Középkori és középkor utáni régészeti üvegek PGAA-vizsgálata

2004 és 2018 között mintegy 180 db középkori és középkor utáni régészeti üvegmintát mértünk a budapesti PGAA-laboratóriumban, a varsói Institute of Nuclear Chemistry and Technology munkatársaival (Jerzy Kunicki-Goldfinger, Ewa Panczyk), valamint a Budaörsi Múzeumból Mester Edittel együttműködésben (Kasztovszky et al. 2005a, Kasztovszky & Kunicki-Goldginger 2008).

A vizsgált régészeti leleteket kor és lelőhely szerint a következő csoportokba oszthatjuk (6.7. táblázat). A vizsgált lengyelországi üvegek nem tartoznak egyetlen jól elkülöníthető történelmi csoporthoz. Nagy részük Elbląg és Poznań óvárosának régészeti feltárása során, egykori lakossági hulladéktárolókból, csatornákból került elő. Néhány darab magángyűjtemények részét képezi. Többségük származása ismeretlen, mivel Elbląg és Poznań fontos kereskedelmi központok voltak, a leletek feltehetően a környező európai országokból származó importcikkek. A leleteket a régészeti stratigráfia alapján keltezték (Kasztovszky et al. 2005a). Az Amszterdam környékén talált üvegtöredékek többsége szintén korabeli lakossági hulladéktárolókból került elő, viszont eredetük a helyi üvegművességhez köthető.

Egy jellegzetes, 16–17. századi façon de Venise típusú, valamint 18. századi üvegkelyhek töredékei láthatók a 6.12. ábrán.

 

6.7. táblázat. A vizsgált középkori és középkor utáni üvegleletek kora, lelőhelye és tulajdonosa

db	Keltezés	Lelőhely	Tulajdonos
18	14–15. sz.	Visegrád, Buda, Diósjenő Lengyelország	Budaörsi Múzeum; magántulajdon
41	16–17. sz.	Elblag, Poznan - Lengyelország	National Museum in Poznań; Polish Maritime Museum Gdańsk; Elblag Museum; magántulajdon
10	keltezés nélkül	Elblag, Lengyelország	Elblag Museum
43	17. sz.	Amszterdam	Archaeological Service Amsterdam
34	keltezés nélkül	Amszterdam	Archaeological Service Amsterdam
11	18–19. sz.	Elblag, Poznan – Lengyelország; Gyertyánosvölgy – Magyarország	Elblag Museum; Budaörsi Múzeum

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_638/#m1400apaaaszarlnym_638 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_638/#m1400apaaaszarlnym_638)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_638/#m1400apaaaszarlnym_638)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.12. ábra. 16–17. századi façon de Venise típusú üvegkelyhek töredékei. Az Elblagi Múzeum tulajdona, fotó: Piotr Ligier

 

Az első méréssorozat PGAA-eredményei alapján összefüggést találtam az alkáliatartalom, és a CaO+MgO mennyisége között (6.13. a-b. ábra (a)). (Kasztovszky et al. 2005a). A 6.13. a-b. ábrán (b) a kis alkáliatartalmú és nagy CaO+MgO-tartalmú minták a legkorábbi, gyenge esztétikai minőségű, míg a nagy alkáliatartalmúak és kis CaO+MgO-tartalmúak a későbbi, esztétikus megjelenésű, de nem feltétlenül tartós üvegtárgyak. Az ábrán külön jelölt viszonylag nagy SiO2-tartalmú 179, 181, 183, 184. számú késői minták jellegzetessége a nagy (0,32‒1,02 m% As2O3) arzéntartalom. Az arzént a 17. századtól kezdve használták az üveg műtárgyak mesterséges adalékaként, pl. a muranói üvegműhelyekben. Az ún. finomítóként („refining”) hozzáadott As2O3 hatására csökkent az üvegolvadékban keletkező buborékok száma. Esztétikai szempontból fontos volt, hogy az arzén adalék hatására javult az üvegek átlátszósága (Formenton et al. 2021).

A 191. sz. darab a nagy (3,8 m% BaO) báriumtartalmával tűnik ki. Mivel a báriumot mesterségesen csak a 19. századtól kezdték adagolni az üvegek alapanyagához, ebben az esetben csak a homok vagy a mészkő természetes eredetű nagy báriumtartalmával magyarázható a mért érték.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_642/#m1400apaaaszarlnym_642 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_642/#m1400apaaaszarlnym_642)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_642/#m1400apaaaszarlnym_642)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.13. a-b. ábra. A 2004-ben vizsgált középkori és középkor utáni üvegminták csoportosítása Na2O+K2O‒CaO+MgO- (a) és CaO+MgO‒SiO2+Al2O3- (b) tartalom alapján (Kasztovszky et al. 2005a)

 

A PGAA mérések alapján a vizsgált 157 db középkori és középkor utáni üvegminta között mind a nagy (10‒25 m% Na2O) nátriumtartalmú és kis (0,5‒10 m% K2O) káliumtartalmú nátriumüvegek, mind a kis (0,1‒10 m% Na2O) nátriumtartalmú és nagy (10,0‒30,5 m% K2O) káliumtartalmú, ún. káliumüvegek, mind pedig ún. „kevert” üvegek (Na2O és K2O <10 m%) előfordulnak (6.14. ábra). A középkori és a 16–17. századi, valamint az elblagi múzeumból származó és a stilisztikai jegyek alapján façon-de-Venice (fdV) típusúnak leírt üvegek többsége káliumüvegnek bizonyult. A 17. századi, bizonytalan stilisztikai besorolású amszterdami üvegeket nátriumüvegként azonosítottuk.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_645/#m1400apaaaszarlnym_645 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_645/#m1400apaaaszarlnym_645)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_645/#m1400apaaaszarlnym_645)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.14. ábra. A vizsgált középkori és középkor utáni üvegminták csoportosítása Na2O- és K2O-tartalom alapján

 

A Lengyelországból származó üvegleletek többsége káliumüveg (0,1‒6,49 m% Na2O; 9,87‒30,54 m% K2O), van közöttük továbbá két nátriumüveg (13,71 és 23,75 m% Na2O; 7,83 és 5,00 m% K2O) is (6.14. ábra). Az fdV típusú üvegeket CaO, illetve alkáliatartalmuk alapján – egyezően a stilisztikai csoportosítással – öt csoportba tudtuk sorolni: „fdV cristallo”-szerű és fdV 1-4 (6.15. ábra). A fenti csoportoktól elkülönült néhány barokk üveg, valamint a következő egyedi darabok: egy késő középkori zöld üveg, egy 19. századi és egy középkori festett üveg. Egy vizsgált „Roemer” üveg az fdV-5 csoportba esik (Kasztovszky & Kunicki-Goldfinger 2008).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_648/#m1400apaaaszarlnym_648 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_648/#m1400apaaaszarlnym_648)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_648/#m1400apaaaszarlnym_648)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.15. ábra. A vizsgált façon-de-Venice (fdV) üvegminták csoportosítása Na2O+K2O- és CaO-tartalom alapján (Kasztovszky & Kunicki-Goldfinger 2008)

 

A bórtartalmat tekintve sem a leletek kora, sem a lelőhely nem mutatott szignifikáns összefüggést a bór mennyiségével (6.16. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_651/#m1400apaaaszarlnym_651 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_651/#m1400apaaaszarlnym_651)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1400apaaaszarlnym_651/#m1400apaaaszarlnym_651)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.16. ábra. A vizsgált összes középkori és középkor utáni üvegminta csoportosítása Na2O+K2O, valamint bórtartalom szerint

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a prompt-gamma aktivációs analízis alkalmas tetszőleges korú régészeti vagy modern üveg fő összetevőinek (Si, Na, K, Ca, Mg, esetenként P, Pb) mennyiségi meghatározására, ezáltal az alapüveg típusok azonosítására.

Ezen túlmenően, optimális esetben, a Ti, Al, Fe, Mn, Ba mellék- és nyomelemek mennyiségi meghatározása információt adhat a nyersanyagok földrajzi eredetére, valamint segíthet a különböző műhelyekben (régiókban) készült termékek elkülönítésében.

Végezetül, a PGAA-módszerrel lehetőség nyílik a Cr, Co, Cu, Mn, Fe, As, Sb színképző, színtelenítő, vagy csillogást, átlátszatlanságot okozó adalékanyagok mennyiségi kimutatására, ezáltal különböző gyártási technológiák kvantitatív jellemzésére.

 

Tartalomjegyzék

• A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai
• Impresszum
• chevron_rightI. fejezet
  • chevron_rightI.1. Bevezetés
    • Célkitűzések
    • A prompt-gamma aktivációs analízis örökségtudományi alkalmazásai más laboratóriumokban
• chevron_rightII. fejezet
  • chevron_rightII.1. Az alkalmazott fő kísérleti módszer, a prompt-gamma aktivációs analízis leírása
    • A budapesti prompt-gamma aktivációs analitikai berendezés
    • A PGAA-módszer validálása néhány, az örökségtudományban gyakran előforduló anyagfajtára
    • Az archeometriában leggyakrabban alkalmazott egyéb analitikai módszerek áttekintése
    • Főkomponens-analízis (PCA): Az archeometriában leggyakrabban alkalmazott sokváltozós statisztikai módszer
• chevron_rightIII. fejezet
  • chevron_rightIII.1. Pattintott kőeszközök nyersanyageredetének vizsgálata prompt-gamma aktivációs analízis segítségével
    • A fő pattintott kőeszköz nyersanyagtípusok elkülönítése
    • Obszidiánok provenienciavizsgálata prompt-gamma aktivációs analízissel, röntgenfluoreszcencia-analízissel és neutronaktivációs analízissel
    • A PGAA alkalmazhatósága obszidiánok provenienciavizsgálatára
    • Obszidián régészeti leletek provenienciavizsgálatának eredményei
• chevron_rightIV. fejezet
  • chevron_rightIV.1. Csiszolt kőeszközök archeometriai vizsgálata
    • A csiszolt kőeszközök fő nyersanyagtípusainak osztályozása
    • A PGAA-módszer validálása csiszolt kőeszközök nyersanyagának vizsgálatára
    • Csiszolt kőeszközök fő nyersanyagtípusainak elkülönítése PGAA-mérések segítségével
    • Csiszolt kőeszközök provenienciakutatásának eredményei kőzettípusok szerint
• chevron_rightV. fejezet
  • V.1. Féldrágakövek: lápisz lazuli archeometriai vizsgálata
• chevron_rightVI. fejezet
  • chevron_rightVI.1. Üvegek archeometriai vizsgálata
    • A PGAA módszer validálása régészeti üvegek mérésére
    • Mükénéi, késő római és bizánci régészeti üvegek PGAA-vizsgálata
    • Középkori és középkor utáni régészeti üvegek PGAA-vizsgálata
• chevron_rightVII. fejezet
  • VII.1. Összegzés
• Irodalomjegyzék
• Köszönetnyilvánítás

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 202 0

Az örökségtudomány (angolul „heritage science”) fő célkitűzése, a tárgyi emlékeink elemzése és megőrzése a jövő nemzedékek számára, napjainkban kiemelt helyen szerepel Európa és az egész világ tudományos feladatai között.

A prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) az alkalmazott neutronnyaláb nagy áthatoló képessége következtében a tárgyak átlagos tömbi összetételéről szolgáltat adatokat. A PGAA-val elvileg minden kémiai elem kimutatható, elemenként eltérő érzékenységgel. A módszer kiválóan alkalmas értékes, egyedi minták, pótolhatatlan kulturális és természeti kincseink, például régészeti leletek roncsolásmentes örökségtudományi (archeometriai) vizsgálatára, elsősorban a leletek nyersanyagainak eredetmeghatározásában.

Kutatásaink a PGAA alkalmazhatóságára irányultak, főként szilikát anyagú régészeti leletek (kőeszközök, féldrágakövek, üvegek) archeometriai vizsgálataiban. Együttműködésben hazai múzeumokkal, egyetemekkel, Magyarországon elsőként végeztünk szisztematikus PGAA-méréseket különböző kőzetekből (obszidián, kovakőzetek, metamorf kőzetek), lápisz lazuliból, üvegből, valamint réz- és ezüstötvözetekből, kerámiából, készült régészeti tárgyak nagyszámú sorozatain. Munkatársaimmal összesen több mint 6000 archeometriai tárgyú PGAA-elemzést végeztünk, az egyes anyagfajtákra jelentős PGAA-adatbázisokat hoztunk létre, amelyekre számos jelenlegi hazai és nemzetközi régészeti kutatási projekt támaszkodik.

Az elmúlt 25 évben a budapesti PGAA-laboratórium mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismertségre tett szert az archeometriai kutatások terén. Számos hazai és nemzetközi örökségtudományi tárgyú projektben vettünk részt. Tudomásunk szerint a budapesti az egyetlen, PGAA-t hosszú távú örökségtudományi kutatásokban alkalmazó laboratórium a világon.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasztovszky-a-prompt-gamma-aktivacios-analizis-alkalmazasa-szilikat-anyagu-regeszeti-leletek-es-nyersanyagainak-meghatarozasara//