Obszidiánok provenienciavizsgálata prompt-gamma aktivációs analízissel, röntgenfluoreszcencia-analízissel és neutronaktivációs analízissel

Az obszidián az egyik legtöbbet vizsgált kőeszköz nyersanyagfajta. Keletkezésének geológiája és a világ fő obszidián-lelőhelyei jól ismertek. Obszidián akkor keletkezhet, amikor a vulkáni tevékenység során feltörő riolitos láva hirtelen, pl. tengervíz hatására üvegszerűen megdermed (Taylor 1976). Az üvegesedés során a magma eredeti kémiai összetétele a keletkezés helyére, körülményeire jellemzően megőrződik, és a kőzet utóélete során, régészeti léptékű korokon át gyakorlatilag nem változik. Ez a tény teszi lehetővé, hogy az obszidián összetételéből következtessünk az eredetére. A világon előforduló fő geológiai lelőhelyeket, Pollmann nyomán, a 3.5. térképen mutatjuk be (Pollmann 1999).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_191/#m1400apaaaszarlnym_191 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_191/#m1400apaaaszarlnym_191)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_191/#m1400apaaaszarlnym_191)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.5. ábra. Obszidiánok ismert geológiai előfordulásai. Piros jelek: Pollmann által jelzett előfordulások. Fekete jelek: Az MNM Litotékában is megtalálható minták (Pollmann 1999 alapján)

 

Az obszidiánok provenienciavizsgálatához a fő- és nyomelemek meghatározására már az 1960-as évektől kezdve számos analitikai módszert, főként optikai emissziós spektrometriát (OES) alkalmaztak (Cann & Renfrew 1964, Gordus et al. 1968, Bowman et al. 1973). Az alkalmazott módszerek egy része a vizsgált minták részleges vagy teljes roncsolásával járt, mások gyakorlatilag roncsolásmentesnek tekinthetők. Az obszidiánok archeometriai kutatásában alkalmazott analitikai technikákat egy módszertani tanulmányban foglaltuk össze (Kasztovszky & Přichystal 2018).

Az 1980-as évek elején a hagyományos neutronaktivációs analízist (Williams-Thorpe et al. 1984; Kilikoglou et al. 1996), illetve az energiadiszperzív röntgenfluoreszcenciát alkalmazták (Schackley 1988). Glascock és munkatársai előtanulmányként NAA-adatokkal kombinált PGAA-mérési adatokat is felhasználták obszidiánok karakterizálására (Glascock et al. 1988). Az NAA alkalmazásának „virágkora” az 1980-as években és 1990-es évek elején volt, de még a 2010-es években is használták obszidiánok elemzésére. A PGAA a budapesti labor tevékenysége során vált rutin módszerré obszidián provenienciavizsgálatára, a 2000-es évek elején. Az analitikai módszerek fejlődésével párhuzamosan, újabb, nagy érzékenységű, roncsolásmentes vagy mikroszkopikus roncsolást okozó módszereket, például lézerablációs ICP-MS (LA-ICP-MS) is alkalmaznak (Yi & Jwa 2016). Meg kell említeni, hogy a 2010-es évektől egyre népszerűbb a könnyen kezelhető, gyors és hordozható kézi XRF (pXRF) berendezés használata az obszidiánok provenienciakutatásában. Bár a pXRF által mért koncentrációértékek nem feltétlenül egyeznek meg a kőzetek tömbi („bulk”) összetételével, egy-egy mintasorozaton belül alkalmasak a minták csoportosítására (Milic 2014).

 

Tartalomjegyzék

• A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai
• Impresszum
• chevron_rightI. fejezet
  • chevron_rightI.1. Bevezetés
    • Célkitűzések
    • A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai más laboratóriumokban
• chevron_rightII. fejezet
  • chevron_rightII.1. Az alkalmazott fő kísérleti módszer, a prompt-gamma aktivációs analízis leírása
    • A budapesti prompt-gamma aktivációs analitikai berendezés
    • A PGAA-módszer validálása néhány, az örökségtudományban gyakran előforduló anyagfajtára
    • Az archeometriában leggyakrabban alkalmazott egyéb analitikai módszerek áttekintése
    • Főkomponens-analízis (PCA): Az archeometriában leggyakrabban alkalmazott sokváltozós statisztikai módszer
• chevron_rightIII. fejezet
  • chevron_rightIII.1. Pattintott kőeszközök nyersanyageredetének vizsgálata prompt-gamma aktivációs analízis segítségével
    • A fő pattintott kőeszköz nyersanyagtípusok elkülönítése
    • Obszidiánok provenienciavizsgálata prompt-gamma aktivációs analízissel, röntgenfluoreszcencia-analízissel és neutronaktivációs analízissel
    • A PGAA alkalmazhatósága obszidiánok provenienciavizsgálatára
    • Obszidián régészeti leletek provenienciavizsgálatának eredményei
• chevron_rightIV. fejezet
  • chevron_rightIV.1. Csiszolt kőeszközök archeometriai vizsgálata
    • A csiszolt kőeszközök fő nyersanyagtípusainak osztályozása
    • A PGAA-módszer validálása csiszolt kőeszközök nyersanyagának vizsgálatára
    • Csiszolt kőeszközök fő nyersanyagtípusainak elkülönítése PGAA-mérések segítségével
    • Csiszolt kőeszközök provenienciakutatásának eredményei kőzettípusok szerint
• chevron_rightV. fejezet
  • V.1. Féldrágakövek: lápisz lazuli archeometriai vizsgálata
• chevron_rightVI. fejezet
  • chevron_rightVI.1. Üvegek archeometriai vizsgálata
    • A PGAA módszer validálása régészeti üvegek mérésére
    • Mükénéi, késő római és bizánci régészeti üvegek PGAA-vizsgálata
    • Középkori és középkor utáni régészeti üvegek PGAA-vizsgálata
• chevron_rightVII. fejezet
  • VII.1. Összegzés
• Irodalomjegyzék
• Köszönetnyilvánítás

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 202 0

Az örökségtudomány (angolul „heritage science”) fő célkitűzése, a tárgyi emlékeink elemzése és megőrzése a jövő nemzedékek számára, napjainkban kiemelt helyen szerepel Európa és az egész világ tudományos feladatai között.

A prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) az alkalmazott neutronnyaláb nagy áthatoló képessége következtében a tárgyak átlagos tömbi összetételéről szolgáltat adatokat. A PGAA-val elvileg minden kémiai elem kimutatható, elemenként eltérő érzékenységgel. A módszer kiválóan alkalmas értékes, egyedi minták, pótolhatatlan kulturális és természeti kincseink, például régészeti leletek roncsolásmentes örökségtudományi (archeometriai) vizsgálatára, elsősorban a leletek nyersanyagainak eredetmeghatározásában.

Kutatásaink a PGAA alkalmazhatóságára irányultak, főként szilikát anyagú régészeti leletek (kőeszközök, féldrágakövek, üvegek) archeometriai vizsgálataiban. Együttműködésben hazai múzeumokkal, egyetemekkel, Magyarországon elsőként végeztünk szisztematikus PGAA-méréseket különböző kőzetekből (obszidián, kovakőzetek, metamorf kőzetek), lápisz lazuliból, üvegből, valamint réz- és ezüstötvözetekből, kerámiából, készült régészeti tárgyak nagyszámú sorozatain. Munkatársaimmal összesen több mint 6000 archeometriai tárgyú PGAA-elemzést végeztünk, az egyes anyagfajtákra jelentős PGAA-adatbázisokat hoztunk létre, amelyekre számos jelenlegi hazai és nemzetközi régészeti kutatási projekt támaszkodik.

Az elmúlt 25 évben a budapesti PGAA-laboratórium mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismertségre tett szert az archeometriai kutatások terén. Számos hazai és nemzetközi örökségtudományi tárgyú projektben vettünk részt. Tudomásunk szerint a budapesti az egyetlen, PGAA-t hosszú távú örökségtudományi kutatásokban alkalmazó laboratórium a világon.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasztovszky-a-prompt-gamma-aktivacios-analizis-alkalmazasa-szilikat-anyagu-regeszeti-leletek-es-nyersanyagainak-meghatarozasara//