Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

8.4. Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP)

A Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség gondolata először 1910-ben, a Brüsszelben tartott nemzetközi gyógyszerész kongresszuson merült fel. A kongresszuson résztvevők elhatározták, hogy a közeljövőben folyamatosan működő nemzetközi szervezetet hoznak létre. A kiküldött előkészítő bizottság munkájában Koritsánszky Ottó magyar gyógyszerész is részt vett. Ilyen előzmények után a gyógyszerészet első folyamatosan működő nemzetközi szervezete a holland kormány támogatásával 1912-ben Hágában (Hollandia) alakult meg a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség – Federation Internationale Pharmaceutique (FIP), (International Pharmaceutical Federation) néven. A szövetség francia elnevezésének rövidítését (FIP) világviszonylatban alkalmazzák a szövetség jelölésére. Központja ma is Hágában van, működésének jogi alapjául a holland törvények és törvénykezés szolgál.
A FIP megalakulásakor elsődleges céljául tűzte ki a gyógyszerészet nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, különös tekintettel a gyógyszerészképzés egységesítésére és a gyógyszerészeti tudományok művelésére. Feladatát a jelenlegi alapszabály a következőképpen írja le: „A gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás fejlesztése, az elért eredmények közzététele a tagállamokban.” A FIP küldetése, hogy a gyógyszerészetet és a gyógyszerészi tudományokat képviselje és szolgálja világszerte.
 
A FIP tagsága
A FIP-nek rendes, társult (patronáló), tiszteletbeli és levelező tagjai vannak.
Rendes tagok a különböző országok tudományos gyógyszerész egyesületei, társaságai, gyógyszerész kamaráinak képviselői. (Hazánkból a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1912 óta, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2006 óta tagja a Szövetségnek).
Társult, pártoló tagok lehetnek magánszemélyek, különböző szervezetek vagy társaságok, továbbá kereskedelmi vagy termelő vállalatok, amelyek támogatják a FIP működését, céljai elérését.
A FIP Tanácsának javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli elnököket és tiszteletbeli tagokat választhat a korábbi elnökök, illetve kiemelkedő szolgálatot nyújtó személyek közül.
A levelező tagokat szintén a Közgyűlés választja a Tanács jelölése alapján, olyan országok gyógyszerészei közül, amelyeknek nincs a Szövetséggel együttműködő gyógyszerészi szervezete.
A FIP-nek jelenleg több, mint 80 országból 121 gyógyszerészi szervezet (társaság, egyesület), valamint 4500 gyógyszerész (Individual Members) a tagja, évente rendezett kongresszusán (ezen a gyógyszerészeti tudományok minden ágában elért legújabb eredményeket ismertetik) általában 4000 személy vesz részt. A tudományos kongresszusok mellett a FIP kétévenként rendezi meg „összgyógyszerészi” tanácskozását, amelyen beszámolót tart az elvégzett munkáról és lehetővé teszi a problémák széleskörű megbeszélését.
 
A FIP szervezeti felépítése
A szövetség vezetője az elnök, akinek munkáját 9 alelnök és a főtitkár segíti. Az egyes alelnökök részben feladatok végrehajtásáért, részben földrajzi területek gyógyszerészi társaságaival való kapcsolattartásért felelősek. A FIP elnöke, alelnökei, főtitkára, a Gyógyszerészeti Tudomány Tanácsa elnöke, a Gyógyszerészi Gyakorlat Tanácsa elnöke, szervezet tudományos titkára, valamint a szervezet hivatali titkár képezik a 15 fős elnökséget (Bureau). A napi rutin feladatok intézéséért, az elnökségi és tanácsülések megszervezéséért az elnökből, főtitkárból, a hivatali titkárból és a tudományos titkárból álló végrehajtó bizottság (Executive Committee) felelős.
Az elnökség elgondolásait, javaslatait megvitatás és határozathozatal céljából a tanács (Council) elé viszi. A tanács az elnökség tagjain kívül magába foglalja a szekciók elnökeit és a tagországok gyógyszerészeti egyesületei egy-egy küldöttét. A tanács munkájában – megfigyelőként – számos szervezet (WHO, IPSF, EUFEPS stb.) vesz részt, szavazati jog nélkül.
Az elnökség évente három alkalommal, a tanács egy alkalommal ülésezik. A titkárság, amelynek munkájáért a főtitkár felelős, Hágában a FIP székházában működik.
A Tanács (Council) a világ gyógyszerészeinek parlamentje, amelynek véleménye, határozatai segítséget jelentenek az egyes tagállamokban a gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat fejlesztésében. A tanács valamennyi tagjának szavazati joga van. A tisztségviselőknek 1-1, az egyes tagországok küldöttének pedig a taglétszám függvényében több szavazata lehet (Magyarországnak jelenleg – a bejelentett 1200 fő taglétszám alapján – 6 szavazati joga van).
A FIP-nek az alábbi tíz szekciója van:
  • Közforgalmú Gyógyszerészi Szekció,
  • Kórházi Gyógyszerészi Szekció,
  • Katonai Gyógyszerészi Szekció,
  • Akadémiai Gyógyszerészi Szekció,
  • Gyógynövényügyi Gyógyszerészi Szekció,
  • Gyógyszeripari Gyógyszerészi Szekció,
  • Hatósági Gyógyszerellenőrzési Szekció,
  • Gyógyszerügyi Szervezési Szekció,
  • Gyógyszerészeti Információs Szekció,
  • Klinikai biológiai Szekció
 
A szekciók mellett egyes tárgykörök művelésére speciális munkacsoportokat hoztak létre:
  • Biogyógyszerészeti-farmakokinetikai Divizió,
  • Biotechnológiai Divízió,
  • Farmakoepidemiológiai, farmakoökonómiai Divízió,
  • Radiológiai Gyógyszerészeti Divizió,
  • Gyógyszerésztörténeti Divizió.
 
A FIP a világ gyakorló és tudományos gyógyszerészetének legátfogóbb szervezete, kongresszusain és más rendezvényein a részt vevő küldöttek összességükben mintegy félmillió gyógyszerészt képviselnek.
A FIP hivatalos nyelve a francia, angol, német, spanyol, orosz, de az egyes bizottságokban, valamint az elnökség ülésein a munkanyelv az angol.
A FIP alapításában, fejlesztésében a magyar gyógyszerészeknek, a magyar gyógyszerészetnek elévülhetetlen érdemei vannak.
 
Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave