Benedek Csilla, Hajas Lívia, Hermánné Dr. Juhász Réka

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Dietetikus hallgatók számára

5. feladat: Tejtermékek kalciumtartalmának meghatározása

A legfontosabb kalciumforrások a tejek és tejtermékek. A különböző tejtermékek (pl. savanyú tejek, tejszín, sajtok stb.) eltérő kalciumtartalommal bírnak. A titrálás közvetlenül elvégezhető tej, tejföl, joghurt, kefir kalciumtartalmának meghatározására. Egyéb élelmiszerekből híg sósavas kivonatot készítenek.

Vizsgált tejtermék: ……………………………………..

Egy 50 ml-es főzőpohárba táramérlegen mérjen ki 10 g-ot a kapott tejtermékből.
Adjon hozzá egy kis desztillált vizet, és üvegbot segítségével alaposan homogenizálja.
A főzőpohár tartalmát veszteség nélkül töltse át egy 100 cm3 űrtartalmú mérőlombikba. Desztillált vízzel töltse fel jelig és alaposan rázza össze.
Ebből a törzsoldatból három titráló lombikba pipettázzon 10-10 cm3-t.
Pipettával mérjen mindegyikhez 2-2 cm3 1n NaOH oldatot.
Mindegyikhez adjon hozzá ugyanakkora mennyiségű Patton Reader indikátort.

Az indikátorral elkeverve az elegy lilás-rózsaszínes színű lesz. Az elegy színe a tejtermék típusától is függ. A különböző tejtermékeknél kismértékű eltérések lehetnek.
Ismert faktorú Komplexon III mérőoldattal (0,01M EDTA) titrálja égszínkék színűre.

Ha a feljegyzett három fogyás érték között 0,10 cm3-nél nagyobb eltérés van, akkor végezzen egy újabb (negyedik) mérést is.

Tipp: A kurzus Moodle oldalán megtekintheti a titrálás elején, az átcsapáskor és a túltitráláskor látható színeket.

Párhuzamos mérés	1.	2.	3.	(4.)	Átlag
Mérőoldat fogyás (cm3)

Számolja ki a párhuzamos mérések során leolvasott mérőoldatfogyások átlagát.

Ne feledje, hogy a számtani átlag kiszámításánál csak azt a három fogyást vegye figyelembe, melyek között az eltérés nem haladja meg a 0,10 cm3-t!

A kapott fogyás átlagértékét szorozza be a mérőoldat faktorával és a hígítással. Így megkapja a vizsgált anyag kalciumtartalmát mmol/dm3-ben.

faktor =

hígítás =

Azonban a tápanyagtáblázatok az élelmiszerek kalciumtartalmát rendszerint mg/100 cm3-ben adják meg. Ha az előbb számolt mmol értéket beszorozza a Ca atomtömegével, megkapja hány mg kalcium van 1 dm3-ben. 100 cm3-ben egy nagyságrenddel kevesebb, tehát a kapott értéket még 10-zel el kell osztani ahhoz, hogy mg/100 cm3-ben tudja megadni a vizsgált tejtermék kalciumtartalmát.

Olvassa le a laborban kihelyezett periódusos rendszerről a kalcium atomtömegét. Egy (!) tizedesjegyre kerekítve adja meg.

Beadandó:

A kapott tejtermék megnevezése és a tejtermék kalciumtartalma mg/100 cm3-ben, egész (!) számként megadva.

Felkészülést segítő kérdések

Mi a komplexometriás titrálás lényege?
Milyen anyagok mérésére használjuk a komplexometriás titrálást?
Mi a mérőoldat komplexometriás titrálás esetén?
Mi az EDTA (Komplexon III.) szerepe a kalciumtartalom meghatározása során?
Az EDTA milyen ionokkal képez stabil komplexet?
Minek a rövidítése az EDTA?
Milyen indikátort használunk a kalciumtartalom komplexometriás meghatározása során?
Mi jelzi a titrálás végpontját a kalciumtartalom komplexometriás meghatározása során?
Miért kell NaOH-t adni a mérendő oldathoz a meghatározása során?
Mi történik, ha savas a mérendő oldat pH-ja a meghatározása során?
Mi az oka annak, hogy az indikátor eredeti kék színe jelenik meg a titrálás végpontjánál a kalciumtartalom komplexometriás meghatározása során?
A tejtermékek kalciumtartalmának mérése során a kalcium melyik komponenssel képez stabilabb komplexet: a mérőoldattal vagy az indikátorral?
A kalcium milyen színű komplexet képezt az indikátorral?
Mely élelmiszerek jó kalciumforrások?