Benedek Csilla, Hajas Lívia, Hermánné Dr. Juhász Réka

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Dietetikus hallgatók számára

JODOMETRIA

A jodometria mind oxidáló, mind redukáló anyagok mérésére alkalmas. Az alapreakció:

I2 + 2e- = 2I-

A folyamat megfordítható, iránya attól függ, hogy reakciópartnerként oxidáló vagy redukáló anyagot használnak.

Mérőoldatként leggyakrabban a nátrium-tioszulfát (redukáló tulajdonságú) és a kálium-jodidos jód (oxidáló tulajdonságú), valamint kálium-jodát oldatokat használják. A kálium-jodidos jódoldatban I3- anion képződik, mely in situ redukálódik:

I2 + I- = I3-

I3- + 2e- = 3I-

A gyakorlat célja ismeretlen mennyiségű jódot tartalmazó oldatból a jód meghatározása nátrium-tioszulfát mérőoldattal. A jód a tioszulfát ionokkal gyors redox reakcióban, tetrationát ionok keletkezése mellett reagál a titrálás során:

I2 + 2S2O32- = 2I- + S4O62-

Azaz:

I2 + 2Na2S2O3 = 2NaI + Na2S4O6

Mivel a jódoldat színe intenzív barnásvörös, ennek elvesztése önmagában is jelzi a titrálás végpontját (a keletkező jodid ion oldata színtelen): az oldat sárgává, majd színtelenné változik. A végpont jelzése érzékenyebbé tehető keményítő oldat indikátorként történő alkalmazásával. A keményítő a jóddal kék színű komplexet képez, mely egyetlen csepp felesleges tioszulfát mérőoldat hatására eltűnik. A jód intenzív saját színe miatt a keményítőt csak a sárgás szín megjelenésével, azaz a titrálás végpontjának közeledésével adják az oldathoz. A keményítő oldatot mindig frissen kell készíteni.

A reakció során két elektron átadása történik, így az egyenértéktömeg a I2 molekulatömegének a fele, azaz 253,8/2 = 126,9. 1 cm3 0,1n Na2S2O3 mérőoldat 0,01269 g I2‑dal egyenértékű, tehát a titer értéke 0,01269 g/cm3.