás útján határozhatja meg. A titrálás során a következő reakció játszódik le:
 
NaOH + HCl = NaCl + H2O
 
  1. A kapott oldatból készítsen törzsoldatot. A főzőpohár tartalmát veszteség nélkül töltse át egy 100 cm3 űrtartartalmú mérőlombikba. Desztillált vízzel töltse fel a lombikot a nyakán látható jelig és alaposan homogenizálja.
    Vigyázzon, hogy áttöltéskor a főzőpohárban lévő folyadék ne cseppenjen vagy fröccsenjen mellé! Ne felejtse el a főzőpohár falát egy kis desztillált vízzel körbe mosni! A pohárból a vizet öntse a mérőlombikba. Ezt még kétszer ismételje meg, és csak ezt követően töltse fel a lombikot desztillált vízzel a lombik nyakán látható jelig. Az utolsó néhány cm3-t óvatosan, cseppenként adja hozzá.
  2. Vegyen elő három titrálólombikot, melyekbe az előbb elkészített törzsoldatból hasas pipetta segítségével mérjen ki 10–10 cm3-t.
    A faktorozás során használt pipettát és titrálólombikokat alaposan mossa el, majd desztillált vízzel öblítse ki. A lombikból rázza ki a vizet és már használhatja is. Ne aggódjon, a lombikban maradt vízcseppektől nem fog megváltozni az oldott anyag mennyisége, nem fogja befolyásolni a mérés pontosságát. Azonban a pipettában maradt desztillált víz felhígítja a kimért oldatot. Ügyeljen arra, hogy a legelőször kimért, ezáltal „felhígult” 10 cm3-t ne a lombikba, hanem a lefolyóba engedje. Fontos! A bürettát ne engedje le! Ugyanazt a mérőoldatot fogja használni, mint az előző feladatban.
  3. Adjon mindhárom lombikhoz 3 csepp metilnarancs indikátort és egy kis desztillált vizet.
  4. Faktorozott 0,1n HCl mérőoldattal titrálja őket vöröshagymahéj színig.
    Ne felejtse el a párhuzamos mérések között a fogyást leolvasni és a bürettát újra feltölteni a nullpontig. Ha a feljegyzett három fogyásérték között 0,10 cm3-nél nagyobb eltérés van, akkor végezzen egy újabb (negyedik) mérést is.
 
Párhuzamos mérés
1.
2.
3.
(4.)
Átlag
Mérőoldat fogyás (cm3)
 
 
 
 
 
 
Számolja ki a párhuzamos mérések során leolvasott mérőoldat fogyások átlagát. A kapott fogyás átlagértéket szorozza be az előző feladatban meghatározott faktorral, a titerrel és a hígítás mértékével.
 
 
A titer azt mutatja meg, hogy 1 cm3 pontos mérőoldat hány g vizsgált anyaggal reagál maradék nélkül. A titer értéke a titrálási feladattól függ. Jelen esetben a következők szerint kell kiszámítani:
1000 cm3 1n savoldatnak megfelel, azaz vele egyenértékű 1000 cm3 1n lúgoldat. 1 cm3 normál savoldat közömbösítéséhez tehát 1 cm3 normál lúgoldat szükséges, tekintet nélkül arra, hogy milyen savról vagy lúgról van szó. Ne feledje, hogy a normál oldat azt jelenti, hogy 1000 cm3 oldat az oldott anyag egyenértéktömegnyi mennyiségét tartalmazza, amelyet bázisoknál általában úgy kap meg, hogy a molekulatömeget elosztja a hidroxid gyökök számával. Ezért a NaOH esetében a normál oldat töménysége megegyezik a mólos töménységével (= 40 g/l). 1000 cm3 1n HCl közömbösít 40,0 g NaOH-t. 1000 cm3 0,1n HCl csak 4,0 g NaOH-t.
 
1 cm3 0,1n HCl 4,0/1000 = 0,004 g NaOH-t közömbösít.
 
A fogyás és a titer segítségével számolt anyagmennyiség a törzsoldatból kivett részletre vonatkozik, amelyet még a hígítás segítségével át kell számolni az eredeti oldatra. A kapott ismeretlen töménységű oldatból készített 100 cm3 törzsoldat tartalmazta a teljes meghatározandó mennyiséget. Ha a törzsoldatból 10 cm3-t titrált, akkor a hígítás 10-szeres volt (mert 100/10 = 10). Az eredményt ebben az esetben tízzel be kell szorozni, hogy megkapja hány g oldott anyagot tartalmazott a főzőpohárban lévő oldat, amelyből kiindult.
 
 
Beadandó:
A választott főzőpohár sorszáma és a benne lévő NaOH mennyisége g-ban négy (!) tizedesjegyre kerekítve.
 
Felkészülést segítő kérdések
  • Mit neveznek titrálásnak?
  • Mi a faktor?
  • Mi a titer?
  • Írja le a normál oldat fogalmát!
  • Mit neveznek 0,1n oldatnak?
  • Milyen eszközbe töltjük a mérőoldatot a titrálás során?
  • Mi az indikátor szerepe a titrálás során?
  • Mit jelent az ekvivalencia pont a sav-bázis titrálások során?
  • Írja fel a sav-bázis titrálások során lejátszódó közömbösítési reakciót!
  • Mit jelent az, hogy ha egy mérőoldat faktora nagyobb, mint 1? Ebben az esetben a készített mérőoldat hígabb vagy töményebb, mint a pontos mérőoldat?
  • Mit jelent az, hogy ha egy mérőoldat faktora kisebb, mint 1? Ebben az esetben a készített mérőoldat hígabb vagy töményebb, mint a pontos mérőoldat?
  • Mi a titrálás eredménye? Mit olvasunk le és milyen mértékegységgel adjuk meg?
  • A sav-bázis titrálás során, ha a NaOH tartalmat szeretnénk meghatározni sósav mérőoldattal, akkor hogyan tudjuk kiszámolni a titert? Milyen adatra van szüksége ehhez?
  • Az ismeretlen töménységű NaOH oldatból 200 ml törzsoldatot készített. Ebből 20 ml-t titrált. Hányszoros hígítást végzett?
 

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 198 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/hajas-juhasz-benedek-elelmiszerkemiai-laboratoriumi-gyakorlatok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave