Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


7.4. Gyógyszer forgalomba hozatal

Gyógyszertörvényünk írja elő, hogy csak olyan gyógyszer kerülhet forgalomba, amelyre az illetékes hatóság – államigazgatási eljárás keretén belül végzett szakmai értékelést követően – forgalomba hozatali engedélyt adott. Az eljárást korábban gyógyszertörzskönyvezésnek nevezték, a gyógyszertörzskönynek ma már az elektronikus adatrögzítés korában nincs nagy jelentősége.
  • A Magyarországon 1933 óta vezetett gyógyszertörzskönyv hatósági nyilvántartás, amely a magisztrális és galenusi gyógyszerek kivételével a gyógyszerkészítmény elnevezését és jogszabályban meghatározott adatait tartalmazza.
  • A gyógyszer-forgalomba hozatal engedélyezése államigazgatási eljárás, melynek keretében a készítmény minőségét – ártalmatlanságát – hatékonyságát igazoló szakmai értékelés alapján az engedélyezésre illetékes hatóság megadja a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozatot, vagyis a forgalomba hozatali engedélyt.
  • Meg kell jegyezni, hogy hazánkban és számos más országban is a forgalomba hozatali engedély alapján a gyógyszer még nem forgalmazható. Ehhez tisztázni kell az ár és a társadalombiztosítási támogatás kérdését is és ez utóbbiakat hivatalosan ki kell hirdetni.
  • A hazai gyógyszerhatóság az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek listáját időről időre nyomtatott formában megjelenteti és honlapján is szerepelteti.
 
(Ez utóbbiakkal kapcsolatban lásd még a 6. A Gyógyszerészet minőségügyi vonatkozásai c. fejezetet).
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave