Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


12.2. Gyógyszerészi gondozás

A gyógyszerészet átalakulási folyamatának a szerves folytatásaként értékelhető a gyógyszerészi gondozás megjelenése, amelynek hivatalos formába öntése a 90-es évek elején Amerikában kezdődött. Strand és Hepler híressé vált definíciója szerint a gyógyszerészi gondozás „közvetlen és felelősségteljes együttműködés a gyógyszeres terápiában azzal a céllal, hogy a beteg életminősége javuljon”. Ezzel kimondja, hogy a gyógyszerész ne csak az öngyógyítás-öngyógyszerelés során vállaljon felelősséget a betegért, hanem az orvosok által kezelt népbetegségek prevenciójába és gondozásába is kapcsolódjon be. Vegyen részt az elsődleges prevencióban és a népbetegségek elleni harcban, a betegek életmódjának alakításában, tekintse céljának a hatásos, biztonságos és minőségi terápia megalapozását, vállalja magára a beteg tartós gondozásában való – szakképzettségének megfelelő – folyamatos együttműködést, segítse a gyógyszerelési problémák kiküszöbölését. A gyógyszerésznek ez a tevékenysége minőségi változást eredményez az elsődleges prevencióban, erősíti az adherenciát (beteg-együttműködést), növeli a terápia költséghatékonyságát, továbbá jelentékenyen javítja a betegek életminőségét.
A száz éve tartó átalakulási folyamat változásai tehát minőségi változást eredményeztek. A korábbi termékközpontúság, mint a gyógyszerésszel szembeni elvárás megmaradt, mert továbbra is ő a gyógyszer szakértője, azonban az orvos támogatása és a beteg ember gyógyszerelésének irányítása, felügyelete, gondozása úgyszintén a feladata lett. A gyógyszerészet tehát kétpólusúvá vált. Társadalmi igény jelent meg a betegeknek nyújtott gyógyszertári szolgáltatások bővítésére, nemzetközileg elfogadott programmá vált a gyógyszerészi gondozás, ami időközben az egészségügy egyik legköltséghatékonyabb fejlesztési lehetőségévé nőtte ki magát.
A nemzetközi gyógyszerészi gondozási protokollok hazai adaptációi 2004-től fokozatosan elkészültek, és 2005-től megkezdődtek a hazai gyógyszerészi gondozási modellkísérletek. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által kezdeményezett Gyógyszerészi Diabetes Prevenció programja az első év után már több mint 500 gyógyszertárban tette elérhetővé a betegek számára a vércukorszint-ellenőrzést; az első évben közel 100 ezer vércukorszintmérés történt. A gyógyszerészek egészségpromóciója széles tömegeket ért el, és a nem diagnosztizált betegek közül a kockázati faktorokkal rendelkezőket, valamint az emelkedett vércukor-eredményt mutatókat a gyógyszerészek háziorvosukhoz irányították. A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében az Magyar Gyógyszerészi Kamara a Magyar Hypertonia Társasággal közösen végzett gyógyszerészi gondozási (PIPACH study) vizsgálata bizonyította, hogy a kontroll csoporthoz képest az intervenciós (gyógyszerészi gondozási szolgáltatást igénybe vevő) csoportban a betegek vérnyomásértékei szignifikánsan javultak. Továbbá a gyógyszerészek tevékenységének hatására a betegelégedettség is nőtt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság irányításával az öngyógyítás-öngyógyszerelés területén közel 50 gyógyszertárban folyt eredményes vizsgálat, mely a fejfájás és a napozás, napégés területén biztosított a gyógyszerészeknek döntéstámogató algoritmust. Mindemellett jelentős eredmény, hogy az öngyógyítás-öngyógyszerelés valamennyi területét feldolgozó sorozatot jelentetett meg a Gyógyszerészet 2007-2008-ban. A protokollként alkalmazható összeállításokhoz olyan leporellók is készültek, melyek az officinai munkában gyors segítséget nyújthatnak a gyógyszerészi gondozási tevékenységet végző gyógyszerésznek. 2007 augusztusában a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére a három hazai gyógyszerész szakmai szervezet (Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) létrehozta a hazai gyógyszerészi gondozási programok fejlesztésének, koordinálásának céljából a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságot. A bizottság első közös programjaként a fentebb már jelzett modellkísérletek eredményeire támaszkodva a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével és a Magyar Hypertonia Társasággal együttműködve, a Szív és Érrendszeri Nemzeti Programhoz kapcsolódva elkészítette a metabolikus szindróma (zsír, cukor anyagcsere egyidejű zavara, mely magasvérnyomással, és elhízással társul) gyógyszerészi gondozási protokollt. Előkészítés alatt áll a gyógyszer-expediálást támogató gyógyszerészi gondozási program, melynek bevezetésére 2009-ben kerül sor. További, egyes betegségekre fókuszáló protokollok kidolgozása az elkövetkező években folyamatosan valósul meg. Kiemelendő, hogy mindeközben a gyógyszerészi gondozás Magyarországon törvényileg elismert, gyógyszerész által nyújtott szolgáltatássá vált.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave