Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


7.1. Bevezetés

A betegségek gyógyítására szolgáló egyre hatásosabb gyógyszerek keresésére, kipróbálására az őskortól kezdve volt igénye az emberiségnek. Ma, amikor a modern természettudományok az élő szervezetről egyre több ismeretet közvetítenek, a szervezet működését alapvetően befolyásoló gyógyszerek kutatásának, engedélyezésének folyamata szigorú társadalmi kontroll alatt folyik. A gyógyszeripar tevékenysége hatóságilag és társadalmilag egyaránt a legjobban ellenőrzött tevékenységek közé tartozik.
Ma egy új gyógyszer kifejlesztése mintegy 10–14 évi kutatómunkát és valamivel több mint egymilliárd dollárnyi költséget igényel, de minden bizonnyal a közelmúltban megkezdett kutatások eredményeképpen bevezetendő gyógyszerek költségei ennek akár a kétszeresét is elérhetik.
A gyógyszer-engedélyezési hatóságok csak olyan készítmények törzskönyvezését és forgalomba hozatalát engedélyezik, amelyek fejlesztése során dokumentált módon betartották a GMP (Good Manufacturing Practice = Helyes Gyártási Gyakorlat) irányelveit, a laboratóriumi vizsgálatoknál a GLP (Good Laboratory Practice = Helyes Laboratóriumi Gyakorlat) és a klinikai kipróbálásnál a GCP (Good Clinical Practice = Helyes Klinikai Gyakorlat) elveit.
A kutatás és fejlesztés hosszú időt igényel, de a költségeket növeli a szigorú dokumentációs követelmények mellett a sikeres és eredményes fejlesztések alacsony aránya. Meglehetősen kisszámú az a gyógyszermolekula-jelölt, amelyből valóban gyógyszer is lesz.
Statisztikai adatok szerint mintegy 50 000 molekula előszűrése és néhány száz molekula részletesebb vizsgálata eredményez egy olyan vegyületet, ami gyógyszerfejlesztésre alkalmas. Természetesen ez még messze van attól, hogy gyógyszer is legyen belőle. A klinikai vizsgálatokat megelőző preklinikai fejlesztések tárgyát képező gyógyszerjelöltek kb. 3–5%-át, a klinikai I. fázis vizsgálatokra kerülők 10%-át, a klinikai II. fázisra kerülők 30%-át, a III. fázisba bejutók 60%-át törzskönyvezik. Még a törzskönyvezetteknek is csak 90%-ánál kerül sor terápiás alkalmazásra és ezek mintegy harmada éri el azt a piaci forgalmat, amely a kutatás-fejlesztésre fordított költségeket meghaladja. Statisztikai adatok szerint 57 megkezdett projekt eredményez egy forgalomba kerülő gyógyszert.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave