Benedek Csilla, Hajas Lívia, Hermánné Dr. Juhász Réka

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Dietetikus hallgatók számára


6. számú melléklet: A titrálás végrehajtása és az eredmény számítása

A titrálás végrehajtásához szüksége lesz bürettára (7. számú melléklet), állványra, bürettafogóra, titráló lombikra és egy fehér csempére. A törzsoldat elkészítéséhez és kiméréséhez mérőlombikra és pipettára (8. számú melléklet). A titrálás menete:
  1. A vizsgálandó mintából készítsen törzsoldatot (hígítást) egy 100 cm3-es mérőlombikba.
  2. Ebből a törzsoldatból titráló lombikba vegyen ki egy meghatározott mennyiséget (10 cm3) hasas pipetta segítségével.
  3. Ha szükséges, adja hozzá az előírt mennyiségű indikátort.
    Fontos szabály! Az indikátort mindig az előírt mennyiségben és a párhuzamos méréseknél szigorúan azonos mennyiségben kell használni!
  4. A bürettát előbb mérőoldattal mossa át, majd töltse fel a mérőoldattal ügyelve arra, hogy ne maradjon levegőbuborék a készülékben.
  5. Óvatosan nyissa meg a büretta csapját. Csepegtesse a mérőoldatot a titráló lombikba, közben a lombik tartalmát folytonos rázással kevergesse.
  6. Az átcsapási szín első megjelenésekor zárja el a csapot és alaposan rázza össze a lombik tartalmát. Ha a szín eltűnik, folytassa a titrálást. Csak akkor fejezze be a titrálást, ha az átcsapási szín 30 másodpercig megmarad. Ekkor több mérőoldatot már ne adjon hozzá. Ha ezen túl további mérőoldatot használ fel, túl fogja titrálni a mintát.
  7. A titrálás végén olvassa le a fogyott mérőoldat mennyiséget cm3-ben.
 
Minden titrálást legalább háromszor ismételjen meg. Az eredményt csak akkor fogadja el, ha a mérési adatok közötti eltérés nem haladja meg a 0,10 cm3-t. Nagyobb különbség esetén végezzen további ismétlés(eke)t. Ezután számítsa ki a három párhuzamos mérés számtani átlagát, és ezt tekintse fogyásnak. A vizsgált mintában jelen lévő oldott anyag tömegét úgy tudja kiszámolni, hogy ha a fogyást beszorozza a faktorral, a titerrel és a hígítással.
 
Oldott anyag (mg) = mérőoldat fogyás (cm3) × faktor × titer (mg/cm3) × hígítás
 
Ne feledje, hogy az anyagok többségénél csak közelítően pontos töménységű mérőoldat készíthető. A faktorral azért kell beszorozni, hogy megtudja a titrálás során használt névleges normál oldat hány cm3 pontos mérőoldatnak felel meg. A faktort olvassa le a mérőoldatot tartalmazó folyadéküvegről.
A titer az egységnyi (1 cm3) pontos töménységű mérőoldattal reakcióba lépő anyagmennyiséget mutatja meg. Függ a mérőoldat anyagi minőségétől, töménységétől és a vizsgálandó anyagtól. A különböző típusú titrálásoknál más titerértékekkel kell számolni, melyeket a munkafüzet tartalmaz. Minden titrálási feladatnál feltüntettük vagy az elméleti összefoglalóban, vagy a számolás menetének leírásában.
A hígítás mértéke gyorsan és egyszerűen kiszámolható, ha a törzsoldat készítéséhez használt mérőlombik űrtartalmát elosztja a törzsoldatból kivett mintarész térfogatával. A törzsoldat tartalmazza a vizsgálandó mintában jelen lévő teljes anyagmennyiséget. Amennyiben 100 cm3 oldatot készített és abból 10 cm3-t mért ki a titrálólombikba, a teljes anyagmennyiségnek csak a tizedét vizsgálta (mert 100/10=10). Ha 100 helyett 200 cm3 törzsoldatot csinálna és abból venne ki 10 cm3-t, akkor még kevesebbet, csak a huszadát (mert 200/10=20).
 

Élelmiszerkémiai laboratóriumi gyakorlatok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 198 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/hajas-juhasz-benedek-elelmiszerkemiai-laboratoriumi-gyakorlatok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave