Kasztovszky Zsolt

A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai

Szilikát anyagú régészeti leletek és nyersanyagaik eredetének meghatározása


A fő pattintott kőeszköz nyersanyagtípusok elkülönítése

Kutatásaim célja annak megállapítása volt, hogy roncsolásmentes PGAA-méréssel mennyire jól azonosíthatók és különíthetők el egymástól a korábban elsősorban makroszkópos (vizuális) megfigyelésre alapján osztályozott fő pattintott kőeszköz nyersanyagtípusok. További kérdés volt, hogy az egyes nyersanyagtípusokon belül el tudjuk-e különíteni a feltételezett nyersanyaglelőhelyeket, és a régészeti leleteket hozzá tudjuk-e rendelni a nyersanyagforrásokhoz a PGAA-adatok alapján. A proveniencia kutatására kezdetben egy 165 mintából álló, az előzetes makroszkópos leírás alapján a három fő pattintott kőeszköznyersanyag-típust reprezentáló – 51 obszidiánt, 28 kvarcporfírt, 72 kovakőzeteket, valamint 14 egyéb anyagú mintát tartalmazó – sorozatot választottam. Meghatároztam a minták PGAA-val mérhető összetevőit. A mérhető geokémiai főelemek a Si, Ti, Al, Ca, Mg, Fe, Mn, Na, K voltak. Ezeken kívül a legtöbb kőzetben kimutatható volt a H, B, Cl, Sm és Gd – amelyek a legnagyobb érzékenységgel kimutatható mellék- és nyomelemek. A Sc, V, Co, Cr, Nd, Eu nyomelemek csak bizonyos mintákban voltak kimutathatóak.
Méréseink alapján a vizsgált minták túlnyomó többsége a három fő nyersanyagtípusra jellemző főösszetevő-koncentrációt mutatott. A fő típusok közül két nagy csoport jól elkülöníthető volt a SiO2-tartalmuk alapján. A kovakőzetek (más szóval silexek) SiO2-tartalma 98,2±0,6 m%, a kvarcporfír SiO2-tartalma 77,5±1,3 m%, az obszidián változatok SiO2-tartalma 74,9±1,0 m% volt. A kvarcporfír SiO2-tartalma közel van az obszidián SiO2-tartalmához, viszont TiO2-, Na2O-, illetve Fe2O3-tartalmuk alapján szignifikánsan különböztek egymástól (3.2. táblázat).
 
3.2. táblázat. PGAA-val mért jellemző főelem-koncentrációk a legfontosabb nyersanyag-kategóriákra. A ± értékek a standard deviációt mutatják. *A kimutatási határ közelében
Nyersanyagtípus
SiO2 / m%
TiO2 / m%
Na2O / m%
Fe2O3 / m%
Kimutatási határ
0,6
0,001
0,02
0,06
Kovakőzet (72 db)
98,2±0,6
0,012±0,01
0,05±0,02*
0,3±0,2*
Kvarcporfír (28 db)
77,5±1,3
0,032±0,005
1,33±0,6
0,19±0,09
Obszidián (51 db)
74,9±1,0
0,094±0,04
3,9±0,3
1,3±0,3
 
Az összes PGAA-val mért koncentráció adatra főkomponens-analízist alkalmazva a három fő nyersanyagtípus szintén jól elkülönül egymástól. A 3.1.a-b. ábrán az összes addig vizsgált pattintott kőeszköz típus összehasonlítására az XLSTAT program által számolt főkomponens-analízis során az F1, F2, F3 főkomponensek az eredetileg mért változókból (kémiai összetevők) a P mátrixban szereplő együtthatókkal való súlyozással, lineáris kombinációval lettek számolva. A PCA esetében a fő diszkriminatív komponensek a SiO2, Na2O, K2O és Al2O3 voltak (3.1.a-b. ábra) (Kasztovszky et al. 2008a, Biró & Kasztovszky 2018).
 
3.1.a-b. ábra. A három fő pattintott kőeszköz nyersanyagtípus elkülönítése PGAA-mérések alapján, 165 mintán végzett PCA segítségével. (Kasztovszky et al. 2008a, Biró & Kasztovszky 2018)
 
Fontos megjegyezni, hogy a PGAA-val mért koncentrációadatok alapján lehetőség adódik arra, hogy a korábban makroszkópos vizsgálat alapján tévesen azonosított nyersanyagtípusokat roncsolásmentes módon, helyesen állapítsuk meg. Így például az obszidiánnak gondolt minták egy részéről (Zeitlarn-Németország, Kup, Oláhlápos-Románia lelőhelyekről) igazoltuk, hogy valójában kohósalak, 41,7‒53,6 m% SiO2-tartalommal. Más, korábban makroszkóposan obszidiánként azonosított mintákról ugyanakkor megmutattuk, hogy nagy (96,6‒98,7 m%) SiO2-tartalmú tűzkő, illetve limnokvarcit (Mikola-Románia), kova (Zeitlarn-Németország), valamint radiolarit (Ságvár) (3.2. ábra) (Kasztovszky & Biró 2004). A 3.2. ábrán az obszidiánok más hasonlónak látszó anyagoktól való elkülönítésére végzett főkomponens-analízis során az F1 és F2 főkomponensek az eredetileg mért változókból (kémiai összetevők) az alábbi együtthatókkal való súlyozással, lineáris kombinációval lettek számolva.
 
3.2. ábra. Obszidiánok elkülönítése makroszkóposan obszidiánnak látszó, de más anyagú (limnokvarcit, kova, radiolarit, modern kohósalak) mintáktól PGAA-mérések alapján, 65 mintán végzett PCA segítségével. (Kasztovszky & Biró 2004)
 
A makroszkóposan kvarcporfírként azonosított, régészeti és geológiai mintákat is tartalmazó sorozat PGAA-mérései alapján megállapíthattuk, hogy a makroszkópos leírással ellentétben, néhány minta (Galgagyörk-Csonkás, Tata, Albertfalva, Csepel, Ördög-orom, Irhás-árok, Denevér utca, Lábatlan) nem kvarcporfír, hanem nagy (>95 m%) SiO2-tartalmú kovakőzetek csoportjába tartozik (3.3. ábra) (Markó et al. 2003, Biró & Kasztovszky 2018). A kvarcporfírok régészeti leletek összetétele jó egyezést mutatott a vizsgált bükki nyersanyag összetételével (Markó et al. 2003).
 
3.3. ábra. Radiolaritok és ún. „szeletai” kvarcporfirok elkülönítése SiO2- és K2O-tartalmuk alapján (Markó et al. 2003, Biró & Kasztovszky 2018)
 
Ha csupán a nagy (>95 m%) SiO2-tartalmú kovakőzeteken belül az egyes kőzettípusokat nézzük, a geológia megkülönböztet ún. tűzköveket (flinteket), szaruköveket, radiolaritokat, limnokvarcitokat. Petrográfiai vizsgálatok alapján az Albertfalva, Csepel, Ördög-orom, Irhás-árok, Denevér utca lelőhelyről származó leletek feltehetően szarukő, a Tata és Lábatlan lelőhelyről származók radiolarit, míg a Galgagyörk-Csonkás lelőhelyről származó limnokvarcit anyagú (Biró & Pálosi 1986).
Ha ezeket az alcsoportokat a PGAA-val mérhető összetevők alapján kívánjuk elkülöníteni egymástól, nem járunk olyan sikerrel, mint az obszidiánok-kovakőzetek-kvarcporfírok egymástól való elkülönítésekor. Ennek oka az, hogy valamennyi kovakőzetre jellemző a nagy SiO2-tartalom, és a PGAA dinamikatartománya miatt a Si mellett a kovakőzetekben kevés egyéb, kis koncentrációban jelenlévő összetevő mutatható ki. A Si mellett mérhetők a viszonylag kis kimutatási határral bíró Ti, B, Cl, H, Sm, Gd. Ugyanakkor, a Na, K, Ca, Al, Fe összetevőket a kimutatási határ közelében, a Mg és Mn összetevőket a kimutatási határ alatt találtuk. A PGAA-val mérhető elemekre főkomponens-analízist alkalmazva azt találtuk, hogy a tűzkövek viszonylag egységes, kompakt csoportot alkotnak, míg a szarukövek, radiolaritok, illetve limnokvarcitok nem alkotnak jól meghatározott csoportokat (3.4. ábra). A kovakőzeteken belül az ún. radiolaritok azonosítása további, mikroszkópos vizsgálatokkal lehetséges (Biró et al. 2009, Biró & Kasztovszky 2018). A 3.4. ábra alapja ugyanaz a PCA-számítás, mint a 3.1.a-b. ábra esetében, az összes pattintott kőeszköz nyersanyag összehasonlításánál, csupán a kovakőzetek csoportjának a részletét nagyítottam ki.
 
3.4. ábra. Különböző, nagy szilíciumtartalmú kőzetminták elkülönítése a PGAA-val mérhető összetevők alapján (Biró & Kasztovszky 2018)
 

A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 202 0

Az örökségtudomány (angolul „heritage science”) fő célkitűzése, a tárgyi emlékeink elemzése és megőrzése a jövő nemzedékek számára, napjainkban kiemelt helyen szerepel Európa és az egész világ tudományos feladatai között.

A prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) az alkalmazott neutronnyaláb nagy áthatoló képessége következtében a tárgyak átlagos tömbi összetételéről szolgáltat adatokat. A PGAA-val elvileg minden kémiai elem kimutatható, elemenként eltérő érzékenységgel. A módszer kiválóan alkalmas értékes, egyedi minták, pótolhatatlan kulturális és természeti kincseink, például régészeti leletek roncsolásmentes örökségtudományi (archeometriai) vizsgálatára, elsősorban a leletek nyersanyagainak eredetmeghatározásában.

Kutatásaink a PGAA alkalmazhatóságára irányultak, főként szilikát anyagú régészeti leletek (kőeszközök, féldrágakövek, üvegek) archeometriai vizsgálataiban. Együttműködésben hazai múzeumokkal, egyetemekkel, Magyarországon elsőként végeztünk szisztematikus PGAA-méréseket különböző kőzetekből (obszidián, kovakőzetek, metamorf kőzetek), lápisz lazuliból, üvegből, valamint réz- és ezüstötvözetekből, kerámiából, készült régészeti tárgyak nagyszámú sorozatain. Munkatársaimmal összesen több mint 6000 archeometriai tárgyú PGAA-elemzést végeztünk, az egyes anyagfajtákra jelentős PGAA-adatbázisokat hoztunk létre, amelyekre számos jelenlegi hazai és nemzetközi régészeti kutatási projekt támaszkodik.

Az elmúlt 25 évben a budapesti PGAA-laboratórium mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismertségre tett szert az archeometriai kutatások terén. Számos hazai és nemzetközi örökségtudományi tárgyú projektben vettünk részt. Tudomásunk szerint a budapesti az egyetlen, PGAA-t hosszú távú örökségtudományi kutatásokban alkalmazó laboratórium a világon.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasztovszky-a-prompt-gamma-aktivacios-analizis-alkalmazasa-szilikat-anyagu-regeszeti-leletek-es-nyersanyagainak-meghatarozasara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave