Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


1.6. A gyógyszerész tájékoztatási kötelezettsége

A gyógyszer kiadása vényköteles, vagy vénynélküli gyógyszer esetében egyaránt egészségügyi szolgáltatás. Gyakori, hogy a betegek kisebb egészségügyi problémáikkal nem mindig keresik fel az orvost, hanem gyakran fordulnak bizalommal a gyógyszerészhez, aki a könnyen elérhető gyógyszertárban megfelelő tudás birtokában tanácsadással szolgál. Korunkban az információáramlás szinte akadálytalan. Gyógyszerekkel, betegségekkel kapcsolatban az internet segítségével bárki informálódhat. A gyógyszerész szakértelme az öngyógyítás folyamatában nélkülözhetetlen. Azért, mert egy bizonyos gyógyszer valakinek használt, nem biztos, hogy másnak is fog, sőt lehet, hogy az ő egészségi állapota olyan, hogy neki éppenséggel ártana.
Az öngyógyítási feladatokkal kapcsolatban a gyógyszerészi feladat és felelősség törvényi szinten is megfogalmazódik a 2005. évi XCV. törvényben. A 24. § (2) Az orvosi rendelés nélkül a felhasználó (beteg) igénye alapján beszerezhető gyógyszer kiadása során (a továbbiakban: öngyógyszerezés) a gyógyszerész köteles gondos tájékoztatást adni
  1. a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól,
  2. több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról,
  3. az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha megítélése szerint a felhasználó (beteg) egészségi állapota ezt indokolja,
  4. a gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról.
 
A GPP (Good Pharmacy Practice – Helyes Gyógyszertári Gyakorlat – 5. fejezet) rendelkezik irányelvekkel az öngyógyítással kapcsolatban is, így előírja a gyógyszertár személyzetének megfelelő szakképzettségét, a tanácsadásnál ajánlott szempontokat.
A tájékoztatás szükségszerűsége a vényköteles gyógyszerek esetében is fontos. Egyre több tanulmány jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a nem kellő gyógyszerszedéssel kapcsolatos ismeretek és gyakorlat miatt maradnak el a várt terápiás eredmények. Ezen szemléletet tükrözi Schulek Elemér (1893-1964) professzor szállóigévé vált mondása, miszerint „A gyógyszerész legyen gyógyszerszakértő!” A gyógyszerkészítmény hatóanyagból és segédanyagokból készül, de a hozzá tartozó információ nélkül nem nevezhető gyógyszernek. A gyógyszerész legyen minden, az adott gyógyszerrel kapcsolatos lényeges információ birtokában és tudjon a hozzá fordulóknak személyre szabott tájékoztatást adni a gyógyszerrel kapcsolatos speciális szedési ajánlásokról, a tárolás feltételeiről, gyógyszer-gyógyszer, gyógyszer-étel interakciókról, gépjárművezetés tilalmáról, az azonos hatóanyag-tartalmú szerek együttes szedésének veszélyéről stb.
Ahhoz, hogy a részletesebb tájékoztatás meg tudjon valósulni a szakmai felkészültség mellett szükséges, hogy a gyógyszertárban megteremtődjön a bizalmas beszélgetés – az általános betegforgalomtól elkülönülő – lehetősége.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave