Kasztovszky Zsolt

A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai

Szilikát anyagú régészeti leletek és nyersanyagaik eredetének meghatározása

III.1. Pattintott kőeszközök nyersanyageredetének vizsgálata prompt-gamma aktivációs analízis segítségével

Az emberiség történetének legrégebben készült, dokumentálható (fennmaradt) eszközei, a különböző pattintott kőeszközök az őskőkorban (paleolitikumban) jelentek meg. Ezek a tárgyak jellemzően pengék, kaparók, nyílhegyek voltak. A paleolitikum kezdete földrajzi helyenként más és más korra datálható. Magyarországon az első kőeszköz leletek a vértesszőlősi alsó paleolitikumi lelőhelyhez köthetők (Kr. e. 400 000 évvel). A pattintott kőeszközök használata fennmaradt az újkőkorban (neolitikumban) és a fémek megismerését követően (rézkor, bronzkor) is, bár jelentőségük az új anyagtípusok megjelenésével fokozatosan csökkent. A Kárpát-medence egyszerűsített őskori régészeti kronológiáját az 3.1. táblázatban mutatom be, T. Biró Katalin és Regenye Judit (Biró & Regenye 1995) nyomán. Részletes, radiokarbon kronológiai adatokra alapuló korbeosztást a „Magyar régészet az ezredfordulón” című, Visy Zsolt és munkatársai által szerkesztett monográfiában találhatunk (Visy, Zs. ed., 2003).

3.1. táblázat. Régészeti korszakok a Kárpát-medencében. T. Biró Katalin és Regenye Judit nyomán (Biró & Regenye 1995), kiegészítve. *BP: „before present”, a.m. a jelenkor előtt)

Korszak	Kor	Kultúra / Dunántúl	Kultúra / Dunától keletre	Idő (ezer év BP*)
Történelmi korok / Ókor		Pannónia (Római Birodalom)	Barbarikum	2
Őskor	Vaskor	Kelták Halstatt kultúra	Szkíták Preszkíta kultúra	3
	Bronzkor	Urnamezős kultúra Halomsíros kultúra Mészbetétes edények népe	Gávai kultúra Füzesabonyi kultúra Nyírségi kultúra	4
	Rézkor	Badeni kultúra Balaton-Lasinja kultúra Lengyeli III. kultúra	Badeni kultúra Bodrogkeresztúri kultúra Tiszapolgári kultúra	5
	Újkőkor (Neolitikum)	Lengyeli kultúra Sopot-Bicske kultúra Dunántúli vonaldíszes kerámia népe Starčevo kultúra	Tiszai kultúra Alföldi vonaldíszes kerámia népe Körösi kultúra	6 8
Átmeneti kőkor (Mezolitikum)		?	Jászsági kultúra	10
Őskőkor (Paleolitikum)	Felső palaeolitikum Középső palaeolitikum Alsó palaeolitikum	Gravetti kultúra Jankovichien Moustieri kultúra Buda ipar (Vértesszőlős)	Gravetti kultúra Szeletai kultúra Aurignaci kultúra Moustieri kultúra	18 30 50 100 500

Az őskor modern régészetének egyik fő feladata a kőeszközök készítésére felhasznált kőzettípusok azonosítása, a lehetséges nyersanyaglelőhelyek behatárolása, illetve az elterjedési útvonalak lehetőség szerinti rekonstruálása (Biró, K. T. 2003, Biró, K. T. 2011). A kőeszközök nyersanyagának eredetmeghatározására (provenienciavizsgálatra) az a körülmény ad elvi lehetőséget, hogy a kőzetek geokémiai összetétele meghatározott a keletkezéskor, és szerencsés esetben ujjlenyomat-szerűen jellemző egy-egy geológiai forrásra. Továbbá a kőeszközök őskori használatát követő „utóélete” (érintkezés a környezettel, a talajjal) nem befolyásolja számottevően az alkotó kőzetek eredeti tömbi összetételét. Az őskori ember tapasztalati úton megbízható ismereteket szerzett a kőeszközök készítésére alkalmas nyersanyagfajtákról, valamint a különböző minőségű nyersanyagok fellelhetőségéről. Az egyes nyersanyaglelőhelyek felderítésével, valamint a különböző anyagú régészeti leletek elterjedésének nyomon követésével a régészek következtetni tudnak a korabeli társadalmi mozgásokra, kapcsolatrendszerre. A régészeti anyagvizsgálati (archeometriai) eredmények így hasznosíthatók a társadalomtudományban.

A Kárpát-medencében a pattintott kőeszközök készítésére leggyakrabban használt nyersanyagok az obszidián, az ún. szeletai kvarcporfír (mai nevén metariolit) és a különböző kovakőzetek voltak. Egészen a 20.. század második feléig, a roncsolásmentes kőzettani vizsgálati lehetőségek megjelenéséig, ezen kőzettípusok azonosítása jobbára csak makroszkópos meghatározással, elsősorban színskála alapján meghatározott színek szerint történt. A Magyar Nemzeti Múzeum Dobosi Viola és T. Biró Katalin vezetésével és a Magyar Állami Földtani Intézet jelentős közreműködésével az 1980-as években hozta létre a Litotékát, azaz kőeszköz-nyersanyaggyűjteményét, amelyben folyamatosan gyűjtik az elsősorban a Kárpát-medence és környezetének területéről származó, kőeszközök készítésére használt kőzetek dokumentált mintáit (Biró 1984, 2000a). A Litotéka-gyűjtemény anyagából számos esetben választottunk összehasonlító mintákat PGAA-mérésre, a provenienciavizsgálatok referenciájaként.

A Magyar Nemzeti Múzeummal a 2000-es évek elején kezdtük meg az együttműködést. A mintegy 20 éve folyó provenienciavizsgálatok során közel 1300 pattintott kőeszköz régészeti leletet és nyersanyagmintát mértünk prompt-gamma aktivációs analízissel. A pattintott kőeszközök – obszidián, kvarcporfír és kovakőzetek – provenienciakutatását a kezdeti ad hoc együttműködést követően 2006 és 2011 között OTKA/NKFI pályázat (K 62874) keretében, majd később nemzetközi együttműködő partnerek bevonásával (2008–2009 – Horvát–magyar TéT, 2009–2014 – CHARISMA EU FP7, 2015–2019 – IPERION CH és 2020–2024 – IPERION HS EU HORIZON 2020 programok) folytattuk, és folytatjuk jelenleg is. A hazai múzeumi-régészeti oldalról a kutatásokat T. Biró Katalin és Markó András koordinálta a Magyar Nemzeti Múzeumból.

A PGAA mérésekben Maróti Boglárka, Szilágyi Veronika és Harsányi Ildikó (EK) működött közre. Az obszidiánok NAA mérését Párkányi Dénes (EK), az elektron-mikroszkópiát Kovács Kis Viktória (EK), a Mössbauer-spektroszkópiát Lázár Károly (EK) végezte.

A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 202 0

Kémia

Az örökségtudomány (angolul „heritage science”) fő célkitűzése, a tárgyi emlékeink elemzése és megőrzése a jövő nemzedékek számára, napjainkban kiemelt helyen szerepel Európa és az egész világ tudományos feladatai között.

A prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) az alkalmazott neutronnyaláb nagy áthatoló képessége következtében a tárgyak átlagos tömbi összetételéről szolgáltat adatokat. A PGAA-val elvileg minden kémiai elem kimutatható, elemenként eltérő érzékenységgel. A módszer kiválóan alkalmas értékes, egyedi minták, pótolhatatlan kulturális és természeti kincseink, például régészeti leletek roncsolásmentes örökségtudományi (archeometriai) vizsgálatára, elsősorban a leletek nyersanyagainak eredetmeghatározásában.

Kutatásaink a PGAA alkalmazhatóságára irányultak, főként szilikát anyagú régészeti leletek (kőeszközök, féldrágakövek, üvegek) archeometriai vizsgálataiban. Együttműködésben hazai múzeumokkal, egyetemekkel, Magyarországon elsőként végeztünk szisztematikus PGAA-méréseket különböző kőzetekből (obszidián, kovakőzetek, metamorf kőzetek), lápisz lazuliból, üvegből, valamint réz- és ezüstötvözetekből, kerámiából, készült régészeti tárgyak nagyszámú sorozatain. Munkatársaimmal összesen több mint 6000 archeometriai tárgyú PGAA-elemzést végeztünk, az egyes anyagfajtákra jelentős PGAA-adatbázisokat hoztunk létre, amelyekre számos jelenlegi hazai és nemzetközi régészeti kutatási projekt támaszkodik.

Az elmúlt 25 évben a budapesti PGAA-laboratórium mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismertségre tett szert az archeometriai kutatások terén. Számos hazai és nemzetközi örökségtudományi tárgyú projektben vettünk részt. Tudomásunk szerint a budapesti az egyetlen, PGAA-t hosszú távú örökségtudományi kutatásokban alkalmazó laboratórium a világon.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasztovszky-a-prompt-gamma-aktivacios-analizis-alkalmazasa-szilikat-anyagu-regeszeti-leletek-es-nyersanyagainak-meghatarozasara//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero