Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


9.4. Egészségügyi Minisztérium (EüM)

 
Korábbi megnevezései:
  • 1989-től: Szociális és Egészségügyi Minisztérium
  • 1990-től: Népjóléti Minisztérium
  • 1998-tól: Egészségügyi Minisztérium
  • 2002-től: Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium
  • 2004-től: Egészségügyi Minisztérium
 
Az EÜM feladatai
a Magyar Köztársaság állampolgárai szociális és egészségügyi ellátásának elvi irányítása és felügyelete
 
Kormányzati feladatok
  • A lakosság egészségi állapotával kapcsolatos kormányzati teendők (pl. gazdaságpolitika, környezetvédelem, oktatás, területfejlesztés egészségüggyel való összehangolása)
 
Ágazati feladatok
  • A miniszter irányító jogköre kiterjed minden egészségügyi tevékenységre függetlenül a tevékenységet folytató szerv jogállásától és alárendeltségétől
 
Egészségpolitikai ágazati feladatok
A miniszter egészségpolitikai feladatai körében meghatározza pl. a következőket:
  • Közegészségügyi határértékeket
  • Egészségvédelmi feladatokat a terhes nők és gyermekek egészségmegőrzésével kapcsolatosan
  • Élelmiszerek előállításának és forgalmazásának egészségügyi feltételeit
  • A Nemzetközi Kábítószer Egyezmény hatálya alá eső gyógyszerek forgalmazásának, rendelésének szabályait
  • Az egészségügy területén fizetendő térítési díjakat
  • A gyógyszerek kereskedelmi árrését (egyetértésben a pénzügyminiszterrel)
  • Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek előállításának, minőségének, minőségellenőrzésének, törzskönyvezésének forgalomba hozatalának, rendelésének szabályait
 
Kidolgozza pl. az alábbiakat:
  • Az egészségügyi ellátás feladatait
  • Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályait a létesítmények tervezésének, üzemeltetésének közegészségügyi feltételeit
  • A foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására vonatkozó szabályokat
  • A közgyógyellátással összefüggő szabályokat
  • Az iskolai tananyag részét képező, kábítószer-, dohányzás és alkohol elleni küzdelem szakmai javaslatát
 
Irányítja: pl.
  • A felsőoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenységet
  • Az egészségfejlesztési kutatótevékenységet
 
A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály
  • Célja az egészségpolitikai feladatok részét képező gyógyszer-politikai elvek, szabályzók kialakítása, koordinálása, valamint a végrehajtás ellenőrzése.
  • Feladata:
    • A gyógyszerészek tárcán belüli képviselete
    • A gyógyszerellátás időszerű kérdéseinek elemzése
    • A gyógyszerellátás jogi szabályozásának előkészítése
    • A gyógyszerár és árrendszer ügyeinek koordinálása
    • Állatgyógyszerek, izotóp- és diagnosztikai készítmények minősítési ügyeiben való közreműködés
    • Kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos engedélyezési nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok
    • Gyógyszerré minősített termékek jogszabályi kihirdetése
    • Gyógyszer export-import engedélyezése
    • Magyarországi gyógyszertárak nyilvántartása
    • Munkakapcsolat: ÁNTSZ, MGYK, MGYT
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave