Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

11.1. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv

(Pharmacopoea Hungarica VIII. – Ph. Hg. VIII.)

„Gyógyszerkönyv: a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány” (2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról).

A gyógyszerkönyvek feladata a gyógyszerek regisztrálása és standardizálása. A gyógyszerkönyv latin neve: pharmacopoea. (Az angolszász irodalom a pharmacopoeia kifejezést használja.) Az egyes gyógyszerkönyvek neve általában a Pharmacopoea után a kibocsátó ország latin neve (pl. a magyar: Pharmacopoea Hungarica, röviden: Ph. Hg.).

Az egyes országok a 19. századtól fogva adtak ki gyógyszerkönyveket, melyek fő célja: előírásokkal biztosítani a korszerű gyógyszeres terápiához szükséges legfontosabb gyógyszerek megfelelő elkészítését és azok megbízható minőségét. A gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszergyűjteményt tartalmaznak. Rögzítik a gyógyszerekkel kapcsolatos általános rendelkezéseket, a gyógyszerkészítés általános szabályait, vizsgálómódszereket stb.

A gyógyszerkönyvben hivatalos gyógyszerként szerepelnek a kiadás időpontjában jól ismert, bevált készítmények.

A gyógyszerkönyv szakmai szabványgyűjtemény. Megadja a hivatalos anyagok elnevezését, leírását, jellemző tulajdonságait, minőségi kritériumait, adagolását, leírja az általánosan alkalmazható vizsgálómódszereket.

Magyarországon az első hivatalos gyógyszerkönyv a „Bécsi Gyógyszerkönyv” volt, amely erdeti nevén, Dispensatorium Viennense-ként jelent meg, először 1729-ben. Még további kiadásokat is megélt a dispensatorium, de Magyarország egyes területein más dispensatoriumot is használtak ezzel párhuzamosan. 1774-től az „Osztrák Tartományi Gyógyszerkönyv” (Pharmacopoea Austriaco-Provincialis) volt érvényben, majd 1812 és 1871 között a „Osztrák Gyógyszerkönyv” (Pharmacopoea Austriaca). Bár a VI. Osztrák Gyógyszerkönyv 1869-ben megjelent, nálunk Magyarországon nem léptették életbe, mert már előkészületben volt az első Magyar Gyógyszerkönyv. Így Magyarországon két évvel tovább volt érvényben az osztrák gyógyszerkönyv, mint Ausztriában.

A „Magyar Gyógyszerkönyv” 1871-ben jelent meg, főszerkesztője Than Károly volt.

További kiadások jelentek meg 1888-ban, 1909-ben és 1934-ben. Ezek természetesen még a gyógyszertári gyógyszerkészítés kereteihez alkalmazkodtak. Az első három gyógyszerkönyv latinul is megjelent, az első kettő tükörfordításban, a harmadik gyógyszerkönyvben két külön részként. Az első négy gyógyszerkönyv egy kötetes volt. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv 1955-ben jelent meg három kötetben, 1958-ban addendummal kiegészítve négy kötetessé. A Ph. Hg. V. nagy fejlődést indított el a gyógyszerkutatás és ellenőrzés terén. A szerkesztőbizottság elnöke Schulek Elemér volt. A tudomány, a vizsgálati módszerek fejlődése újabb kiadások megjelenését tette szükségessé. A VI. Magyar Gyógyszerkönyv 1967-ben, a VII. 1986-ban jelent meg. Ez utóbbi kiadások négy kötetben jelentek meg.

Az I. kötetben általános vizsgálómódszerek, reagensek, csomagolóanyagok minőségi követelményei találhatók.

A II. kötet a ható- és segédanyagok cikkelyeinek gyűjteménye.

A III. kötetben találhatók a növényi drogok, illóolajok, gyógyszerkészítmények, oltóanyagok, vérkészítmények, sebészeti kötözőszerek és varróanyagok. A csoportokon belül az egyes cikkelyek ABC rendben szerepelnek.

A IV. kötet táblázatok gyűjteménye (cseppszám, adagok, sűrűség, grafikonok).

A nemzeti gyógyszerkönyvek a gyógyszeripar nemzetközi követelményrendszerét egy idő után nem tudták kielégíteni. Régi törekvés, hogy a gyógyszerkönyveket világszerte egységesítsék, ennek egyik eredménye a hatodik kiadásánál járó Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur.). Hazánk 1991 óta vesz részt az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság munkájában, 1999-ig megfigyelőként, azóta teljes jogú tagként.

Hazánk a 2000. évi (az Európa Tanács 50. számú, egy Európai Gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló Egyezményéhez, valamint az arra vonatkozó 134. számú Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló) XXXI. Törvényben vállalta az Európai Gyógyszerkönyv Kidolgozásáról Szóló Európa Tanácsi Egyezményhez való csatlakozás kötelezettségét. Ez a Ph. Hg. VIII. kiadásával valósult meg. Az I. kötet 2003-ban, a II. 2004-ben, a III. 2007-ben jelent meg.

A „28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról” lépteti hatályba a jelenleg érvényes Ph. Hg. VIII.-at, mely szerint a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szakmai szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó hivatalos kiadvány.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvet az Országos Gyógyszerészeti Intézet – az egészségügyi miniszter által kinevezett szerkesztőbizottság közreműködésével – szerkeszti. A megjelent első két kötet több olyan kérdést nem szabályoz, amelyekre a Ph. Hg. VII. tartalmaz előírást, így annak egyes rendelkezései – átmenetileg – továbbra is érvényesek.

Az Európai Gyógyszerkönyv kiadásának jellege, dinamikus fejlődése miatt a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv is folyamatos bővítést és frissítést igényel, a szerkesztőknek és felhasználóknak is alkalmazkodniuk kell a folyamatos változásokhoz (2. táblázat).

2. táblázat. - A Magyar Gyógyszerkönyvek fontosabb adatai

Megnevezés	Megjelenés éve	A szerkesztőbizottság elnöke	Cikkelyek száma	Terjedelem (lapszám)
Ph. Hg. I.	1871	Than Károly	513	581
Ph. Hg. II.	1888	Than Károly	514	716
Ph. Hg. III.	1909	Bókay Árpád	511	430
Ph. Hg. IV.	1934	Vámossy Zoltán	565	435
Ph. Hg. V.	1954	Schulek Elemér	820	1627
Ph. Hg. VI.	1967	Schulek Elemér, Végh Antal	815	1546
Ph. Hg. VII.	1986	Végh Antal	705	2206
Ph. Hg. VIII.	2003	Paál Tamás	Még nem lezárt	Még nem lezárt

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero